- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Amikor a futásról vagy úgy általában a testedzésről beszélünk legtöbbször a teljesítmény fokozása, annak különböző lehetőségei és kiegészítő eszközei a téma. Néha persze becsúszik egy-két jó tanács a nyújtást vagy a pihenést illetően is, de a regenerációval magával általában keveset foglalkozunk. Ez sajnos a gyakorlatban is így van, a legtöbb (amatőr) sportoló nem szán túl sok időt arra, hogy a szervezetét segítse a regenerálódásban. Szerencsére az emberi test elég jól „ki van találva”, így amennyiben elhanyagoljuk ezt a vonalat, abban az esetben sem történik katasztrófa (egy darabig), mégis érdemes időt szentelni a témának, ugyanis egy kis profizmussal rengeteget hozzátehetünk a sportteljesítményünkhöz és úgy általában a közérzetünkhöz is. Annak megértésében, hogy miért előnyös plusz időt és sok esetben pénzt szánni a regenerációra, sokat segít, ha megismerjük, hogy mi is történik pontosan a szervezetünkben.
Lényegében, amikor sportolunk, a testünket egyfajta stresszhatás éri, amely amellett, hogy „jó” stressz révén számos előnyös hatással rendelkezik, sejtszinten bizonyos károkat is okoz. Gondoljunk csak pl. az izomlázra, amely egy konkrét szöveti károsodás, és amely gyulladásos jellege miatt fájdalomérzettel is jár. Persze nem minden sport okozta károsodás kelt ilyen drasztikus érzéseket, mégis oda kell figyelni rájuk.
A legfontosabb sejtszintű változás, ami sportolás következtében történik, az a glikogénraktárak megcsappanása vagy teljes kiürülése. Ennek kezelését rögtön a testmozgást követően meg kell kezdeni, nem mással, mint megfelelő táplálkozással. A raktárak feltöltése egy olyan folyamat, melyre a szervezetünk részben vagy egészében önállóan is képes, azonban kellő odafigyelés nélkül nem biztos, hogy ez céljainkhoz igazodva történik meg. A helytelen feltöltés eredménye lehet pl. nem várt irányú testsúlyváltozás vagy alacsony energiaszint.
Köztudott, hogy aktív testmozgás során testünk hőt termel és a mozgás befejeztével testünknek időre van szüksége ahhoz, hogy normális hőmérsékletét visszanyerje. A hűtés alapvetően egy energiaigényes folyamat, ráadásul, mivel alapvetően testnedvekkel történik, a szervezet vízháztartására is hatással van. A test hűtésének tudatos segítésével felesleges energiafelhasználástól és elektrolitvesztéstől óvjuk meg magunkat, így preventív módon segítjük a regenerációt.
Sportolás során az energianyerési folyamatok fő mellékterméke az úgynevezett tejsav. Az edzés során keletkezett tejsav mennyisége függ a terhelés intenzitásától. Minél intenzívebb az edzés, annál több lesz belőle. A tejsav lebontása automatikus folyamat, azonban megfelelő levezetéssel a lebomlást gyorsíthatjuk, ami már csak azért is előnyös, mert ez az anyag különböző biokémiai folyamatok révén (pl. a Cori-ciklus vagy a citromsavciklus) újra felhasználható energiaként.
A megfelelő táplálkozással és levezetéssel segített regenerációt számos olyan kiegészítő eljárással is támogathatjuk, melyek közvetve vagy közvetlenül gyorsítják a szervezet biokémiai folyamatait. Ezen eljárások legfőbb célja, hogy segítsék a táplálkozás által bevitt tápanyagok megfelelő helyre juttatását, illetve, hogy segítsék a sportolás során keletkezett salakanyagok mihamarabbi elszállítását. Az egyik legismertebb ilyen eljárás a nyújtás. Kézenfekvő mégis sokan egyáltalán nem nyújtanak. Amellett, hogy a rendszeres nyújtás növeli és/vagy helyreállítja az izom mozgástartományát, serkenti a vérkeringést is, mely felgyorsítja a fent említett folyamatokat.
