- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Mura közelében a sport, a turizmus és az életvitelszerű biciklizés találkozik a fejlesztéseknek is köszönhetően.
A földrajzi adottságok és a gazdasági lehetőségek kihasználásával Magyarország egyik vezető kerékpáros térségévé fejlődik Murafölde, avagy az itteni magyar-horvát határvidék és fővárosa Nagykanizsa. A kerékpározás itt sportolást, turizmust és életvitelt is jelent.
A dél-zalai dombok adta hullámok és a Mura-mente síkjai széles célcsoportnak biztosítanak lehetőséget a kerékpározásra a térségben. A dombok ugyanis olyan szintemelkedést jelentenek egy-egy túra alkalmával, mely a kihívásra vágyó sportolók számára is élményszerű kerékpározást biztosít a rendkívül alacsony forgalmú erdőkkel, ligetekkel szegélyezett mellékutakon, míg a Mura menti síkon azok is megtalálják a számításukat, akik családdal, gyerekekkel, egy gazdag élővilággal tarkított, csendes természeti környezetben terveznek biciklizni.
A terület adottságaira építve egy térségi, lokális gazdaságfejlesztési programnak, a Mura Programnak köszönhetően fókuszba került a turizmusfejlesztés is, melynek egyik legfontosabb pillére az aktív turizmus, ezen belül is a kerékpáros turizmus fejlesztése. Ennek köszönhető, hogy a térséget, azaz Muraföldét felhelyezve a kerékpáros turisztikai térképre idén megszervezésre került egy tanulmányút is, melynek célzottjai olyan kerékpáros sporttal és turizmussal foglalkozó magyar és külföldi újságírók voltak, akik a célcsoport véleményformálói is.
Az Index Kerékagy-blogjának szerzője szerint - aki részt vett az idén júniusban a Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett study tour-on Muraföldén - e vidék a Gyűrűk urába illik. De miért nincs ilyen nevű hely a valóságban?
"A térképen hiába is keresnénk Muraföldét, nem létezik ilyen tájegység. Mesterségesen rajzolták meg a határait, most próbálják meg turisztikai brandként eladni a Nagykanizsa és az Őrség közötti fekvő területet – folytatja. – Ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy tele van, -földre, vagy -földére végződő településekkel, innen a név egyik fele, a Mura meg ott folydogál a határszélen, mint összekötő elem."
Meg is érkeztünk a valóságba, a hosszú élménybeszámoló pedig praktikus tanácsokkal fejeződik be:
"Muraföldén is érdemes megkérdezni a helyieket (az érdekességekről), vagy vezetővel bejárni. Ott még csak kiépülőben van a turizmus infrastruktúrája, nincs túl sok szállás sem a falvakban, de például Lispeszentadorjánban a bringások számítanak célközönségnek, sok tippet, útvonalajánlatot lehet kapni a mi bázisunkként is szolgáló Rejtek vendégházban."
Igen, Lispeszentadorján is létezik, ezt már a térképen is meg lehet keresni. Mi pedig Cseke Bencét, a kanizsai fejlesztések projektmenedzserét kerestük meg, hogy alaposan tájékozódjunk arról, mi és miért történik mostanában az ország délnyugati részén. Melyek például Nagykanizsa és térsége, Murafölde legfontosabb turisztikai értékei a kerékpáros turisták számára?
Kép forrása: Gergely Szilárd - Nagykanizsa Online
Egyedülálló természeti környezet, kiterjedt erdőségek, Mura folyó, természetközeliség.
Kiváló síkvidéki és dombsági túraútvonalak, aktív és passzív turizmus számára kedvező környezet.
Élénk hagyományok, gasztronómia, minőségi borászatok és helyi termelők/termékek.
A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően fejlett kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások.
„A korábbi évek során, valamint a 2016-ban bejelentett Mura nemzeti Program fő célkitűzése, hogy kedvezőbb körülményeket biztosítsunk egyfelől a térségben élők minőségi szabadidőtöltéséhez és sportolásához, másfelől pedig lehetőséget teremtsünk az aktív turizmus kibontakoztatására, meglovagolva a Nagykanizsára és Muraföldére jellemző turisztikai értékeket. Ezeket a célokat szolgálják a jelenleg zajló kerékpáros projektek, ahogyan tették azt a korábbi projektek is – magyarázta Cseke Bence. – A jelenleg zajló Cycle 2.0 projektet megelőzően, mint ahogy arról a név is árulkodik, a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében Cycle in a Network (1.0) néven egy hasonló fejlesztés valósult meg. Ennek köszönhetően a nagykanizsai Csónakázó-tó partján egy kerékpáros szabadidőközpont épült ki, valamint a tóparti erdő dombjain egy 5 km hosszú XCO versenypálya lett kialakítva, mely azóta számos versenynek adott helyszínt. Ezzel párhuzamosan a projekt keretében határon átívelő horvát-magyar kerékpáros túraútvonalak és turisztikai csomagkínálatok lettek kialakítva, valamint Nagykanizsa térségében és a határ mentén több kerékpáros útvonal került kitáblázásra.”
