Az ultimateben használatos alapdobások

Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
2005/05/18
Itt a nagy lehetőség hogy mindenki elsajátítsa az ultimatben leggyakrabban használt dobásokat! Ha ezeket rendesen begyakorlod, a játékod már majdnem úgy fog kinézni, mintha profi lennél! (...de ahhoz azért több kell...)

[ful Fonák] Az a dobásfajta, amit mindenki próbált már, aki valaha frizbit fogott a kezében.
A korongot többféleképpen lehet fogni.

Alapfogás
A középső ujj a korong közepe felé mutat, a mutatóujj a peremen fekszik. Alulról a gyűrűs és kisujj markolja a peremet. Mivel csak két ujj markolja alulról a korongot, így kisebb a dobóerő, mint más dobásmódoknál A hüvelykujj a korong tetején helyezkedik el.
A mutatóujj az irányításban, a középsőujj a stabilitásban játszik szerepet.
A fonák dobása Az alapállás stabil vállszéles terpeszállás. Ebben a helyzetben a térdek enyhén hajlítva vannak. Az előkészítő szakaszban a jobb lábbal kilép (jobbkezes dobó esetén) a bal elé és mellé a dobó, majdnem hátat fordítva a célnak. Ekkor a jobb váll a cél felé néz. A korongot egy síkban készíti hátra a csípője vonalához a dobó.
A dobás erejét nem csak a kar ereje befolyásolja, hanem a test előredőlése. A dobás nem egy lendítés, hanem egy lágy, fegyelmezett húzás.
A korong eldobásának szakaszában a kilépést követően az elöl levő lábra helyeződik a testsúly, a dobó kar is egyre előrébb kerül, így erőt biztosítva a dobásnak. Az elengedés abban a pillanatában történik, mikor a korong az elöl levő láb vonalát elhagyta. A csukló erőteljesen előre csapódik, a kéz a cél felé mutat, így pörgetve meg a korongot. [ful Tenyeres dobás]
Ez a dobásfajta a leglehetetlenebb kombinációja a fizikának és a furcsa testhelyzetnek, amit valaha kitaláltak.

Alapfogás
A fogás hasonló a fonáknál ismertetett fogással. A középső ujj a perem belső felére fekszik, a mutatóujj a korong közepe felé mutat, a hüvelykujj a korong tetején a közepe felé mutat. A gyűrűs és kisujj vagy hajlított állapotban vannak, vagy a korong pereméhez feszülnek, stabilizálva azt. Ennek a fogásnak előnye az irányíthatóság. A hátránya, hogy az erőátvitel gyengébb, mivel az ujjak kinyújtása és szétfeszítése miatt nem lehet a csuklót annyira hátrafeszíteni a dobás előtt, mint anélkül lehetne.
A tenyeres dobása Az alapállás vállszéles enyhén hajlított terpeszállás. A dobás előkészítő szakaszában- jobb kezes dobó esetén a jobb a sarkazó láb- jobb lábbal hátra lép a dobó, így a bal váll néz a cél felé. A korong a jobb kézben, a hátul levő láb mögött helyezkedik el. A testsúly a korong hátra készítésével egy időben a hátul levő láb felé tolódik el. Az alkar nem párhuzamosan, hanem egy kicsit lógatva olyan íven mozog, hogy a korong a talajjal 45°-os szöget zárjon be.
A kar ennél a dobásnál viszonylag kis távolságot tesz meg, így még nagyobb hangsúlyt kap a csukló csapó mozdulata, és a testsúlyáthelyezés.
A dobáskor a dobó karja erőteljesen előre lendül, a forgás középpontja a könyök, a kéz mozgása egy hirtelen ostorszerű csapó mozdulattal fejeződik be.
Mivel kicsi a dobás mozgásterjedelme, legfontosabb, hogy a megfelelő időben engedje el a dobó a korongot, és jó legyen a csuklómozdulata. A korong elengedése abban a pillanatban történik, mikor a csukló elhagyja az elöl levő láb vonalát. [ful Fej feletti dobás]
Ezt a dobást az ultimateban hosszúindításkor (ha nincs szél), és közvetlen pontszerzéskor a zónába rövid passzoláskor is szokták alkalmazni. Pontos dobása nagy gyakorlatot igényel.
A korong fogása Joggal nevezik ezt a dobást fejjel-lefelé dobott tenyeresnek, mert ugyanaz a fogásmód, mint a tenyeres dobásnál. A hammer dobása Az alapállás megegyezik az előzőekkel. Az előkészítő szakaszban jobb kezes dobó jobb lábával hátra lép, a korongot a jobb váll fölé, kissé mögé készíti fel. Ekkor a korong közel függőleges helyzetben van, míg a testsúly a hátul levő lábra helyeződik. A dobómozdulatot a csípő beforgatása kezdi meg, amit a törzs dobásirányba forgatása követ. Ezzel egy időben történik a dobókar előrelendülése és a csukló hátrahajlítása. A dobó súlypontja az elöl levő lábra helyeződik át a dobómozdulat során. Ez a mozdulat a vállból indul, az alkar és a csukló határozott megrántásával végződik. A mozdulatsor hasonlít a kislabda hajításhoz. Kritikus pont a kidobás előtti csuklómozdulat, mely csakúgy, mint az előző dobásoknál, a korong pörgésbe hozásával , annak stabilitását biztosítja. A kidobás pillanatában a korong felső pereme a függőlegestől enyhén balra helyezkedik el. A kidobás után a korong balról jobbra kanyarodva repül, miközben a tetejére fordul. Ezt az ívet a dobónak figyelembe kell vennie a dobáskor, ezért igényel sok gyakorlást ez a dobás. [ful A korong elkapása]
A különböző dobásfajták ismertetésével egy időben kell megtanítani a korong elkapását is. Hiszen a korong fogása, kidobása, és elkapása egy egységnek tekinthető. A csapatjátékok eredményeit a magabiztos, precíz, olykor virtuóz elkapások döntik el. Nem csak a győzelem miatt fontos az elkapás helyes módjának elsajátítása, hanem a balesetek, sérülések elkerülése miatt is. Hiszen egy nagy sebességgel repülő korong helytelen elkapása veszélyes lehet.
A legbiztosabb elkapási mód, a váll vonala alatt és a térd vonala fölött érkező korong megszerzésére, az úgy nevezett „palacsinta” (pancake) módszer. Ez azt jelenti, hogy alulról és felülről a nyitott tenyerek tapsszerű összecsapásával, két kézzel történik az elkapás.
Egyéb esetekben, ami az esetek túlnyomó részét jelenti, egykezes elkapás is alkalmazható, melynek hátránya, hogy nagyobb a sérülés lehetősége, kipattanhat, kieshet az elkapó kezéből a korong. Az egykezes elkapásnál mindig ügyelni kell arra, hogy az ujjak ne legyenek merevek. Enyhén hajlított ujjakkal, illetve karral, célszerű bekísérni a korongot. A frizbi sport szépségét, a változatos, néha akrobatikus elkapási módok, emelik ki.