A magyar öttusasport a kezdetektõl 1945-ig

Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
2005/02/20
Ismeretes, hogy az elsõ nemzetközi öttusaversenyre 1912-ben, a stockholmi olimpián került sor. Magyarországon az elsõ versenyt 1927 áprilisában rendezte a Ludovika Akadémia. A két idõpont között eltelt 15 év alatt két újabb olimpia mûsorán szerepelt az öttusa.

A svédek, a németek, az angolok, a finnek, az amerikaiak, a dánok, az olaszok ezekre viszonylag tudatosan készültek. Míg az 1928-as amszterdami olimpia Svédország, az USA, Franciaország, Norvégia és Nagy-Britannia részére már a negyedik világverseny volt, a magyarok csak ebben az idõben kezdtek készülni elsõ versenyeikre. Svédországban már 1921 óta nemzeti bajnokságokat rendeztek. Az addigi olimpiai bajnokok közül Dyrssen és Lindman már svéd bajnokságot is nyertek, Lindman kettõt. 1927-ben indult el Thofelt gyõzelmi sorozata, egymás után öt svéd bajnokságot nyert. Az érdekesség kedvéért megemlítjük azokat az újságcikkeket, amelyek a Nemzeti Sport hasábjain jelentek meg 1910-11-ben, tehát akkor, amikor maga a sportág kialakult. Az
1910. július 2-i számban a következõket írta Muzsa Gyula, a MOB társelnöke: "Dûlõre került a modern pentathlon ügye, melynek alapeszméje Coubertintõl ered és abból indul ki, hogy a mai kor embere miféle eszközökkel védheti magát.

Innen az elnevezés is: self-defence-pentathlon.

Amikor megtámadják, elébb futásban keres menedéket, a terrénum akadályokat is rejt magában. Közben víz áll útjában: átúszik rajta. A túlsó parton lovat talál, s azon menekül. Amikor utolérik, fegyverrel védi az életét (vívás), s mikor a fegyverétõl megfosztják, birkózik. E helyett, modern emberrõl lévén szó, a kongresszus a lövõfegyver alkalmazását korszerûbbnek találta, s így az ötödik szám céllövés lesz."

De maga Muzsa fél évvel késõbb (1911. február 19.) már másképpen írta le a modern öttusa öt számát: "Az olimpiád egyik legsajátságosabb, de kétségkívül érdekes kihívása a modern pentathlon, amely a következõ öt versenybõl áll: futás, távol- és magasugrás, úszás, lovaglás és vívás. Ez a pentathlon tulajdonképpen egy ember üldözését akarja szimbolizálni, aki futva menekül, közben árkon-bokron kell átugrania, egy kis patakon átúszni, majd a patak túlsó partján lévõ lóra pattan és végül megvív üldözõjével."

Három hétre rá (március 5.) Stéger Hugó György, a Magyar Olimpiai Bizottság vívószakosztályának elõadója, cikkében a következõket írta: "Tudvalevõ, hogy a stockholmi olimpiádon egy modern pentathlon is szerepel, mely vívás, 300 m-es úszás, 3000 m-es futás, 3000 m-es lovaglás és pisztolylövésbõl áll. E pentathlonban huszártisztjeink: Békessy, Szántay, Rády, Hertelendy, stb. révén elsõrangú esélyeink vannak." Ezek után szinte érthetetlen az április 2-i számban megjelent szerkesztõségi cikk: "Stéger György dr. azon indítványát, hogy a modern pentathlonban is külön szakosztály létesüljön, elvetették. Mint értesültünk, a versenyen a futás, úszás és lovaglás össze lesz kapcsolva, a vízbõl kiugró versenyzõk azon vizesen egy csomó kipányvázott lóhoz fognak rohanni, azok közül egyre felugrani és úgy szõrén hajszolni a célhoz. Ha ezek a nevetséges szabályok meg nem változnak, kár a dologgal foglalkozni."

E rövid kitérõ után nézzük most már csakugyan a magyar öttusa kezdetét. Az elsõ öttusaverseny kilenc napig tartott, minden szakág versenye után beiktattak egy nap pihenõt. A verseny megszervezése elsõsorban Filótás Ferencnek (ekkor alezredes, a MAC tõrvívója, többszörös magyar bajnok) volt köszönhetõ. Feltehetõleg õ azért is szorgalmazta az öttusát, mert ezzel fiának, Tivadarnak adott esélyt a sportágban.
1934 augusztusában jutottak a magyar öttusázók elõször nemzetközi versenylehetõséghez. A svédek Stockholmban rendeztek nagyszabású versenyt annak emlékére, hogy a svéd szövetség 1909-ben megalakult, tehát ekkor éppen 25 éves volt. A svéd, német, magyar és finn csapatokon kívül két holland és egy olasz résztvevõ volt, összesen 18 versenyzõ indult. A versenyt Thofelt nyerte Oxenstierna és a német Birk elõtt, negyedik Orbán lett, mindössze 1,5 ponttal a gyõztes mögött. Jós a kilencedik, Petneházy a tizenegyedik, Gyalókay a tizenkettedik helyen végzett. A csapatversenyben a magyarok a svédek és a németek mögött a harmadik helyet szerezték meg. A berlini olimpiát Gotthardt Handrick nyerte, az amerikai Leonard lett második, az olasz Abba a harmadik, Thofelt megismételve az 1932-ben elért helyezését most is negyedik, Orbán az ötödik helyen végzett. Hibátlanul lovagolt, 4:23.4-et úszott, de csak 182 kört lõtt. A 41 induló közül Bartha a nyolcadik, Sipeki Balás a huszonegyedik helyet szerezte meg. 1939-ben még egyszer nemzetközi lehetõséghez jutottak a magyarok, 5 versenyzõnk utazott ki a Berlin melletti Wünsdorfba, ahol még német, olasz és finn versenyzõk indultak, összesen 20 fõ. A II. világháború kitörése mintegy lezárja ezt a korszakot. Igaz, hogy még a háború alatt is rendeztek versenyeket, amíg lehetett (a svédek például minden évben bajnokságot), de egyre többen vonultak be, és a régiek közül egyre többen mentek ki a frontra. Így például Orbán is, aki 1940-ben azért még nyert egy magyar bajnokságot nagyöbû sportpisztollyal. A háborús évek alatt évente több részversenyt rendeztek és 1941-42-43-ban is volt egy-egy öttusaverseny. 1943-ban lóhiány miatt kerékpárverseny volt az elsõ szám. Nehéz terepen kellett a versenyzõknek 16 km-t teljesíteniük.

Forrás: www.pentathlon.hu