A világóceán legmélyén is pezseg az élet

Ismeretlen szerző
Ismeretlen szerző
2005/11/07
A Mariana-árok legmélyebb részén, 11 kilométer mélyen, az elképesztő nyomás és a sötétség ellenére életre bukkantak japán kutatók. Az óceánok legmélyebb pontja a Mariana-árokban, az ún. Challenger-mélységben található. Ha leereszkednénk a 11 kilométeres mélységbe, akkora a földi nyomás 1090-szerese nehezedne ránk.Mindezek ellenére még itt is van élet, és nem is elszórtan - derült ki egy közelmúltbeli japán kutatás során, amikor is a kutatók tengerfenékről származó üledéket vizsgáltak. A kutatásról a Science legfrissebb száma számolt be.
Hirdetés

A felhozott kis mintában a kutatók számos baktériumon kívül 432 élő foraminiferára bukkantak. Az egysejtűek közé tartozó foraminiferák különlegessége, hogy egymással összeköttetésben lévő kamrából álló puha vázzal is rendelkeznek. (Természetesen a nagy nyomást a kemény, meszes vázú élőlények nem élnék túl.) A ma élő foraminiferáknak körülbelül négyezer fajuk ismert. Élőhelyük rendkívül változatos: sekély vizekben éppúgy megélnek, mint az óceán fenekén. Néhány fajukra már édesvízben is rábukkantak.
Az üledéket a Japán Tenger-Föld Kutató Hivatal (Japan Agency for Marine-Earth Science and Technology) KAIKO névre hallgató, távvezérlésű tengeralattjárója gyűjtötte. "Meglepett, hogy ilyen nagy számban élnek puhavázú élőlények a Challenger-mélységben, a korábbi beszámolók alapján nem számítottam, ilyen „pezsgő” életre" - nyilatkozta Hiroshi Kitazato, a kutatás vezetője. Az apró lények átmérője néhány tucat mikrométer körül van, egy tű hegyén több száz elférne belőlük.
A Challenger-mélység egész pontosan 11.034 méter mély. Az itt talált organizmusok nagy hasonlóságot mutatnak a korábban, átlagosan ötezer méter mélységben fellelt élőlényekkel.
Extrém körülmények között
Az elmúlt években a kutatók a Föld legextrémebb körülményei között bukkantak rá az élet nyomaira. Találtak mikroorganizmusokat a chilei sivatag száraz, érdes porában, de ott lubickolnak a kelet-afrikai sós tavak vizében is. Élőlények lakják az oroszországi vulkánok kénes gőzeitől átitatott kőzettörmelékeket és Belső-Mongólia lúgos felszíni vizeit is. A kutatások szerint az Antarktisz több ezer éve jéggel borított édesvízi tavaiban szintén élnek baktériumok.
A foraminiferák a paleontológusok számára is nagy jelentősséggel bírnak. Ezek az egysejtűek ugyanis a földtörténeti ókortól ismertek, ezért korjelző kövületekként fontos információkkal bírnak. (Érdekesség, hogy e tengeri élőlények hazánkban is megtalálhatók üledékes kőzetekben.)
Egy korábbi DNS-vizsgálat a kutatócsoport számára azt sugallja, hogy a Challenger-mélységben élő foraminiferák nagy hasonlóságot mutathatnak a földi élet első formáival. A kutatók szerint a primitív organizmus része lehet egy olyan evolúciós láncnak, amely akár a földtörténet legkorábbi koráig, az 542 millió évvel ezelőtt befejeződött Prekambriumig nyúlik vissza. A kutatások a DNS-vizsgálattal folytatódnak.

Forrás: www.divecenter.hu
Hirdetés
Hirdetés