Pogány-kő, Pandúr-kő, Kocka-kő? Mondanak ezek a nevek valamit? Ha még nem, itt az idő, hogy felfedezd a Velencei-hegység geológiai csodáit, a Pákozdi-ingóköveket, ahol a természet szobrászművészete lenyűgöző alkotásokat hozott létre. A több millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység során formálódott gránittömbök különleges látványt nyújtanak.

Ha Pécsről utazunk Orfű felé, át kell kelni a Mecsek gerincén és utunk a a 611 méter magas Tubes, és a 532 méter magas Rózsa-hegy között vezet a két hegy nyergében. Akár autóval, akár kerékpárral, akár tömeg közlekedve tesszük meg ezt az utat, fent a nyeregben azonnal feltűnik a Remete-rét óriási parkos, turista padokkal, esőházzal és útjelzőtáblákkal teli csomópontja, amely azonnal megállásra készteti az embert, ha éppen teheti. Bizony tényleg egy óriási csomópont, rengeteg turistajelzés fut itt össze, és így nagyon sok felé el lehet indulni. Már le is írtam, milyen sokféleképpen lehet ide eljutni, így erre már nem kell több szót fordítani, a lényeg a programokon van.

Mit lehet tenni Orfűn, ha becsuk a Fishing, és már a hőmérséklet sem az a strandolós, fagyizós? Ha a napfényt felváltja a köd, és tele lesz falevéllel a part menti sétány? Hát természetesen túrázni kell, ez nem kérdés! Húzzunk hát bakancsot, és irány a természet. Azért nem kell túlzásba vinni a hirtelen átmenetet, a bakancs helyett megteszi egy kényelmes, sportos félcipő is, mert ezt a túrát egy könnyed, laza terepen fogjuk lejárni, ahová csak nedvesebb, nyálkásabb időben van szükség vízálló cipőre, vagy bakancsra. Ez nem csak az őszre, vagy a télre vonatkozik, tavasszal és nyáron is lehet olyan időjárás, ami inkább alkalmas egy jó sétára, mint strandolásra.

Tettye neve elég furcsán cseng, amikor helységnevekről beszélünk és ez nem is véletlen. Valójában Pécs egyik hegyvidéki városrészéről beszélünk, és amikor áskálódni kezdünk a neten, hamar kiderül, hogy a török hódoltság idején a törökök derviskolostornak vagyis Tekke-nek haználták, így ragadt rá ez a név. De ha már törökök és középkor, akkor az is hamar kiderül, hogy a területen rengeteg középkori látványosság van és ha még csak az lenne! A hegyoldal laza szerkezetű mésztufa kőzetében a Tettye-patak egy mésztufa barlangot mosott ki, amely a hely geológiai néznivalóit színesíti. Lehet még fokozni? Lehet! A pataknak a sebes sodrásából adódóan ipari felhasználására is sor került, és olyan céhes emlékek maradtak itt fenn, amelyekhez sok víz kellett, úgy mint molnárság, tímárság, még papírmalom is üzemelt itt. Azt hiszem, nem is kell tovább ragoznom, hogy bebizonyosodjon, mennyire érdemes itt egy könnyed, rövid körtúrát tenni, és bejárni a környéket egy félig urbánus, kulturális, félig pedig természeti érdekességeket felvonultató sétával.

Könnyed séta a Stájer Vas Útja hatodik szakaszánek elején.

A Weisspriach folyó mentén haladó, árnyas és csörgedező patakokkal, érekkel tűzdelt útvonal, ami gyakran érint kilátópontokat kisebb-nagyobb vízesések, sziklafalak közelében.

Ez a hely egy kakukktojás, mert a Balaton-felvidéktől északra, a Bakonytól meg délre van, így nehéz behatárolni, hova tartozik. Mivel viszont kelet-nyugati tájolásban a Kab-hegyi földtani tanösvények szomszédságában van, így végül a Bakonyhoz soroltam. Érdekessége, hogy kis gyaloglás ráfordítással a népszerű és felkapott Gánti bauxitbányák marsi felszínéhez hasonló helyet fedezhetünk fel. A Marsi vörös táj itt is átélhető, és nem kell túrázók tömegeinek felbukkanásától tartani.

A Tapolcától északra található Zalahaláp település felett találjuk a néhai Haláp-hegyet, amely ugyanolyan bazaltsapkás tanúhegy volt, mint délebbre magasodó társai (Badacsony, Szent-György-hegy, Csobánc). Ennek a hegynek a tetejét viszont teljesen elbányászták. A több évtizeden át tartó bazalt kitermelés közben olyan látványos geológiai csodák kerültek felszínre, ami miatt a bányát üzemeltető cég a terület védetté nyilvánítását kezdeményezte 2018-ban. – Meglepő fordulat! – A korábbi növényi vegetáció is teljesen átalakult, és a felhagyott fejtőben új élőhelyek jöttek létre egy teljesen másfajta ökoszisztémát létrehozva a korábbihoz képest. A hegy eltűnt, de valami teljesen mást nyertünk vele. Lássuk a részleteket!

Ez a túra azért érdekes földrajzilag, mert egy viszonylag kényelmesen teljesíthető körtúra, ugyanakkor két hegységet is érint, amelyet sokan egy hegységként emlegetnek. Járd be a leírás alapján a határt jelentő szurdokot, és a Pilisszántói mészkő sziklákat. Geológiai szépségekben nem lesz hiány.

Könnyű túr a Tarpataki-vízesések mellett a magas-Tátra első menedékházáig.

Az Upponyi-hegység a Bükk északi lábánál helyezkedik el. Kőzete az ország legrégebbi kőzetei közé tartozik. Az egyik legnagyobb vonzerejét egy 300 évvel ezelőtt bekövetkező természeti katasztrófa okozta. Óriási földrengés rázta meg a hegységet, és ennek következtében a rétegelt kőzetben földcsuszamlás keletkezett.

Pécs és Komló között a Kelet- és a Nyugat-Mecsek határán fekszik Zobákpuszta települése. A Falu 1558 óta létezik, és a Pécsváradi apát birtokaként került feljegyzésre. Innen szinte mint az erek futnak szét a jobbnál jobb túraösvények. Az egyik legszebb ilyen útvonal a Zobákról Pusztabányára vezető Hidasi-völgy, amely festői szépségével méltán képviseli a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetet. Ráadásul nem is nehéz terep, így tökéletes célpontja lehet egy kellemes, könnyű, családi kirándulásnak.

Tíz kilométeres körtúra (mit körtúra!? körkörös túra) a Gols település menti szőlőföldek között, panorámás kilátópontokkal és hasznos tájékoztatótáblákkal a szőlőgazdálkodásról és a környék sajátosságairól.