Minden, amit a láncról tudni szeretnél

Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
2005/06/10
A lánc felépítése A kerékpárokon a legtöbb részegységet tartalmazó alkatrész a lánc. Egy 114 szemből álló lánc 456 építőelemből készül. A belső hevederekből (2) félhüvelyek (2b ) vannak kipréselve, ezeken fordulnak el a belső hevederek (2) a csapokon (1) . A félhüvely külső felén fordulnak el a görgők (4) . A belső hevederek peremén levő bemélyedés (2a) a fog láncba illeszkedését segíti, mert a lánc oldalirányú futáskor ennek hiányában ugrálna a fogakon. A külső hevederek peremén levő bemélyedések (3a) váltáskor segítenek, ennél a peremnél kapaszkodnak a következő lánckerékbe és futnak át rá.
Hirdetés
A lánc részei
1 Csap
2 Belső heveder
2a Bemélyedés, mely a fog beilleszkedését segíti
2b Félhüvely
3 Külső heveder
3a Bemélyedés, mely váltáskor segít
4 Görgő

A lánc mérete

A láncváltóval felszerelt kerékpárokon a lánc mérete az egész világon azonos, 1/2" x 3/32" (12,7 mm x 2.38 mm). Az első szám a csuklópontok közötti távolságot jelzi, ez a szemosztás, mely minden kerékpárláncnál azonos. A második szám a legkisebb belső távolságot jelzi a belső hevederek között, ahol a fogak kapaszkodnak. Ha a csap szélességét mérjük, akkor az összes modern lánc külső szélessége 7.05 és 7.2 mm között leledzik. Kivétel ez alól a 9 fokozatú Rohloff S-L-T 99 országúti lánc, melynek külső szélessége 6.8 mm és a belső szélessége is némileg csökkentett, 2.3 mm, illetve a 9 fokozatú Shimano, KMC, Wipperman láncok melyek 6.5 mm szélesek.


Problémák a láncszerelésnél

Megfigyeléseink alapján a láncszakadások nagy része a hibás láncszerelésre vezethető vissza. Gyártáskor a csapokat a külső hevederben szegecseléssel rögzítik, így biztosítva az oldalirányú tartást (1. ábra). A lánc szétbontásakor a csapot átpréseljük a külső hevederen levő lyukon. Ilyenkor a lyuk pereme ledarálja a szegecseléskor létrehozott kiszélesítést a csap fejéről (2-3. ábra). Ha 0.5 mm-nél kijjebb préseljük a csapot a külső heveder belső pereménél, előfordulhat, hogy a csapot nem tudjuk pontosan visszanyomni. Ilyenkor megsérülhet a heveder illeszkedése, és a csap nem ül a helyén többé biztonságosan.

Ha a csapot csak egy egyszerű láncbontószerszámmal visszanyomjuk a helyére (3. ábra), nem nyújt elég biztonságot váltáskor terhelés alatt, mivel a csap nincs rögzítve a helyén. Ezért a lánc összeszerelésekor használt csapot feltétlenül szükséges lenne újra elszegecselni, hogy az oldalirányú tartás megfelelő legyen (4. ábra).

Jelenleg a Rohloff Revolver láncbontó az egyetlen szerszám, mely lehetővé teszi a csap elszegecselését és ezt valamennyi láncon, melyet láncváltóval használhatunk. Ezért egyetlen szervizből sem hiányozhatna.


A lánc és a lánckerék működése

Az I. ábra egy 13 fogú lánckeréken futó láncot mutat.