Az 1.0 honlapja alapján a projekt összeköti a már meglévő, a projekt határáig érő kerékpárút-hálózatokat: a szlovéniai és horvátországi Mura-Dráva Kerékpárutat, a Balatoni Bringakörutat, a Termál-Völgy Kis-Balaton Kerékpáros Hálózatot, a Három Folyó Kerékpárutat és a Barangolás a Kerka mentén projektet. A projekt közel 2000 km2-es területet fed le a Mura és Dráva folyók két oldalán a Nagykanizsa, Zalakaros, Kapronca és Csáktornya által határolt négyszögben. Célja a Mura és Dráva folyók két oldalán egy olyan infrastrukturális hálózat kialakítása, amely alapul szolgál egy kerékpáros turista desztináció kialakításához.
Cseke Bence tájékoztatása szerint a fejlesztéseknek köszönhetően 2014-ben Nagykanizsa megszerezhette a „Kerékpárosbarát település” kitüntető címet. 2015-től működik Nagykanizsán a Kanizsa Bike közösségi kerékpár szolgáltatás, melyet hévizi mintára vezettek be. A kanizsabike.hu oldalon pontos információkat ad a kölcsönzés módjáról.
„A közösségi kerékpáros rendszer a közlekedés egy új formája – írja az oldal. – Egyesíti az egyéni közlekedés szabadságát a kötött pályás közlekedés megbízhatóságával. A rendszer lényege, hogy minél több felhasználó használja a kerékpárokat mindennapjaihoz ezáltal csökkentve a város levegőjének szennyezettségét, a városi dugókat, zajokat és mindemellett fő célja, hogy népszerűsítse a belvárosi utazásokhoz ezt a hatékony és környezetbarát alternatívát.”
Egyesíti az egyéni közlekedés szabadságát a kötött pályás közlekedés megbízhatóságával.
Kép forrása: Vanik Zoltán (facebook.com/vanikzoltanfoto)
A korábban már említett Cycle in a Network 2.0 projekt, mely jelenleg zajlik, szintén a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg Nagykanizsa Megyi Jogú Város vezetésével. A projektmenedzser beszámolója szerint az 1.0 projekthez hasonlóan a legfontosabb fejlesztési célterület a nagykanizsai Csónakázó-tó és környéke. A Cycle 2.0 honlapján többek között ezt olvashatjuk:
„Az infrastrukturális fejlesztések és kerékpáros programok szervezése mellett a 2.0 projekt a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére és egységesítésére a Cyclist Welcome Classification System szolgáltatásminősítési rendszer magyarországi adaptálásával szintén nagy hangsúlyt helyez. A Horvátországban már működő rendszer átvételével ugyanis egy olyan egységes, határon átívelő kerékpáros turisztikai klaszter jön létre, mely biztosítja, hogy a térségünkbe érkező kerékpáros turisták összehangolt színvonalú szolgáltatásokat vegyenek igénybe rendszerszinten hálózatosan együttműködő vendéglátóktól.”
egységes, határon átívelő kerékpáros turisztikai klaszter jön létre
11,7 km aszfaltozott kerékpárút a Donji Kraljevec–Hodošan, illetve a Goričan–Kotoriba vonalon (utóbbi esetében ökoaszfalt-borítás).
4,28 km hosszú biciklis sétány a nagykanizsai Csónakázótó körül.
Biciklis pihenőhelyek kiépítése padokkal, asztalokkal, tűzrakó helyekkel, biciklitárolókkal, információs táblákkal a Csónakázó-tónál, Murakeresztúron és Miklósfán.
Új kerékpárút kitáblázása 17,28 km hosszúságban az EV13 nemzetközi kerékpárúthoz kapcsolódva a Murakeresztúr–Belezna–Jankapuszta–Miklósfa vonalon.
Kültéri fitness-park és játszótér a Csónakázó-tónál.
3 e-bicikli töltőpont kialakítása és 5 e-bicikli fogalomba állítása Csáktornyán, illetve 4 vízibicikli elhelyezése a Csónakázó-tónál.
Innovatív, kerékpáros-barát turisztikai szolgál- tatások kialakítása (szervízkészlet és kerékpáros térképek a fontosabb desztinációknál, kerékpáros mobilapplikáció, turisztikai szolgáltatáscsomagok/ kedvezmények, Bikehelpcall telefonos segélyszolgálat).
„Az infrastruktúrafejlesztés első ütemét jelentő játszótérfejlesztés megvalósult (összesen 15 játékelemmel és 1400 m2-n) a kerékpáros infrastruktúra kivitelezése jövő tavasszal valósul meg – válaszolta Cseke Bence. A projekt részeként 2019 áprilisáig elkészül a futó- és kerékpárút, valamint jövő évtől vízibicikliket is kölcsönözhetnek a kirándulók. – Megtörténtek azok a megalapozó munkák, melyek megteremtik a feltételeit a határon átívelő horvát-magyar kerékpáros turisztikai szolgáltató klaszter (Cyclist Welcome Classification System) kiépítésének. Helyi szintű és határon átívelő kerékpáros rendezvények valósultak meg biciklis egyesületek bevonásával.”
