Kerékpárral nagy Kanizsa

A Mura közelében a sport, a turizmus és az életvitelszerű biciklizés találkozik a fejlesztéseknek is köszönhetően.

A földrajzi adottságok és a gazdasági lehetőségek kihasználásával Magyarország egyik vezető kerékpáros térségévé fejlődik Murafölde, avagy az itteni magyar-horvát határvidék és fővárosa Nagykanizsa. A kerékpározás itt sportolást, turizmust és életvitelt is jelent.

A dél-zalai dombok adta hullámok és a Mura-mente síkjai széles célcsoportnak biztosítanak lehetőséget a kerékpározásra a térségben. A dombok ugyanis olyan szintemelkedést jelentenek egy-egy túra alkalmával, mely a kihívásra vágyó sportolók számára is élményszerű kerékpározást biztosít a rendkívül alacsony forgalmú erdőkkel, ligetekkel szegélyezett mellékutakon, míg a Mura menti síkon azok is megtalálják a számításukat, akik családdal, gyerekekkel, egy gazdag élővilággal tarkított, csendes természeti környezetben terveznek biciklizni.

Mura Program

A terület adottságaira építve egy térségi, lokális gazdaságfejlesztési programnak, a Mura Programnak köszönhetően fókuszba került a turizmusfejlesztés is, melynek egyik legfontosabb pillére az aktív turizmus, ezen belül is a kerékpáros turizmus fejlesztése. Ennek köszönhető, hogy a térséget, azaz Muraföldét felhelyezve a kerékpáros turisztikai térképre idén megszervezésre került egy tanulmányút is, melynek célzottjai olyan kerékpáros sporttal és turizmussal foglalkozó magyar és külföldi újságírók voltak, akik a célcsoport véleményformálói is.

Az Index Kerékagy-blogjának szerzője szerint - aki részt vett az idén júniusban a Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett study tour-on Muraföldén - e vidék a Gyűrűk urába illik. De miért nincs ilyen nevű hely a valóságban?

"A térképen hiába is keresnénk Muraföldét, nem létezik ilyen tájegység. Mesterségesen rajzolták meg a határait, most próbálják meg turisztikai brandként eladni a Nagykanizsa és az Őrség közötti fekvő területet – folytatja. – Ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy tele van, -földre, vagy -földére végződő településekkel, innen a név egyik fele, a Mura meg ott folydogál a határszélen, mint összekötő elem."

Meg is érkeztünk a valóságba, a hosszú élménybeszámoló pedig praktikus tanácsokkal fejeződik be:

"Muraföldén is érdemes megkérdezni a helyieket (az érdekességekről), vagy vezetővel bejárni. Ott még csak kiépülőben van a turizmus infrastruktúrája, nincs túl sok szállás sem a falvakban, de például Lispeszentadorjánban a bringások számítanak célközönségnek, sok tippet, útvonalajánlatot lehet kapni a mi bázisunkként is szolgáló Rejtek vendégházban."

Igen, Lispeszentadorján is létezik, ezt már a térképen is meg lehet keresni. Mi pedig Cseke Bencét, a kanizsai fejlesztések projektmenedzserét kerestük meg, hogy alaposan tájékozódjunk arról, mi és miért történik mostanában az ország délnyugati részén. Melyek például Nagykanizsa és térsége, Murafölde legfontosabb turisztikai értékei a kerékpáros turisták számára?

Kép forrása: Gergely Szilárd - Nagykanizsa Online

Turisztikai értékek

Egyedülálló természeti környezet, kiterjedt erdőségek, Mura folyó, természetközeliség.

Kiváló síkvidéki és dombsági túraútvonalak, aktív és passzív turizmus számára kedvező környezet.

Élénk hagyományok, gasztronómia, minőségi borászatok és helyi termelők/termékek.

A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően fejlett kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások.