Ha azt szeretnénk, hogy a pedálozásunk energiája biztonságosan és a meghajtórendszer kopása nélkül legyen átadva a kerékhez, lehetőleg sok fogon kell elosztani a lánc nyomatékát. Ezt akkor lehet elérni, ha a lánckerék fogainak éle olyan szögben állnak, hogy a lánc nyomatéka ferdén van a lánckerékre vezetve. Így a lánc nyomatéka fogról fogra kisebb lesz (1. ábra - fehér nyilak). Biztosnak kell lennünk abban, hogy a lánc energiájának átadása a belépési pont előtt legalább egy foggal véget ér, mert a váltótól érkező láncszemek nem vihetnek át nyomatékot. Ha mégis - a láncfeszítő rögtön utána engedne és a lánc ugrana a fogakon. A fog szöge nem csak a nyomaték elosztását határozza meg a fogakon, hanem a görgőket is arra kényszeríti, hogy kifelé lecsússzanak a fogról - legalább is amíg nyomatékot visznek át. Súlycsökkentés és a kompakt hajtóműrendszerek igénye miatt az egykori 14 fogú legkisebb lánckereket 11 fogúra csökkentették. Ez azt jelenti, hogy egy 11-es lánckeréknél maximum 4 fog áll a nyomatékátvitel rendelkezésére. A nagyobb lánckerekeknél is csökkent a nyomatékátvitelt hordozó fogak száma mert a váltást könnyítő módosított léptető fogak nem visznek át nyomatékot. A lánckeréksor csökkentésének csak akkor van értelme, ha az első lánckerekek méretét is csökkentjük. Emiatt megváltozik a hajtókar hosszának és a lánckerék sugarának erőkar aránya (10% csökkenés = 10%-kal nagyobb nyomatékot visz át a lánc). Ez előnyöket és hátrányokat is jelent:
Klasszikus áttétel (nagy fogszám)

Előnyök Hátrányok
Csekély kopás a több nyomatékot hordozó fog miatt. Ha elöl is nagyok a lánckerekek, a kisebb nyomaték miatt további kopáscsökkenés. A lánc nyúlása nem vezet olyan hamar működési hibákhoz. Nagyobb lánckerekek. Nagyobb súly. Esetleg hosszú láncfeszítővel szerelt hátsóváltó szükséges.

Compact-Drive (kis fogszám)

Előnyök Hátrányok
Kis lánckerekek. Kis súly. Rövid láncfeszítő a hátsóváltón. Jobban működő elsőváltó, mert kisebb a fogak közötti ugrás. Nagyobb kopás, mert kevesebb fog viszi át a nyomatékot és az első lánckerekek kisebbek. Csak kismértékű láncnyúlás megengedett, mert működési zavarok lépnek fel.

Láncnyúlás és lánckeréksor kopás

Mi történik, ha a lánc és a lánckeréksor elkopott?

A II. ábra egy elkopott hajtórendszert mutat. A lánc csapjai és a félhüvelyek elkoptak, és az átlagos szemosztás 12.7-ről 12.85 mm-re nyúlt. A fogak szögei a láncnyúlással együtt koptak és nagyobbak lettek. Így több fogon oszlik el a lánc nyomatéka.

Kis terhelés mellett (fekete görgők az ábrán) a görgők még éppen bemélyednek a fogárokba és megkapaszkodnak a fogban. A rendszer működik még. Nagy terhelés mellett (fehér görgők) a lánc tovább csúszik kifelé a fogakon, mert egy további fogra lenne szükség mely a nyomatékot felveszi, de nem áll rendelkezésre több. A belépő görgők a fog hegyének támaszkodnak és a lánc átugrik. Ez azt jelenti, hogy a meghajtórendszer csak egy bizonyos kopáshatárig működik megbízhatóan. Ez a határ a láncoknál 0,1 mm szemenként és a középsőtől a kis lánckerékig a fog élének a sugárhoz bezárt szöge nem lehet nagyobb mint 10º.

Mi történik, ha a lánc új és a lánckeréksor kopott?

Ezt a III. ábra mutatja. A fog élének a sugárhoz bezárt szöge nagyobb mint 10º. Legkisebb terhelésre a lánc magasra felcsúszik a fogakon, mert a fogszám nem elég a nyomaték teljes felvételére. A lánc a lánckerék kopottságától függően nagy, vagy akár a legkisebb terhelésnél is átugrik.

Mi történik új lánckeréksornál, ha a lánc kopott?

A IV. ábra egy olyan láncot ábrázol, mely a 0,1 mm kopás-határértéknél jobban megnyúlt. A megnyúlt lánc csak 2 fogba kapaszkodik, mert a további görgők a nyúlás miatt nem fekszenek fel a fogakon. Ez nem elegendő a lánc nyomatékának átadására, rögtön átugrik a lánc.


