Mit jelent a TPI (szövetsűrűség)? Hír

Ma már nagyon természetesen mindenki számára, hogy a boltokban számtalan méretű, mintázatú, típusú gumiköpenyt, avagy külsőt tudunk vásárolni kerékpárunkra. Sőt, éppen ez a sokszínűség az, amitől könnyű elveszni a kínálatban.

Új külső gumi választásánál figyelnünk kell a felni átmérőjére, a ballonosságra, vagy épp a tervezett felhasználási körtől függő mintázatra is. Ám ezek mellett akad még egy tulajdonsága, melyre érdemes több figyelmet fordítanunk: ez pedig a szövetsűrűség.

Kép forrása: Mitas

A kerékpárok gumiköpenyét John Boyd Dunlopnak köszönhetjük, aki nem bírta tovább nézni, ahogy az akkor használatos fém kerékpár abroncsok szétszaggatják a drága gyepét. Számos próbálkozása volt az első, vízes locsoló tömlő verziót követően, mire 1888. február 28-án Dunlop úr először használta azt a levegővel töltött gumiköpenyt kerékpárja kerekein, mely már a napjainkban használtak elődjének mondható.

TPI alias szövetsűrűség

A gumik szövetsűrűségének jelölésére a TPI rövidítést szokás használni – találóan a Threads Per Inch angol collonkénti szövetszál kifejezésből eredően. Ez a mértékegység tulajdonképpen a külsőnk gerincét alkotó gumiszövet szálsűrűségére utal. De miért is jó tudni ezt nekünk?

A gumik legnagyobb ellensége a defekt, mely szúrás vagy vágás hatására következik be. Ahhoz, hogy ez minél nehezebben történhessen meg, több technológiát is kifejlesztettek a gyártók, ilyen például a gumiköpeny ellenállóképességének növelése, amit az azt alkotó szálak sűrűségének növelésével érhetünk el. Minél sűrűbb szövésű, annál nehezebben szúrható vagy vágható át, ez pedig azt is jelenti, hogy sokkal ellenállóbb a defektekkel szemben! Ráadásul minél magasabb TPI értékkel rendelkezik egy gumi, annál könnyebb is, mivel ezen szálak könnyebbek, mint a gumikeverék, amit ráöntenek, és minél több van a szálakból, annál kevesebb gumira van szükség (hiszen egy másik defektgátló módszer az, hogy vastagabb gumikat készítünk). Ez pedig azért is jó, mert a kisebb tömegű gumiköpennyel szerelt kereket könnyebb irányítani és tekerni.

Kép forrása: Mitas

Mit jelentenek a különböző szövetsűrűségek (TPI-értékek)?

Általánosságban elmondható, hogy a 25-50 TPI jelzésű gumik az egyszerű és olcsó kivitelek, a 65 felettiek már jónak mondhatók, és a versenyre szánt kivitelek 120 felettiek. Ugyanakkor az is elmondható a szövetsűrűséggel kapcsolatban, hogy a nagyobb szálsűrűségű gumik kevésbé tartósak, gyorsabban kopnak, míg a kisebb értékűek tartósabbak.

Az általunk legtöbbször tesztelt márka, a MITAS gyártó kínálatában is megtaláljuk a két végletet. Az egyszerűbbek 22-29 TPI-vel rendelkeznek, mint például az Ocelot vag Scylla V75 modellek - melyek általános, hétköznapi mtb felhasználásra készültek. A 127 TPI-vel rendelkező, versenyzésre tervezetteket a TOP Design-kategóriában találjuk - Scylla Top Deisgn vagy Kratos Top Design, hogy csak azokat említsük, amiket teszteltük már.

Kép forrása: Mitas

A szüvetsűrűségen (TPI) túl

A gyártók különböző technológiákat fejlesztenek, melyekkel egyrészt tovább növelhető a defektállóság, másrészt tartósabbá is válnak a gumik. Ilyen például a MITAS cég TEXTRA nevű technológiája, mely egy rendkívül sűrű és áthatolhatatlan, gumi-bevonatú szövet, amit az oldalfaltól egészen a peremig megtalálunk a külsőben. Rendkívül alacsony tömeg és kiemelkedően nagy defektállóság – valamint rugalmasság – jellemzi az ezzel a technológiával készült gumiköpenyeket. Az elmúlt két évben a rendkívül megterhelő Cape Epic eg yhetes rendezvénysorozaton a Mitas TEXTRA gumival induló versenyzők nem szenvedtek sem defektet, sem egyéb külsőgumi sérülést.

A TEXTRA-technológiát megtaláljuk a TOP design-kategóriában szereplő modellekben, mint ahogy arról fentebb már a magasabb sűrűségnél szó volt.

A Mitas kínálatában lévő külsők szövetsűrűségének összehasonlításához látogass el erre az oldalra...

Kép forrása: Mitas