Az 1.0-ás verzió

„A korábbi évek során, valamint a 2016-ban bejelentett Mura nemzeti Program fő célkitűzése, hogy kedvezőbb körülményeket biztosítsunk egyfelől a térségben élők minőségi szabadidőtöltéséhez és sportolásához, másfelől pedig lehetőséget teremtsünk az aktív turizmus kibontakoztatására, meglovagolva a Nagykanizsára és Muraföldére jellemző turisztikai értékeket. Ezeket a célokat szolgálják a jelenleg zajló kerékpáros projektek, ahogyan tették azt a korábbi projektek is – magyarázta Cseke Bence. – A jelenleg zajló Cycle 2.0 projektet megelőzően, mint ahogy arról a név is árulkodik, a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében Cycle in a Network (1.0) néven egy hasonló fejlesztés valósult meg. Ennek köszönhetően a nagykanizsai Csónakázó-tó partján egy kerékpáros szabadidőközpont épült ki, valamint a tóparti erdő dombjain egy 5 km hosszú XCO versenypálya lett kialakítva, mely azóta számos versenynek adott helyszínt. Ezzel párhuzamosan a projekt keretében határon átívelő horvát-magyar kerékpáros túraútvonalak és turisztikai csomagkínálatok lettek kialakítva, valamint Nagykanizsa térségében és a határ mentén több kerékpáros útvonal került kitáblázásra.”

Az 1.0 honlapja alapján a projekt összeköti a már meglévő, a projekt határáig érő kerékpárút-hálózatokat: a szlovéniai és horvátországi Mura-Dráva Kerékpárutat, a Balatoni Bringakörutat, a Termál-Völgy Kis-Balaton Kerékpáros Hálózatot, a Három Folyó Kerékpárutat és a Barangolás a Kerka mentén projektet. A projekt közel 2000 km2-es területet fed le a Mura és Dráva folyók két oldalán a Nagykanizsa, Zalakaros, Kapronca és Csáktornya által határolt négyszögben. Célja a Mura és Dráva folyók két oldalán egy olyan infrastrukturális hálózat kialakítása, amely alapul szolgál egy kerékpáros turista desztináció kialakításához.

Kanizsa Bike

Cseke Bence tájékoztatása szerint a fejlesztéseknek köszönhetően 2014-ben Nagykanizsa megszerezhette a „Kerékpárosbarát település” kitüntető címet. 2015-től működik Nagykanizsán a Kanizsa Bike közösségi kerékpár szolgáltatás, melyet hévizi mintára vezettek be. A kanizsabike.hu oldalon pontos információkat ad a kölcsönzés módjáról.

„A közösségi kerékpáros rendszer a közlekedés egy új formája – írja az oldal. – Egyesíti az egyéni közlekedés szabadságát a kötött pályás közlekedés megbízhatóságával. A rendszer lényege, hogy minél több felhasználó használja a kerékpárokat mindennapjaihoz ezáltal csökkentve a város levegőjének szennyezettségét, a városi dugókat, zajokat és mindemellett fő célja, hogy népszerűsítse a belvárosi utazásokhoz ezt a hatékony és környezetbarát alternatívát.”

Egyesíti az egyéni közlekedés szabadságát a kötött pályás közlekedés megbízhatóságával.

Kép forrása: Vanik Zoltán (facebook.com/vanikzoltanfoto)

A 2.0-ás verzió

A korábban már említett Cycle in a Network 2.0 projekt, mely jelenleg zajlik, szintén a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg Nagykanizsa Megyi Jogú Város vezetésével. A projektmenedzser beszámolója szerint az 1.0 projekthez hasonlóan a legfontosabb fejlesztési célterület a nagykanizsai Csónakázó-tó és környéke. A Cycle 2.0 honlapján többek között ezt olvashatjuk:

