Világszínvonalú technológiák a Gerecse kapujában Hír

Nemcsak természeti és építészeti, hanem technológiai szempontból is egyedülálló látványossággal várja a betérőket a tatabányai Kő-hegyen, a turulszobor mellett nemrégiben átadott látogatóközpont. A Gerecse kapujában a kiterjesztett valóságnak köszönhetően megelevenedik a történelem és „életre kelnek” az újonnan épített tanösvények. Ezekről beszélgettünk Turányi-Vadnay Szabolccsal, a fejlesztést végző Fantastigo alapító vezetőjével.

Kép forrása: Gerecse kapuja

Hogyan működik ez a technológia? Mit nyújt például egy hagyományos kiállítási tablóhoz vagy tájékoztató táblához képest?

T-V. Sz.: A kiterjesztett valóság – angolul Augmented Reality vagy röviden AR – a valóság virtuális kibővítése. Megmutatja azt, ami nincs ott, ami ott volt valaha, vagy oda van képzelve. A felhasználó személy egy arra alkalmas eszköz kameráján és képernyőjén keresztül szemléli a valós környezetét, az eszköz pedig a valós térre vagy annak egyes elemeire helyez rá egy, a számítógép által generált információs réteget. Ez lehet két- vagy háromdimenziós képi információ, animáció, szöveg, statikus vagy mozgókép.

Milyen információk kaphatók meg ezzel a technológiával a látogatóközpontban?

T-V. Sz.: A Gerecse kapujában két fejlesztés használja ezt a technológiát. Az egyik egy kioszk, amelyben virtuális honfoglalás-kori jelmezbe öltözhet a látogató, illetve szelfit készíthet egy táltossal, egy harcossal és egy vezérrel. A másik az interaktív tanösvényekhez kapcsolódik. Minden tanösvény-tábla kiterjesztett tartalmakat indít el egy hozzá tartozó mobilalkalmazás segítségével, amit a látogatók a saját mobileszközeikre tudnak letölteni. Ezek egyrészt az információs táblához kapcsolódó kiegészítő képek, szöveges tartalmak, másrészt háromdimenziós állatok, amelyek a táblák környékén lesznek láthatóak.

Kép forrása: Gerecse kapuja

Egy átlagos felhasználó számára sem fog gondot okozni ennek a technológiának a használata a látogatóközpontban?

T-V. Sz.: A kiállítás valamennyi digitális fejlesztése felhasználóbarát, úgy alakítottuk ki, hogy akár gyerekek is tudják használni.

Amit ott láthatunk és használhatunk, az ebben a technológiában jelenleg a világszínvonal?

T-V. Sz.: Mobiltelefon alapú kiterjesztett valóság tekintetében mindenképpen az. Ennél egy lépéssel előrébb van az a technológia, amely már holografikus okosszemüvegek lencséjén hozza elénk a tartalmakat, de az ilyen eszközök még nem elterjedtek. A tanösvények interaktív tartalmait úgy állítottuk össze, hogy azok az átlagfelhasználók mobiltelefonjain még meg tudjanak jelenni. Fontosnak tartom elmondani, hogy ez az ország első olyan interaktív tanösvénye, amely kiterjesztett valóságot is használ.

A kiterjesztett valóság mellett gyakran hallunk egy másikról, a virtuálisról. Mi a különbség a kettő között?

T-V. Sz.: Virtuális valóságon – angolul Virtual Reality vagy VR – a digitális technikával létrehozott világot és az általa felkeltett perceptuális élmény egészét értjük. A VR-ben a program használója általában egy sisakot illeszt a fejére, melynek következtében jobb, illetve a bal szem számára digitálisan előállított kép két, a szemhez közvetlen közel elhelyezett képernyőn jelenik meg. A Gerecse kapuja kiállítóközpontban ezt az érzést próbáltuk közelebb hozni egy szimulált virtuális valóság környezettel, egy liftkabinnal, amelyben mintegy kirepülhetünk az épületből, és a hegység legszebb részei felett virtuális körpanorámás repülést élhetünk meg.

Kép forrása: Gerecse kapuja

Az ön cége itthon és külföldön számos fejlesztést végzett ezzel a technológiával a turizmus terén. Hogyan látja, mi mindenre lesz használható a jövőben a virtuális és a kiterjesztett valóság ezen a területen? Ha ez a jövő, akkor mi a jövő jövője?

T-V. Sz.: A kiterjesztett valóság technológiája a következő évtizedben az élet minden területén ismertté, elfogadottá válik. A mobiltelefonokról fokozatosan átkerül majd a hangsúly a holografikus tartalmakat megjeleníteni képes szemüvegekre. Az oktatásban, az összeszerelő iparban és az egészségügyben már ma is forradalmian új megoldások jelennek meg, amik kiterjesztett digitális tartalmakat használnak. Ilyen például a tankönyv, amelyben megelevenedik az illusztráció, vagy az alkalmazás, ami megmutatja az utca burkolata alatt futó közműveket, felismeri összetett gépek alkatrészeit, vagy amivel virtuális ablakot tudunk nyitni az emberi test belsejébe.

Kép forrása: Gerecse kapuja

Fantastigo

A magyar tulajdonú , interaktív oktatási élményközpontok és kiállítások kreatív tartalmait tervezi és gyártja. Az újszerű megoldásokkal foglalkozó stúdió alapítója és vezetője Turányi-Vadnay Szabolcs, aki műszaki, gazdasági és újságírói hátterével megfordult a rajzfilmgyártás, az interaktív televíziózás és a broadcast-technológiákhoz kapcsolódó informatikai fejlesztések területén is. Egy londoni kreatív fejlesztő cég operatív igazgatójaként a kiterjesztett valóság korai szakaszában futtatta fel a National Geographic, a FOX, a BBC World és Guinness Rekordok Könyvének legelső AR-projektjeit hat éven keresztül.

A cikkben szereplő fejlesztés az Európai Unió 514 millió forintos támogatásából és az önkormányzat által biztosított önrészből valósul meg. A beruházás fő eleme egy 500 négyzetméteres épület amelyben interaktív kiállítótér, étterem, ajándékbolt, konferenciaterem, via ferrata felszerelés-kölcsönző és akadálymentesített mellékhelyiség került felszerelésre. A projektből felújításra kerülnek továbbá a Turul emlékműhöz vezető ösvények, biztonságosabbá válik a szobor környéke, új parkolók, tanösvények, valamint egy játszótér, egy kombinált szabadtéri fitnesz eszköz, illetve új via ferrata útvonalak és tűzrakó helyek is létesülnek.