- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A tökéletes kávé élményre várva elképzeltem magam egy középkori város főterén, ahogyan a kimerítő futás után élvezem a napsütést és a koffein erejét. Valamiért ez ugrott be, amikor meghívást kaptam egy 3 napos futó túrára Firenzétől 60 km-re lévő Casintinesi Nemzeti Parkba.
Toszkána és Emilia Romagna tartományok határán húzódó park a tartomány büszkesége, ami eddig szinte teljesen felfedezetlen volt a turisták számára. A külföldiek hordái általában megelégszenek Firenze, Pisa kulturális emlékeivel illetve az Adria hűstő hullámaival.
A Nemzeti Park az északi Appenninek közepén található, észak-nyugati irányban húzódik az Adriától Genova felé. A jellemzően bükkfa erdőkkel borított táj szerencséjére kevésbé lakott, így a buja növényzet mellett az állatvilág is virul. Olyannyira, hogy a park északi részén található, még a gyalogosok elöl is elzárt részen ma már 5 farkas család is kellemesen eléldegél.
A 00-s jelzésű turistaút ezt a hegyvonulatot követi több száz kilométeren keresztül, ami így rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejt a túrázók, futók és kerékpárosok számára.
A Soul Running futómagazin lelkes csapata le is csapott a lehetőségre és a turisztikai hivatal segítségével próbálják a környéket megismertetni a felfedezni vágyó a turisták számára. Az egészet egy „running Hotels” azaz futó hotelek, (aki jobbat tud segítsen) névre keresztelt futók igényeit figyelembe vevő szálláshálózat összehozásával segítik. A futóhotel láncba csatlakozó vendéglátók vállalják, hogy néhány futóspecifikus szolgáltatást nyújtanak az itt megszálló futóknak. Ilyen pl. a késői kijelentkezés, éjszakai ruhamosás lehetősége vagy a felkínált izotóniás italok.
Az álombeli kép hamar szertefoszlott, amikor szakadó esőben, kb. 15 fokban megérkeztünk a mediterrán hangulatú menedékházba. Remegő csontjaimmal besétáltam a „Rifugioba” ahol mesebeli látvány fogadott. Mamma 2 cicájával és 2 kutyájával a kandalló előtt hintázott a hintaszékében miközben a háttérben a fák ropogtak a tűzben. A helyszín számomra jobban illett Erdélybe, de a másik mesebeli csoda, a vacsora hamar visszaröpített Itáliába. Annak ellenére, hogy éjfél körül járt az idő, a helyi raguleves után jött az elengedhetetlen tészta, majd a sült hús. Persze a desszert és a kávé sem maradhatott el. Éjfélkor, érted…
A következő 3 nap folyamán 15 km-es etapokkal fedeztük fel a környéket. Az ösvények izgalmasak és változatosak. Hamar kapunk néhány száz méter szintet a lábunkba, így a táj gyorsan változik. Felváltva haladunk buja, szűk ösvényeken és gazdag panorámát nyújtó gerinceken. A talaj leginkább köves, így a hetes esőzés után sem kellett dagonyáznunk.
Kép forrása: Soulrunning.it
Gyönyörű képek egy kattintásra
A gyéren lakott környék előnye, hogy futásaink alkalmával összesen 2 emberrel találkoztunk. Mondjuk az eső és viharos szél nem segített az átlag feltornázásában…Ennek ellenére a túraösvény hálózat kiválóan jelzett és táblázott, eltévedni mestermű. Menedékházak, monostorok vagy kisebb lakott települések 15-20 km-ként találhatók, így az utánpótlás és a szállás jól megtervezhető.
Kép forrása: Soulrunning.it
Gyönyörű képek egy kattintásra
A 3 futásunkat most közkinccsé teszem. Az útvonalak illeszkednek annyira egymáshoz, hogy kis logisztikával 3 napos kirándulásnak tökéletesek.
Mamma tiszteletére
Az első túra, mely tisztelettel Mammának neveztem el a ékkövének számító menedékház körül fut. Vegyesen található benne keskeny, kövek ösvény és a végén 3-4 km dózerút. Az út nagy része emelkedik, igazán tempót futni csak a dózerúton lehet, de nem is az olimpiai felkészülés miatt vagyunk itt.
2 tartomány határán
Mamma házától a Passo della Callan keresztül vezet utunk a Dante falujába, Poppiba. Az útvonal kellemesen megkínál minket emelkedővel (840 m szint) majd jó ideig a Passo della Calla után egy nyergen vezet végig. Az út legmagasabb pontja 1502 m is itt található, ahonnan mindkét tartományra remek kilátás nyílik. Már ha nem kaptok olyan ködöt, esőt és szelet a nyakunkba, mint mi. A 3 útvonal közül ez a legfuthatóbb és legváltozatosabb is.
nem is értem miért csak a pokolról írt Dante
Az utunk végén a 2. nap legjobb lejtőjén lehet repeszteni, ami csak annyira köves, hogy izgalmassá tegye a lefele száguldást. A lejtő a Camaldoli kolostornál ér véget, ahonnan kis autókázás vagy további futás után érünk le Poppiba. Mielőtt továbbindulánák még azért kínáljui meg magunkat egy a szerzetesek által készített helyi gyomorerősítővel majd az úton lejjebb található 1-2 étterem egyikében láthatjuk magunkat vendégül kihagyhatatlan helyi fogásokkal.
Dante ebben a falucskában, Poppiban, a közép-korban kiemelt jelentőségű erődben és környékén élt és munkálkodott miután Firenzéből száműzték. A ma is kiváló állapotban lévő erődben így rá épülő kulturális tárlatban lehet részünk. Állítólag az itt található börtön volt a mintája az Isteni Színjátékban szereplő pokol bugyrainak leírására.
A környék a Toszkán lankák között megbúvó várral, az Apenninekkel gyűrűjében annyira lélegzetelállító, hogy nem is értem miért csak a pokolról írt a mester?
Szállásunkat a farmból átalakított Toszkán álomhelyszínt nehezen hagytuk el. "Dante dombját" itt éred el.
Kép forrása: Soulrunning.it
Gyönyörű képek egy kattintásra
Bevonulás Bagno di Romagnaba
Utolsó utunk megérdemelt kikapcsolódással kecsegtet. Egyrészt főleg lejtőzés vár ránk, másrészt a célállomás Bagno di Romagna. A lejtő azonban sunyi dolog, egyrészt jól megdolgoztatja a combunkat másrészt végig római-kori köves úton trappolunk ami a bokánkat is igénybe veszi.
A célállomás neve az itt található termálfürdő nyújtotta kényzetetésről árulkodik. Mielőtt bevetnénk magunkat a lazító vízbe, üljünk le a főtéren és rendeljünk néhány gombóc fagyit vagy espressot! Ne feledjétek capuccino csak reggel! :)
Kép forrása: Soulrunning.it
