A hegymászás és a sziklamászás világa a közösségi oldalak és videómegosztók elterjedésével egyre közelebb kerül a laikus érdeklődőkhöz is, illetve a mainstream média is egyre többször kap fel egy-egy érdekes esetet, történetet (jellemzően sajnos inkább a tragikus dolgok azok, amiket érdekesnek tartanak), melyek azokat is megszólítják, akik még az érdeklődés szintjéig sem jutottak el a témát illetően.
Ennek eredményeképpen számos tévhit kering a fejekben a bizonyos szakzsargonokkal kapcsolatban, melyekből az egyik legtöbbször használt fogalmat, jobban mondva 2 fogalmat szeretnénk most tisztázni. Mikor lesz egy mászás szóló és mikor free solo!?
A hegymászásban és a sziklamászásban szóló mászásnak hívjuk, amikor egy mászó teljesen egyedül teljesít egy bizonyos utat. Nincs semmilyen kritérium, lényeg, hogy egyedül legyen. Az egyedüllét technikai oldala egyértelmű. Ha nem a mászó nem kap külső segítséget, akkor gyakorlatilag egyedül mászik. A dolog mentális oldala már más kérdés és ez több konkrét esetben is vita tárgyát képezi (főleg a 8000-res hegyek normál útjain). Ha a mászott út egyébként tele van (akár a mászó számára teljesen ismeretlen) emberekkel, az azért már nem ugyanaz a szóló, mintha valaki egyes egyedül van a hegyen/sziklán és baj esetén nem számíthat semmilyen segítségre. Ebben a kérdésben azonban nincs egységes álláspont, így, ha nincs konkrét társ, akkor szólóról van szó.
Maga a stílus inkább a hegymászásban van jelen, ugyanis sziklán az egyedül mászás és az önbiztosítás elég macerás, körülményes mutatvány, ugyanis a mászó így csak nagyon lassan tud haladni, egy egyébként rövid út teljesítése is nagyon sokáig tart. Persze van ilyenre is példa, de azért ez nem túl gyakori. Nagyon rövid, egy kötélhosszas utaknál nem szokás szólónak nevezni a mászást, hacsak nem free szólóról van szó.
A free solo az a „szakág”, amely a sziklamászóké. Ilyenkor a mászó a “sima” szólóval ellentétben nélkülöz mindenféle mesterséges segédeszközt (beülő, kötél, karabínerek stb.), illetve nem használ semmilyen biztosítást sem, ami hibázás esetén megvédené a lezuhanástól. Hegymászásban a hágóvas és a jégcsákány, melyek mindegyike nélkülözhetetlen az előre haladáshoz, „engedmény” tárgyát képezi, így egy pl. egy komoly jégúton lehetséges free szólózni. A mászás ezen fajtája nem összekeverendő a free climbinggal (mely elnevezést többnyire a sziklamászó utak esetében használják) vagyis a szabad mászással, amelynél a biztosító eszközök használata megengedett, csupán az előrehaladást segítő eszközök használata tiltott. A free szólózás a mászás legveszélyesebb formája, mivel a mászó nem hibázhat. Egy rossz mozdulat és a kaland tragikus véget ér! Csak a legjobbak (és a nagyon bátrak) művelik ezt a stílust, ám sajnos közülük már sokan nincsenek velünk.
