Menü

2012.02.23.     Hozzászólás 0

Hétvégén a jövőnkről dönthetünk!

Bizonyára mindannyian értesültetek arról, hogy a magyar kerékpársport hivatalos szövetsége változás előtt áll


 

Interjú dr. Simonyi Ákossal

Kedves Sporttársak, sportvezetők, profik és amatőrök, lelkesek és kitartóak, vagy csak a pálya szélén álló hangos és mosolygós szurkolók!

 

Bizonyára mindannyian értesültetek arról, hogy a magyar kerékpársport hivatalos szövetsége változás előtt áll. Változás előtt áll, hiszen a hosszú évek óta tartó bizonytalan rendszer mély válsága végképp fenntarthatatlanná vált. A bizonytalan helyzetben csak egyetlen dolog biztos, mégpedig hogy ebben a formában, a régi felállásban, a megszokásokkal és az önös érdekekkel küzdve nem tudunk fejlődni, hiszen volt a bizonyításra lehetőség, sajnos nem történt meg, így joggal követelhetjük a megújulást!

 

Minden egy döntéssel kezdődik, egy elhatározással, azzal, hogy lépni szeretnénk, aminek eredményeként azt várjuk el, hogy valami új és jobb jöjjön létre. Hogy ehhez mire van szükség? Először is arra, hogy meggyőződj arról, hogy a jelölt új elnökség, az jelölt új elnök és az új rendszer ugyan azt akarja amit én, amit te, amit mi, bringások! Ebben szeretnék számotokra segítséget nyújtani, így az alábbi interjúban olvashatjátok, Simonyi Ákos, elnökjelölttel folytatott beszélgetésünket, ahol főképp azokat a témákat érintjük, amelyek a legtöbb kritikát és kérdést kapták a fórumok, csapatvezetők, versenyzők és apukák kritikus és érdeklődő hangjától!

 

 

 LTV: Így a tisztújítás hetén egyre nagyobb figyelem kíséri a jelölt elnökséget és az elnököt. Kerékpáros kötődésed vitathatatlan, de mégis, mi motivál arra, hogy részt vegyél, ha úgy nézzük, a kerékpársport rendszerváltásában?

 

 S. Á.: Ha már a motivációról van szó, akkor ebben én azt tartom fontosnak, hogy a személyiségemben két dolog van bekódolva: egyrészt a teljesítménykényszer, másodsorban, -mivel ízig-vérig mérnökember vagyok, hogy építeni szeretek. Fontos azonban megemlíteni, hogy folyamatosan a minőségre is törekszem, tehát ez meghatározza az elnökség célkitűzéseit és programját. Én építeni szeretnék, amihez arra van szükség, hogy rendszerben gondolkodjuk, azzal a programmal, azzal a stábbal amit már korábban bemutattunk. A léc rezeg, a szándékunk nagyon komoly, de ha nem kapja meg az egész csomag, a program a lehetőséget, akkor azt mondom, hogy nem lehet megcsinálni, mert nincsenek meg hozzá a feltételek.

 

 

 LTV: Szombaton izgalmas nap lesz… Sok kommentet, hozzászólást olvastam arról, hogy a hegyikerékpáros kötődésed miatt az országúti sport veszélyben van. Van ezeknek az aggodalmaknak valós alapja?

 

 S. Á.: A dolgot egyszerűen gyermeki naivitással nézem. Hasonlóan sokszor megkaptam már, hogy sok az atlétikából vett példa, hogy miért nevezem kvótafutóknak az Olimpiai részvételért küzdő versenyzőket, azonban nem ezzel kell foglalkozni. Ami az országútit illeti, én két oldalról közelítem meg. Van egy része, ami felé érzelmileg vonzódok, sokat edzem országútival, becsülöm és szeretem, szeretném megtanulni a kerékpározás ezen ágát is. Átfedések vannak a két ágazat között, azonban racionálisan kell nézni, a szakág fellendítése és pénzügyi rendbetétele egy színtiszta menedzsment, pénzügyi, számviteli kérdés. Az elnökségnek az örökséget kell kezelnie. Szerencsére vannak hozzáértők a csapatban, így azzal kellene kezdeni, hogy átvizsgáljuk, felmérjük a helyzetet jogilag, gazdaságilag és intézkedési tervet készítünk, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeljük. Az országúti egyébként kiemelt területe az elnökségnek, hiszen mindamellett, hogy mindenki tudja, hogy gyenge állapotban van, még rendkívül erős bázis van, és jól eladható, így határozottan cáfolom ezeket a felvetéseket!

