FutaKalász 2006 (Galériával) Hír

Szakítottak a hagyományokkal és ezúttal váltófutást hirdettek. Minden csapatnak 4 főből kellett állnia. A szervezők jól tudták, hogy a futók között meglehetősen fiatalok is lesznek, ezért egy kb. 1000 méteres kört jelöltek ki pályaként. Általában egy ilyen hosszabb távú váltóversenynél „pacsizással” szoktak váltani a futók, de itt kötelező volt a váltóbot használata, amit a résztvevők (főleg a kisebbek) nagyon élveztek. Hogy igazságos legyen a küzdelem, három külön korosztályban lehetett versenyezni: - 50 év alattiak, - 51-76 évesig, - 76 évnél idősebb csapatok. Az éveket a 4 futó összéletkora adta meg. A tízórás rajtot rengetegen várták. Voltak, akik az iskolatársaikkal, mások a családtagjaikkal álltak a rajthoz. Nem tudom hivatalosan, hogy hány éves volt a legfiatalabb résztvevő, de az biztos, hogy az engem „befogadó” csapat törpéje – aki egyébként a csapatkapitányunk volt-, mindössze négy éves fejjel állt be a 30-40 fős (értelemszerűen ennyi csapat indult) mezőnybe, hogy a csapatból elsőként gyűrje le a távot. Természetesen nem ő ért vissza a váltózónához a leggyorsabban, de végig futotta és még két hasonló korú apróságot le is hagyott. Sajnos nincsen hivatalos eredmény listám, ezért kérek mindenkit, hogy nézzék el nekem, de ezt a részt most kihagyom. Annyit azonban elmondhatok, hogy az abszolút győztes csapat nagyon jó eredménnyel ért célba. Komoly futótudásról tettek tanúbizonyságot. Minden célbaérkezőt friss gyümölccsel és üdítőitallal fogadtak Ám a váltófutással még nem ért véget a nap. Két újabb program várta az érdeklődőket. Rendeztek egy kerékpáros ügyességi viadalt óvódásoknak és általános iskolásoknak, amin rengeteg lelkes versenyző vett részt. Valamint Kalászon először rendeztek tájfutó versenyt. És ha már tájfutás, akkor legyen minél élethűbb. Volt kis vaktérkép, hivatalos jelölő lap és külön indítás. A 7 állomásos tájékozódási versenyt 6 perc 45 másodperces időeredménnyel nyerték meg egyéniben. A legjobb csapatnak 9 perc 50 másodpercre volt szüksége, hogy megtalálja mind a hét helyszínt és visszaérjen a célba. Szívem szerint percről-percre leírnám, hogy mi történt ezen a napon, de az a felejthetetlenül jó hangulat, a kisgyerekek öröme, a büszke szülők tekintete…, ehhez ott kellett volna lenni. Egy szó mint száz, ezt személyesen kell megtapasztalnia mindenkinek! Remélem legközelebb még többen leszünk, illetve hogy más településeken is rendeznek majd hasonló versenyeket, sokak örömére!
Songokou - Mozgásvilág - Galéria