Kép forrása: Gergely Szilárd - Nagykanizsa Online
A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése: fő a cél olyan infrastruktúra fejlesztése és létrehozása, mely korszerűbb és minőségibb feltételeket teremt a kerékpáros turizmus és a komfortos szabadidőtöltés kibontakozásához.
A turisztikai szolgáltatók kerékpáros szolgáltatásainak fejlesztése és egységesítése: olyan térségszintű és/vagy határon átívelő turisztikai szolgáltató klaszterek kialakítása (mint. pl a Cycle 2.0 esetében a Cyclist Welcome Classification System) turisztikai szolgáltatók aktív bevonásával, melyek a szolgáltatók által nyújtott minőség és színvonal harmonizálásával és további fejlesztésével versenyképesebb kereteket biztosítanak a kerékpáros turizmus fellendüléséhez. A hálózatosodásnak köszönhetően a hasznok nagyobb területen oszlanak szét, így a szolgáltatók a klaszteresedésnek köszönhetően hatékonyabb struktúrában tudnak működni.
A TOP (Területfejlesztési operatív program) keretében Nagykanizsa egy újabb kerékpárutat épít, mely összeköttetést termet a város és a Csónakázó-tó között. Egykilométeres kerékpárút köti össze a Kaposvári utat a Csónakázó-tóval. Mivel a Csónakázó-tó közkedvelt kiránduló hely a lakosság körében, éves szinten pedig több nagyszabású rendezvények is otthont ad, fontos cél, hogy a kerékpárral érkezők is biztonságosan jussanak el a tóra.
Cseke Bence jelezte a muraföldi térségben még egy fontosabb, jelenleg zajló projektet lehet megemlíteni, melynek Letenye a projektgazdája. Összesen több, mint egy millió euróból fejlesztheti a kerékpáros turizmust Letenye és horvátországi testvértelepülései, Ludbreg, illetve Prelog. Az önkormányzatok és a közreműködő szervezetek az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében nyertek európai uniós forrást a megvalósításhoz. A megítélt támogatásból közel 415 ezer euró jut Letenyének.
A Happy Bike projekt során Letenyén, az egyedutai településrészen a volt kultúrházból kerékpáros centrumot alakítanak ki, mely alkalmas lesz rendezvények, konferenciák lebonyolítására is. A város területén pihenőhelyekkel ellátott kerékpárútvonalakat jelölnek, illetve tábláznak ki. A kerékpáros útvonalak mentén információs táblákat helyeznek el, melyek révén Letenye és a térség történetével, kultúrájával, turisztikai értékeivel ismerkedhetnek a kerékpárosok, továbbá negyven kerékpárt és a Murára alapozva vízi eszközöket is beszereznek.
A közelmúlt és a jelen után jöjjön a közeljövő nagy kanizsai fejlesztése a velodrom. Júliusban a távirati iroda is beszámolt arról, miért éppen e városban épülhet meg. Az MTI szerint a kormány 2017-ben döntött arról, hogy a budapesti velodrom mellett két vidéki helyszínen épít pályakerékpáros edzőcsarnokot. A velodromért Nyugat-Magyarországon hét város versengett: a legvégiggondoltabb, legjobban kidolgozott pályázatot Nagykanizsa városa nyújtotta be. A nagykanizsai velodrom kiszolgálja a versenysportot, de egyben a szabadidős sportolásra is lehetőséget ad. A 200-250 méter hosszúságúra tervezett, fedett körpálya közepén sportolásra alkalmas teret alakítanak ki. Az elképzelések szerint a nyugat-magyarországi velodrom lendületet adhat a magyar kerékpársportnak, az országúti kerékpárosoknak pedig téli edzési lehetőséget biztosít. Ha elkészül, várhatóan a környező országokból is sok kerékpáros érkezik majd a Nagykanizsára.
A távlati tervek szerint a versenyszerű és a szabadidős kerékpározás egyenértékű alternatívája lehet bármely más sportnak. Ehhez azonban szükség van olyan szakemberekre, akik a fejlesztő és a nevelő munkát is el tudják végezni, továbbá olyan helyszínekre, ahol a gyermekek is biztonságban vannak. A velodrom erre alkalmas teret biztosít, a zárt létesítményben a sportolók is nyugodt körülmények közt készülhetnek fel a versenyekre. A Sport és Rendezvénycsarnok, valamint a Kanizsa Centrum szomszédságában lévő önkormányzati területen épül fel, és várhatóan a létesítmények közös terveket is meg tudnak valósítani, míg hosszabb távon a dél-zalai városban egy kerékpárosakadémia is létrejöhet.
„A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg. A cikk tartalma Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának, mint a projekt vezető kedvezményezettjének véleményét tükrözi, mely nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság álláspontjának."
Címlapfotó: Vanik Zoltán (facebook.com/vanikzoltanfoto)