„Az infrastrukturális fejlesztések és kerékpáros programok szervezése mellett a 2.0 projekt a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére és egységesítésére a Cyclist Welcome Classification System szolgáltatásminősítési rendszer magyarországi adaptálásával szintén nagy hangsúlyt helyez. A Horvátországban már működő rendszer átvételével ugyanis egy olyan egységes, határon átívelő kerékpáros turisztikai klaszter jön létre, mely biztosítja, hogy a térségünkbe érkező kerékpáros turisták összehangolt színvonalú szolgáltatásokat vegyenek igénybe rendszerszinten hálózatosan együttműködő vendéglátóktól.”

egységes, határon átívelő kerékpáros turisztikai klaszter jön létre

Mivel tud többet a 2.0?

11,7 km aszfaltozott kerékpárút a Donji Kraljevec–Hodošan, illetve a Goričan–Kotoriba vonalon (utóbbi esetében ökoaszfalt-borítás).

4,28 km hosszú biciklis sétány a nagykanizsai Csónakázótó körül.

Biciklis pihenőhelyek kiépítése padokkal, asztalokkal, tűzrakó helyekkel, biciklitárolókkal, információs táblákkal a Csónakázó-tónál, Murakeresztúron és Miklósfán.

Új kerékpárút kitáblázása 17,28 km hosszúságban az EV13 nemzetközi kerékpárúthoz kapcsolódva a Murakeresztúr–Belezna–Jankapuszta–Miklósfa vonalon.

Kültéri fitness-park és játszótér a Csónakázó-tónál.

3 e-bicikli töltőpont kialakítása és 5 e-bicikli fogalomba állítása Csáktornyán, illetve 4 vízibicikli elhelyezése a Csónakázó-tónál.
Innovatív, kerékpáros-barát turisztikai szolgál- tatások kialakítása (szervízkészlet és kerékpáros térképek a fontosabb desztinációknál, kerékpáros mobilapplikáció, turisztikai szolgáltatáscsomagok/ kedvezmények, Bikehelpcall telefonos segélyszolgálat).

Hol tart a 2.0?

„Az infrastruktúrafejlesztés első ütemét jelentő játszótérfejlesztés megvalósult (összesen 15 játékelemmel és 1400 m2-n) a kerékpáros infrastruktúra kivitelezése jövő tavasszal valósul meg – válaszolta Cseke Bence. A projekt részeként 2019 áprilisáig elkészül a futó- és kerékpárút, valamint jövő évtől vízibicikliket is kölcsönözhetnek a kirándulók. – Megtörténtek azok a megalapozó munkák, melyek megteremtik a feltételeit a határon átívelő horvát-magyar kerékpáros turisztikai szolgáltató klaszter (Cyclist Welcome Classification System) kiépítésének. Helyi szintű és határon átívelő kerékpáros rendezvények valósultak meg biciklis egyesületek bevonásával.”

Kép forrása: Gergely Szilárd - Nagykanizsa Online

A turisztikai desztinációfejlesztés elemei

A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése: fő a cél olyan infrastruktúra fejlesztése és létrehozása, mely korszerűbb és minőségibb feltételeket teremt a kerékpáros turizmus és a komfortos szabadidőtöltés kibontakozásához. 

A turisztikai szolgáltatók kerékpáros szolgáltatásainak fejlesztése és egységesítése: olyan térségszintű és/vagy határon átívelő turisztikai szolgáltató klaszterek kialakítása (mint. pl a Cycle 2.0 esetében a Cyclist Welcome Classification System) turisztikai szolgáltatók aktív bevonásával, melyek a szolgáltatók által nyújtott minőség és színvonal harmonizálásával és további fejlesztésével versenyképesebb kereteket biztosítanak a kerékpáros turizmus fellendüléséhez. A hálózatosodásnak köszönhetően a hasznok nagyobb területen oszlanak szét, így a szolgáltatók a klaszteresedésnek köszönhetően hatékonyabb struktúrában tudnak működni.