 

 LTV: Nem szabad elmenni amellett sem, hogy a kerékpározás a reneszánszát éli, rengetegen pattannak nyeregbe, sőt egyre többen vesznek részt a tömegsport rendezvényeken. Sok a jó kezdeményezés, de gyakran nagy a negatív visszhang…

 

 S. Á.: Számos európai színvonalú verseny van már szerencsére, de emellett vannak fejlesztésre szoruló dolgok. Sajnos a versenyeken nem az abszolút elsők között érek be (nevet), és nekem is vannak negatív tapasztalataim. Nem érhetem be azzal, hogy egy sok millió Ft-os költségvetésű versenyen garantáltan iszapban fürdök, hogy végre lemoshassam a kerékpárt, és hogy utána úgy is kelljen beülni az autóba, vagy, hogy az eredményhirdetésnél a helyi kerékpárboltba kedvezményt nyersz. Ezen garantáltan változtatni szeretnénk, gyűlnek az ötletek, de ennek a kidolgozása is annak a szövetségi rendszernek, mégpedig a Verseny Bizottságnak a feladata, amelyik szakáganként minőségi elvárásokat állít fel. A versenyek színvonalát egyenletessé és magasra kell tenni, hiszen csak így hozhatók be olyan szövetségi támogatók is, akik komolyan képesek és hajlandóak támogatni a sportágat, és végső soron így lesz képes a szövetség is arra, hogy támogassa a rendezvényszervezést. Szeretnénk bevonni azokat a szaktekintélyeket, akik segítségével az elnökség hosszú távon képes fejleszteni a sportágat. Úgy gondolom, hogy a tömegsport és az élsport nem szétválasztható, hiszen eladható terméket kell létrehozni, amely nyereséget majd vissza tudunk forgatni az élsport fejlesztésébe. Az egészet keretbe kell foglalni, egy egységes médiahátteret kell adni, könnyen kezelhető és hatékony intézménnyel, ami végső soron médiaképes.

 

 LTV: Ha már a versenyeknél tartunk... Aggodalomra ad okot, hogy az elkötelezett és lelkes ifjúság, az utánpótlás nevelés maximum klub szinten működik. Mi az LTV-nél is több programot indítottunk, ami ezt a célt tűzte ki, és nagy volt az érdeklődés. A szövetség miben tudna ehhez a területhez hozzájárulni, hiszen mégis csak leendő olimpikonokat kell keresni?!  

 

 S. Á.: A legfontosabb kérdést vetetted fel, és valós az aggodalom. Az biztos, hogy azonnal cselekedni és aktivizálni kell a tehetséges fiatalokat. Segíteni kell a versenyszervezést is, hiszen egy jó versenysorozat segít kinevelni a tehetséges fiatalokat, azonban ehhez szükség van a központi háttérre. A sportszakmai részt nem én találom ki, de az az érzésem, hogy két kulcsterület van. Valóban egy korcsoportos, nagy motiváló erővel és előrelépési lehetőséggel bíró versenyrendszer, ahol elkerülhetetlen a csapatverseny szabályainak átgondolása is, továbbá a sportegyesületek és az iskolai tanórák kapcsolata, amely területen mindenképp dolgozni kell. Fel kell építeni ennek is a hátterét, amihez be kell vonni a szaktekintélyeket és magas hozzáadott értékkel egy jól működő utánpótlás nevelést kell létrehoznunk.

 

 LTV: Tehát az nem vitás, hogy alapjaiban megváltozna a rendszer. Mik lennének az első lépések?

 

 S. Á.: A londoni olimpiáig nem változtatunk az aktuális felálláson, hiszen nem kockáztathatjuk a kvótákat. Az első lépések azonban, és fontos a többes szám, az jogi és gazdasági átvilágítással kezdődne, amivel párhuzamosan egy média erősítést indítanánk. Szükség van az operatív irányításra, hiszen nem fordulhat elő, hogy út közben derül ki, hogy pl. elfogyott a pénz. Tervezhető szervezetet dolgoznánk ki, belevonva a szakmából érkező szakembereket. A sportban rengeteg lehetőség van, és hogy ne tűnjön úgy, mintha a levegőbe beszélnék, egy példa. 2011-ben összesen 300.000 ember váltott fitnes bérletet, ami az iparnak 144 millió € bevételt jelentett. Hogy az emberek nem áldoznak a sportra? Dehogynem! Az biztos, hogy nem az államhoz fogunk fordulni, hogy „adjon még!”, hanem szeretnénk minél nagyobb tömeget belevonni a rendszerbe, amit vissza tudunk majd forgatni a sport fejlesztésére, így mindenki profitál. Szeretnénk magas színvonalra emelni ezt az általunk szeretett sportot, a résztvevők számára pedig kedvezményeket kiharcolni, hogy mondjak egy példát, akár az új pihenőkártyát belevonva.

Azonban szomorú, hogy van egy zajos, a jelenlegi átláthatatlan helyzetet fenntartani akaró kisebbség, akik sarat dobálva szándékosan szeretnék megtéveszteni azt a nem elhanyagolható részét a társaságnak, akik akarják a változást, de kíváncsiak a részletekre. Nem vagyok már fiatal, de a netes kommentekben a rosszindulat és az ostobaság olyan kombinációjával találkoztam, ami biztos dobogós eddig. Szombaton azonban minden kiderül, a szándék komoly, bízunk a felhatalmazásban!

 

 LTV: Köszönjük a beszélgetést, reméljük, hogy sikerül kihasználni a kerékpársport eddigi legnagyobb lehetőségét!

 

Az LTV Merida Racing részéről biztosnak látjuk, hogy óriási a lehetőség, amit könnyen el lehet szalasztani, ezért kérünk minden szavazati joggal rendelkezőt, hogy a 2012. 02. 25-ei közgyűlésen szavazatokkal és bizalmatokkal támogassátok a megújulást, minket, a kerékpárosokat, a bringásokat, a túrázót, a hivatásszerűt és profit egyaránt, hiszen a hétvégén arról döntünk, hogy akarjuk-e a jövőnket építeni és jobbítani.

 

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.