Menü

2018.09.21.     Hozzászólás 0

Agyváltó

Napjainkban a kerékpárok többségén kanalas váltót használunk, pedig a kezdetekben hamarabb kezdtek el agyváltókkal szerelni több sebességes bringákat. Ráadásul sok előny is mellette szól. De mi is az az agyváltó?


Egy kis agyváltó történelem

Egy nottinghami kerékpárgyártó üzemben dolgozó két angol mérnök, Henry Sturmey és James Archer nevéhez köthető a számos próbálkozásból végül komoly kerékpáros agyváltóvá váló szerkezet szabadalma. 1903-ban szerelték be az első 3 sebességes agyváltójukat kerékpárba - mely a mai napig Sturmey-Archer agyváltóként éli világát. A precizitását és a mechanizmus kidolgozottságát jellemzi, hogy a két évvel később elkészült kontrafékes változatát közel 50 éven keresztül gyártották változatlan formában!

 

Hogyan működik az agyváltó

Az agyváltó tulajdonképpen nem más, mint egy bolygómű, melyben a sok, egymásba kapcsolódó fogaskerekek látványa sokszor zavarba ejti még az amatőr kerékpárszerelőket is.

Működését leegyszerűsítve így lehet leírni: a hajtás 2, 3 vagy 4 bolygókereket (kisebb fogaskereket) forgat a kerék tengelye körül úgy, hogy ezen bolygókerekek a kerék tengelyén levő fogaskereket (vagy szakmai néven napkereket) és egy belső fogazású kereket (ami akár lehet az agy külső teste is). Mivel a külső és a belső fogaskerék összeköttetésben van a köztes, hajtott fogaskerekek által, fogszám különbségektől függően a hajtás sebességétől eltérően fog forogni a külső kerék, avagy a kerekünk.

A több fokozat esetén egymás mellé különböző fogszámú napkerekeket helyeznek, amik kisebb-nagyobb napkerekekkel kötik össze a külső, fix méretű kereket. Váltásnál annyit teszünk, hogy egy csúszka segítségével megváltoztatjuk a sorok meghajtását – azaz, hogy melyik bolygókerekeken keresztül adódjon át a forgás a külső fogaskerékre.

 

Agyváltó működése

Forrás: Mucikli blog

  

Több különböző sebesség-fokozatú változat létezik az agyváltókból – 3, 5, 7, 8 vagy akár 11 – de a legelterjedtebb változat a 3 sebességes. A legismertebb agyváltógyártó a Rohloff.

Ám létezik olyan agyváltó is, ami fokozatmentes! Azokban a fogaskerekek helyett golyók találhatók áttétel közvetítő elemként. Az agyváltó egyik oldali teste az input, azaz azt hajtjuk meg, míg a másik oldalin adódik át a hajtás (output) a kerékre. A kettőt golyók (3-12 darabot) „kötik” össze. Az input- illetve output-oldalak forgási sebesség különbségét ezen golyók forgási tengelyének szöge határozza meg. Amikor a váltókart elkezdjük tekerni egyik irányba, ezen tengely szögét változtatjuk, így a golyók oldalsó tárcsákhoz érintkező felülete különböző kerületű lesz.

 

  

Ma már több verzió is létezik belőle, így akár igen széles áttételi arány-tartományút is találunk belőle. A leghíresebb fokozatmentes agyváltógyártó a NuVinci.

 

Az agyváltó előnyei

Az agyváltó szerkezete nincs kitéve külső sérülési lehetőségeknek, vagy épp szennyeződésnek, hiszen a kerékagy testébe, zárt rendszerként működik. Ennek köszönhetően ellenáll az időjárás különböző viszontagságainak, nem tudja a szél belefújni a port, nem kerül bele sár vagy kosz, így csak minimális karbantartási igénye van, és ezáltal sokkal több a munkaórája, mint a külső lánckerekes-láncos megoldásoknak.

Jól és könnyen kombinálható nem csak láncos hajtással, hanem például bordásszíjassal is, hiszen váltáskor nem változtatja meg a lánc- vagy szíj vonalvezetését – ami azért is jó, mert a lánc vagy szíj élettartama is megnő emiatt. Továbbá nincs keresztbe váltás sem, így kezdő kerékpárosok is könnyedén és gond nélkül tudják használni. Sőt, álló helyzetben is lehet váltani vele, hiszen a fogaskerekek el tudnak csúszni a szerkezetben ilyenkor is!

Nincs szükség láncfeszítőre, ami egyel kevesebb alkatrészt és meghibásodási lehetőséget jelent a rendszerben.

 

Az agyváltó hátrányai

Egy könnyű agyváltó is 1400 gramm felett van! Ráadásul ez a nagy tömeg a hátsó keréknél, annak közepében összpontosul, így teljesen más egy ilyen alkatrésszel szerelt kerékpárral tekerni, mint a „hagyományos” változattal – befolyásolja a fékezést, a kanyarodást és a súlypontemelést is. Súlya miatt elsősorban városi közlekedésre és aszfaltos túrákra tervezett kerékpárokra szerelik.

Komplex és precíz felépítésük miatt átlag felhasználó nem tudja javítani vagy karbantartani, ezen feladatokhoz mindenképpen hozzáértő szervizben kell szétszedni! Javításuk amúgy nehézkes.

Nem elérhető gyorszáras (9 mm-es) tengellyel szerelve, csak menetes szárral, így az ilyennel szerelt hátsókereket nem tudjuk gyorsan, és szerszámmentesen ki-beszerelni a kerékpárból.

Olvass többet a témáról: agyváltó, kerékpár tudástár

Ajánló