A város összekötése a Csónakázó-tóval

A TOP (Területfejlesztési operatív program) keretében Nagykanizsa egy újabb kerékpárutat épít, mely összeköttetést termet a város és a Csónakázó-tó között. Egykilométeres kerékpárút köti össze a Kaposvári utat a Csónakázó-tóval. Mivel a Csónakázó-tó közkedvelt kiránduló hely a lakosság körében, éves szinten pedig több nagyszabású rendezvények is otthont ad, fontos cél, hogy a kerékpárral érkezők is biztonságosan jussanak el a tóra.

Happy Bike Letenyén

Cseke Bence jelezte a muraföldi térségben még egy fontosabb, jelenleg zajló projektet lehet megemlíteni, melynek Letenye a projektgazdája. Összesen több, mint egy millió euróból fejlesztheti a kerékpáros turizmust Letenye és horvátországi testvértelepülései, Ludbreg, illetve Prelog. Az önkormányzatok és a közreműködő szervezetek az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében nyertek európai uniós forrást a megvalósításhoz. A megítélt támogatásból közel 415 ezer euró jut Letenyének.

A Happy Bike projekt során Letenyén, az egyedutai településrészen a volt kultúrházból kerékpáros centrumot alakítanak ki, mely alkalmas lesz rendezvények, konferenciák lebonyolítására is. A város területén pihenőhelyekkel ellátott kerékpárútvonalakat jelölnek, illetve tábláznak ki. A kerékpáros útvonalak mentén információs táblákat helyeznek el, melyek révén Letenye és a térség történetével, kultúrájával, turisztikai értékeivel ismerkedhetnek a kerékpárosok, továbbá negyven kerékpárt és a Murára alapozva vízi eszközöket is beszereznek.

A jövő Kanizsája: velodrom és akadémia

A közelmúlt és a jelen után jöjjön a közeljövő nagy kanizsai fejlesztése a velodrom. Júliusban a távirati iroda is beszámolt arról, miért éppen e városban épülhet meg. Az MTI szerint a kormány 2017-ben döntött arról, hogy a budapesti velodrom mellett két vidéki helyszínen épít pályakerékpáros edzőcsarnokot. A velodromért Nyugat-Magyarországon hét város versengett: a legvégiggondoltabb, legjobban kidolgozott pályázatot Nagykanizsa városa nyújtotta be. A nagykanizsai velodrom kiszolgálja a versenysportot, de egyben a szabadidős sportolásra is lehetőséget ad. A 200-250 méter hosszúságúra tervezett, fedett körpálya közepén sportolásra alkalmas teret alakítanak ki. Az elképzelések szerint a nyugat-magyarországi velodrom lendületet adhat a magyar kerékpársportnak, az országúti kerékpárosoknak pedig téli edzési lehetőséget biztosít. Ha elkészül, várhatóan a környező országokból is sok kerékpáros érkezik majd a Nagykanizsára.

A távlati tervek szerint a versenyszerű és a szabadidős kerékpározás egyenértékű alternatívája lehet bármely más sportnak. Ehhez azonban szükség van olyan szakemberekre, akik a fejlesztő és a nevelő munkát is el tudják végezni, továbbá olyan helyszínekre, ahol a gyermekek is biztonságban vannak. A velodrom erre alkalmas teret biztosít, a zárt létesítményben a sportolók is nyugodt körülmények közt készülhetnek fel a versenyekre. A Sport és Rendezvénycsarnok, valamint a Kanizsa Centrum szomszédságában lévő önkormányzati területen épül fel, és várhatóan a létesítmények közös terveket is meg tudnak valósítani, míg hosszabb távon a dél-zalai városban egy kerékpárosakadémia is létrejöhet.

„A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg. A cikk tartalma Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának, mint a projekt vezető kedvezményezettjének véleményét tükrözi, mely nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság álláspontjának."

Címlapfotó: Vanik Zoltán (facebook.com/vanikzoltanfoto)