Menü

2014.05.22.     Hozzászólás 0

Megelőzni Kiliant

A táv 83,3 km, a szintemelkedés pedig 4415 méter


Legtöbbünknek ugyan nem ez az életcélja, 1. mert lehetetlen, 2. mert eszünk ágában sincs elszomorítani Kiliant. Az idei, május 10-én megrendezett Transvulcania ultramaratonon azonban Luis Alberto Hernandonak sikerült Kilian Jornet előtt beérnie a célba, és ezzel teljesítette is élete álmát. Hernando 77-es születésű versenyző, aki gyerekkora óta atletizált, mindig is hosszú távokat futott. Szolgált a spanyol Civil Gárdában, és az ő csapatukban lett olimpikon biatlonista. Később a túrasít is kipróbálta, és szintén a Civil Gárdával űzi a túrasízés hegymászó ágát, valamint belecsöppent közben a Skyrunning bajnokságba is, ahol egyből dobogós hellyel debütált.

„Hát ez egy hatalmas elégtétel. Ennyi évet a sportban töltve, és majdnem a sportkarrierem végén megélni ezt az óriási sikert, ez hatalmas boldogság, és ezáltal újra és újra arra gondolok, hogy megérte a sok-sok évnyi edzés. Azt hiszem, a tegnapi verseny a legjobb eredményem az egész pályafutásom alatt.”

 

Az ultraversenyt a Kanári-szigeteken rendezik, Las Palmas-on,95%-ban spanyolok részvételével, a többiek főleg Nyugat-Európából, és pár más országból jönnek. A táv 83,3 km, a szintemelkedés pedig 4415 méter, ráadásul a befutó, 77 km-től a végéig, emelkedik. És ha most legyintenénk, hogy az összesen 4110 méternyi lefele szakaszokon úgyis kipihenik magukat, jobb, ha tudjuk, hogy a férfiak harmadik helyezettje, Sage Canaday tavaly után ismét a lefelék miatt bukta el az arany- és az ezüstérmet. Sage egyébként amerikai, ovo-lakto vegetáriánusként tengeti napjait gyerekkora óta, és mostanában már a vegán életmód felé kacsintgat. Sikeres maratonistából (2:16:52) 2012-ben kezdett ultra- és terepfutóvá válni, jelenleg még mindkét futásformával kacérkodik (terep+aszfalt).

Las Palmas, az autonóm spanyol sziget talaja sok helyen őrzi a vulkánkitörések nyomait, jellemzően homokos és köves, nehéz terep. A Transvulcania a Skyrunner világkupa sorozat része, az ultrán kívül rövidebb távokat is rendeznek (maraton, félmaraton stb.), és a Vertical kilometer nevű számuk (6,6 km-re 1160 m szint) útba ejti a Magyar Házat is. Itt tényleg érdemes banánnal frissíteni, ugyanis az a helyi fákról érkezik.

 

Szóval van egy csodálatos sziget, ahol a helyiek még a verseny előtti futóedzéseket is szemmel tartják, és ha a két esélyes lány elmegy kocogni egyet, a hegy aljában már tömegek várják őket. Aztán adott a gyönyörű napsütés, és a rettentő meleg, ami különösen akkor hatékony, ha a sporttárs (ebben az esetben Kilian Jornet) épphogy csak levette a síléceket a lábáról, és két hete edz futócipőben. És adott egy szuper, családias verseny, ahol a frissítést a csapattárs szolgáltatja, ahova a versenyzők újra és újra visszatérnek, és némi változtatással, de nem sokkal, kiosztják egymás közt a helyeket.

 

 

A férfiaknál az idei forgatókönyv erősen hasonlított a tavalyihoz. Sage Canaday elhúzott, hogy legyen akkora előnye az emelkedőkkel, amivel meg tudja tartani az első helyet a lejtőkön is. A hőség viszont a tavalyinál is durvább volt, és 22 km-nél Sage úgy érezte, elfutotta magát. „Levettem a napszemüvegemet, és láttam villózni a kis pontokat. Mondtam magamban, hogy ez gáz. Ez csúnya lesz. Nem hiszem, hogy meg tudom csinálni a csúcsig. Szóval benyomtam egyszerre három VFuel gélt, hogy ki tudjak jönni ebből az állapotból. Ez segített, de Luis és Kilian így is utolért pont ugyanazon a részen… - Ugyanazon a párszáz méteren? – Igen, 400 méteren belül ahhoz képest, ahol tavaly leelőztek. Emlékszem arra a helyre. Szuper erősek voltak, mikor a mostani versenyen elhaladtak mellettem. Tavaly pár kilométeren keresztül kábé tartottam velük a tempót, nem futottak látótávolságon kívülre. Idén nem is láttam már őket, mikor felértem a csúcsra. Őszintén, annyira rosszul éreztem magam, hogy azt terveztem, kiállok a csúcson, de még mindig harmadik voltam, és mindenki annyira lelkesítő volt fent, hogy nagyjából kilöktek a frissítő állomásról. Hátranéztem, és nem láttam a negyediket. Mire azt mondtam magamban: Tudod, mit? Meg kell próbálnod.”

Sage tehát ismét lemaradt az első kettő mögött, akik nem szenvedtek, és nagyon gyorsan tolták a kilométereket. De mi történt Kiliannal? Nem nagyon szoktuk meg tőle, hogy lemarad bárkitől is. „- Tehát te és Luis Alberto elkezdtetek leereszkedni, összesen több, mint 2000 métert. Mikor került Luis előre? – Igen, együtt kezdtük, és valójában nem is futottunk ott sem gyorsan, de nagyjából 200 méter után elkezdtem szédülni, szóval meg kellett állnom, és egy darabig rendesen visszavettem. Ekkor került ő előre. A frissítő állomás után kicsit lehűltem, szóval úgy éreztem, újra nyomhatom, és beérhetem Luis-t. Egy darabig együtt futottunk, de aztán újra szédelegni kezdtem. Utána ő tényleg nagyon gyorsan haladt a célig. Baromi gyorsan futott a célhoz vezető felfelén is. Igen, nagyon, nagyon erős volt az utolsó részen.”

 

 

Ráadásul az utolsó kilométerek korábban már végig az aszfalton haladtak, most azonban bevezették a versenyzőket egy homokos, köves folyómederbe. Hernando azt nyilatkozta, hogy ott is nagyon erős volt, a többi futó viszont úgy érezte, az a rész ott már nagyon nehezen ment. Fáradtan, dehidratálva egyensúlyozni a köveken, mikor a cél már ott lebeg a szemük előtt, kimerítő. Anna Frost, a női nyertes így mesélt róla: „Igen, amikor keresztülmész azon a folyón, az gyönyörű része az útvonalnak, mert átmész egy kis kanyonon. Csak az a gond, hogy a lábaid addigra olyanok, mint a kocsonya, szóval iszonyú nehéz egyáltalán állva maradni.” Anna egyébként egy elég hosszú, sérülések miatti kihagyás után idén megdöntötte saját pályacsúcsát.

Sage jövőre szeretné újra megpróbálni, és javítani a helyezésén, Kilian pedig így nyilatkozott Hernando sikeréről: „ Tudtam, hogy Luis nagyon erős volt, mikor elkezdte az idei szezont, és nagyon felkészült erre a versenyre. Annyira örülök neki, mert az utóbbi két évben rengeteget csatáztunk, és igen, végre megtalálta a győzelmét. Ő szuper, szuper jó futó, és csodálatos ember is. Nagyon boldog vagyok miatta.”

 

Eredeti forrás: iranfar.com

Olvass többet a témáról: Kilian Jornet, transvulcania

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.