Ha téli mesevilágot és havas túrát keressük, sokan indulunk Lengyelországba, azon belül is Zakopanéba. A település számos kiváló adottsággal rendelkezik, nem utolsósorban ott magasodik fölötte a Magas-Tátra. A hegység több völgyében is elindulhatunk kisebb-nagyobb túrára, de ha igazi hegyi élményre vágyunk, akkor érdemes a Kasprowy Wierch, azaz Gáspár-csúcs felé venni az irányt.
Ahol az ember alkotta táj és a természet összeér. A Megyer-hegyi tengerszem különlegessége a kontrasztokban rejlik: a néhai bánya falain ma már vasalt mászóutak kanyarognak, a mélyben pedig egy festői tó várja a látogatókat. Bár a „tengerszem” elnevezés inkább a látványos, sziklás környezetnek, semmint a tudományos meghatározásnak szól, a helyszín varázsa vitathatatlan. Ez a lenyűgöző katlan nem létezne az egykori bányászat nélkül. De pontosan mit kerestek itt az elődeink? A Malomkő tanösvény végigvezet az ipartörténeti emlékeken, miközben feltárja a környék geológiai múltját és a kőzetek keletkezésének évezredes történetét.
A Zempléni-hegység északi vonulatai között, a Dobogó-hegy sűrű erdővel borított oldalában rejtőzik a magyar középkor egyik legvonzóbb műemléke, a gönci pálos kolostorrom. Ez az épületegyüttes nem csupán az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok spirituális bástyája volt, hanem a gótikus építőművészet kiemelkedő vidéki emléke is. Elérhető Gönc felől is, de Telkibánya felől a Potácsház is útba esik, így erről járjuk be a környéket.
Telkibányát nem csak a templomtorony aranyozott csúcsa miatt nevezték aranygombosnak. A középkorban gazdag nemesfém bánya és kereskedelmi központ volt. Telkibányától nem messze található az Aranyásók útja tanösvény, amely nem csak egy kellemes 10 km-es kör, hanem egy ipartörténeti és bányászati látnivaló, ahol megismerkedhetünk a Zempléni hegység keletkezésnek történetével, a vulkáni folyamatokkal, amelyek létrehozták, és a vulkáni működés nyomán keletkezett nemesfémek és ércek bányászatának és kereskedelmi történeti emlékeivel.
Az útvonal nevében csak azért szerepel a "csirke", mert eredetileg kerékpározást terveztünk a környéken, ám a napok óta tartó esőzés és maximum 5-10 fokos hőmérséklet miatt becseréltük egy gyalogtúrára. Egyáltalán nem bántuk meg, mert így egy városnézéssel egybekötött, természetközeli élményben lehetett részünk.
Kelet-Stájerországban nem csak durva turistautak és bringapályák vannak. Az általunk is bejárt Hirschbirnweg egy könnyű, családias túra, amelynek keretei között egy tradicionális stájer körtefajtából, a szarvaskörtéből készült finomságokat is megkóstolhatunk.
Kékkúton két évtized után teljesen megújult a Káli-medence páratlan élővilágát és természeti különlegességeit bemutató Theodora tanösvény. A 7 kilométer hosszú útvonal felfedi a Sásdi-patak változatos élővilágát, a Kornyi-tó védett növény- és állatfajait és akár kerékpárral is teljesíthető. Igazi családias, könnyű túra.
A Keszthelyi-hegység lankái között, Zalaszántó közelében egy olyan táj rejtőzik, ahol a vulkáni múlt drámája békés spiritualitással találkozik. A megszokott turistautakon túl, a kíváncsi utazót itt a felfedezés ígérete várja. Induljunk el egy túrára, amely egyedülálló helyszínek sorozatán vezet keresztül, ahol a természet lenyűgöző alkotásai, helyi legendák és mélységes béke fonódik össze, felfedve Zala rejtett arcának rétegeit. Ha meglátogatod a Béke sztúpát, ezeket is látnod kell!
Pogány-kő, Pandúr-kő, Kocka-kő? Mondanak ezek a nevek valamit? Ha még nem, itt az idő, hogy felfedezd a Velencei-hegység geológiai csodáit, a Pákozdi-ingóköveket, ahol a természet szobrászművészete lenyűgöző alkotásokat hozott létre. A több millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység során formálódott gránittömbök különleges látványt nyújtanak.
Ha Pécsről utazunk Orfű felé, át kell kelni a Mecsek gerincén és utunk a a 611 méter magas Tubes, és a 532 méter magas Rózsa-hegy között vezet a két hegy nyergében. Akár autóval, akár kerékpárral, akár tömeg közlekedve tesszük meg ezt az utat, fent a nyeregben azonnal feltűnik a Remete-rét óriási parkos, turista padokkal, esőházzal és útjelzőtáblákkal teli csomópontja, amely azonnal megállásra készteti az embert, ha éppen teheti. Bizony tényleg egy óriási csomópont, rengeteg turistajelzés fut itt össze, és így nagyon sok felé el lehet indulni. Már le is írtam, milyen sokféleképpen lehet ide eljutni, így erre már nem kell több szót fordítani, a lényeg a programokon van.
Mit lehet tenni Orfűn, ha becsuk a Fishing, és már a hőmérséklet sem az a strandolós, fagyizós? Ha a napfényt felváltja a köd, és tele lesz falevéllel a part menti sétány? Hát természetesen túrázni kell, ez nem kérdés! Húzzunk hát bakancsot, és irány a természet. Azért nem kell túlzásba vinni a hirtelen átmenetet, a bakancs helyett megteszi egy kényelmes, sportos félcipő is, mert ezt a túrát egy könnyed, laza terepen fogjuk lejárni, ahová csak nedvesebb, nyálkásabb időben van szükség vízálló cipőre, vagy bakancsra. Ez nem csak az őszre, vagy a télre vonatkozik, tavasszal és nyáron is lehet olyan időjárás, ami inkább alkalmas egy jó sétára, mint strandolásra.
Tettye neve elég furcsán cseng, amikor helységnevekről beszélünk és ez nem is véletlen. Valójában Pécs egyik hegyvidéki városrészéről beszélünk, és amikor áskálódni kezdünk a neten, hamar kiderül, hogy a török hódoltság idején a törökök derviskolostornak vagyis Tekke-nek haználták, így ragadt rá ez a név. De ha már törökök és középkor, akkor az is hamar kiderül, hogy a területen rengeteg középkori látványosság van és ha még csak az lenne! A hegyoldal laza szerkezetű mésztufa kőzetében a Tettye-patak egy mésztufa barlangot mosott ki, amely a hely geológiai néznivalóit színesíti. Lehet még fokozni? Lehet! A pataknak a sebes sodrásából adódóan ipari felhasználására is sor került, és olyan céhes emlékek maradtak itt fenn, amelyekhez sok víz kellett, úgy mint molnárság, tímárság, még papírmalom is üzemelt itt. Azt hiszem, nem is kell tovább ragoznom, hogy bebizonyosodjon, mennyire érdemes itt egy könnyed, rövid körtúrát tenni, és bejárni a környéket egy félig urbánus, kulturális, félig pedig természeti érdekességeket felvonultató sétával.