Szintén kiváló vérkeringésfokozó hatással bír a szaunázás, mely az extrém hőhatásnak köszönhetően kitágítja az ereket, így fokozva azok kapacitását. A szaunázást egyébként a testedzéshez hasonlóan (jó) stresszhelyzetként kezeli a szervezet, így amellett, hogy kiváló regenerálódást segítő módszer, számos más pozitív hatása is van (pl. szaunázás után meglepően nyugodtak vagyunk). Többféle vélekedés létezik azzal kapcsolatban, hogy a szaunázás mely vállfaja a leghatékonyabb. A vérkeringés fokozás szempontjából az infra szauna az igazi, de a többi vállfaj (finn, bio, aroma stb.) is abszolút pozitív hatással jár.
A szauna hősokkjával szinte azonos előnyökkel jár a hidegterápia alkalmazása. Bár a hőmérséklettartomány tekintetében a két módszer között szó szerint ég és Föld a különbség, a kiváltott hatás mégis hasonló. Mivel az extrém hideget is stresszhelyzetként kezeli a szervezet, a kiváltott reakció is részben azonos. Hidegsokk esetén a hűtés után a kezelt terület vérkeringése felgyorsul, mely fokozza a regenerálódást támogató folyamatokat. A különbséget a szaunától a hideg gyulladáscsökkentő hatása jelenti, így a hidegterápia a szaunával ellentétben fizikai sérülések esetén is ajánlott.
A flossing egy viszonylag új edzéskiegészítő eljárás, mely főleg a sérülések regenerációjában játszik fontos szerepet. Gyakorlatilag egy gumiszalag által létrehozott extrém kompresszióról van szó, amely a bőr receptorainak stimulálása révén fájdalomcsillapító hatású, illetve a gyulladásos faktorok nyirokrendszerbe juttatásával helyi gyulladáscsökkentő is. A tüneti kezelés mellett ez a módszer jótékony hatással van a fasciára, a bőr alatti kötőszövetekre, az izmokra és az ízületekre is, mivel ezek az extrém kompressziónak köszönhetően elmozdulnak egymáshoz és a környezetükhöz képest is, így feloldhatók az addigi beszűkülések és letapadások. Ezek hozzájárulnak a nagyobb mozgásterjedelem eléréséhez. A flossing tehát széleskörűen segíti a regenerációt és nem elhanyagolható módon egy rendkívül pénztárcabarát módszer, egy-egy szalag csupán pár ezer forintba kerül és nagyon sokáig használható.
A henger már egy sokkal elterjedtebb eszköz. A hiedelemmel ellentétben azonban a vele végzett fascia masszázs lényege nem az izomzat konkrét “legyúrása” vagy az esetleges csomók szétdögönyözése, hanem nagyon leegyszerűsítve bizonyos idegvégződések stimulálása, melyek ingerlésével egyfajta lazító “parancsot” kap az izomzat az agytól, így az enged a túlzott tónusból. Emellett természetesen vérkeringés fokozás is történik, aminek előnyeit már ecseteltük.
A köpölyözés ősi módszerét a világhírű úszó, Michael Phelps tette újra ismertté és népszerűvé. A riói olimpián az ő hátán látható hatalmas vörös foltok egyértelműen köpölyözésre utaltak és ez adta meg a kezdő löketet a módszer újbóli felfedezésének. Az ősi Kínából származó terápiát ma az eddig felsorolt módszerekkel egyetemben a helyi vérkeringés fokozására használják, mellyel a kezelt terület regenerációjának gyorsítása a cél. A hatékonyságáról orvosi berkekben megoszlanak a vélemények, ugyanis az eredeti kínai módszer egy nagy és komplex kezelési rendszer része (melyben más, az általános egészséget támogató és a csí áramlását befolyásoló tanácsokat is adnak). E rendszerből kiragadva a köpölyözést önmagában csak a mai modern sportvilágban alkalmazzák. Mivel a rövid távú tapasztalatok a sportolók elmondásai alapján kedvezőek és ártani az orvosok szerint is egész biztosan nem árt, bizonyos esetekben érdemes vele próbálkozni.
Természetesen számtalan további kacifántosabbnál kacifántosabb és egyszerűbbnél is egyszerűbb módszer létezik a regeneráció gyorsítására. A kiváltott hatást tekintve nagy eséllyel egyik sem különbözik nagyban a másiktól, közöttük a különbséget többnyire a marketing volumene adja. Mi minden sportolónak javasoljuk, hogy az edzéseken kívül is foglalkozzon rendszeresen a testével és annak regenerációjával és biztosak vagyunk benne, hogy idővel biztos meg lesz a tuti kombináció is!