A lánckerék fogainak magassága

Magasabb fogaknak csak akkor van értelme, ha egyben a nagyobb fogszám miatt több fog veszi fel a lánc nyomatékát. Így nagyobb láncnyúlás (több mint 0,1 mm) mellett is megbízhatóan fut a lánc magasabb helyzetben a fogakon. Olyan lánckeréksoroknál, ahol 14 fogúnál kisebb lánckerekek vannak, az ehhez szükséges fogak hiányoznak. Ezért olyan lánckeréksoroknál, melyek 11 vagy 12 fogú lánckerékkel kezdődnek, a jobb váltás érdekében a fog alacsonyabb is lehet. Ha biztonságos működést szeretnénk elérni, ezeknél a kis lánckerekeknél úgysem engedhetünk meg egy 0,1 mm-nél nagyobb láncnyúlást.

Fogszélesség

Súlycsökkentési okokból a lánckerekek szélessége 1,85 mm-re lett csökkentve. A váltást könnyítő módosított léptető fogak még keskenyebbek is lehetnek. A keskeny érintkezési felületen a fog és láncgörgő között nagy nyomás alakul ki. Kemény tekerésnél és főleg kompakt rendszereknél fordul elő, hogy a fogak a nagy terhelés alatt eldeformálódnak. Ezt a fog két szélén kissé kiálló peremről ismerhetjük fel. A jelenség ugyanolyan mint kopott lánckerekeknél, a lánc átugrik. Ez már azelőtt előfordulhat, mielőtt a lánc elérte volna a kopáshatárt.

Rugalmas láncnyúlás

A rugalmas láncnyúlás a lánc meghosszabbodását jelzi terhelés alatt, amely hasonló mint a gumi nyúlása, tehermentesítéskor visszatér az eredeti állapotba. Nagy terhelés alatt a szemosztás a nyúlás miatt átlépheti a 0,1 mm-es kopáshatárt szemenként. A lánc konstrukciójától függően eltérő mértékű a rugalmas láncnyúlás. Ez a kopás okozta láncnyúlás mellett jelentős mértékben befolyásolja a lánckeréksor és az első lánckerekek kopását. A Rohloff láncok konstrukciós sajátossága - a trochoid-formájú félhüvelyek és a kiegyenlített heveder-keresztmetszet azonos 1 mm²-re számított heveder-szakítószilárdság mellett - a legstabilabb lánccá teszi a Rohloff láncot. Ezért más láncokhoz hasonlítva azonos súlya ellenére egyenlő terhelés mellett a legkisebb elasztikus láncnyúlást mutatja fel. Ez megkíméli a lánckeréksort és az első lánckerekeket.

A lánc és a lánckerekek kopó alkatrészek mint a külsőgumi és a fékpofák. Nagy igénybevételnél a súlyt tekintve minden rész, a lánc és a lánckerekek is teljesen ki vannak használva, ezért addig mondható biztonságosnak és megbízhatónak a meghajtórendszer, amíg a megengedhető kopáshatárok nincsenek átlépve. Ezt csak megbízható és a célnak megfelelő mérőeszközökkel lehet megállapítani.

Rohloff Caliber szerszámmal gyorsan és megbízhatóan megállapíthatjuk a 0,1 mm-es lánckopás-határértéket. Megmérhetjük a Rohloff HG-IG Check-el a HG és IG lánckeréksorok fogának kopását. Az első lánckerekek kopását ránézésre megállapíthatjuk. Ha a fogak egy fűrész fogaihoz hasonlóan hegyesek, a lánckereket ki kell cserélni. A fogak peremén eldeformálódással keletkezett kiszélesedést el kell távolítani reszelővel (chain-suck veszély - a lánc a váz és a hajtómű közé szorulhat). Ha időben kicseréljük a láncot és megfelelő anyagból készült lánckerekeket használunk, elég sokáig tartanak és csak a kopás előrehaladott állapotában fog átugrani a lánc.

Írta: Bernhard Rohloff, Lenkei Péter
Ábrák: Rohloff & Lenkei
Megjelent az MTB sport '96. júniusi számában

Forrás:www.extra.hu/lenkei