A hegymászás rövid története - az utolsó kihívások

Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
2005/02/18
Miután minden, jelentős és kevésbé jelentős csúcsot elértek, a hegymászók újabb feladatokat kerestek. Mi sem természetesebb ezek után, mint más oldalról, nehezebb útvonalon elérni a hegyek tetejét. Már régóta tudott dolog volt, hogy - az északi félgömbön - az északi falak a legnehezebben leküzdhetők.
Hirdetés

Ennek oka abban rejlik, hogy ezt az oldalt soha sem süti a nap, több fokkal hidegebb van, és ennek a zord mikroklímának köszönhetően sokkal jobban pusztultak a kõzetek, ezáltal meredekebbek, veszélyesebbek is.

A leghírhedtebb európai északi fal talán az Eigeré. Ennek a megmászása sokat váratott magára és sajnos rengeteg áldozatot követelt. Végül 1938-ban sikerült feljutni rajta.
No de ekkor már javában zajlott a küzdelem egy olyan csúcsra való feljutásért mely ma is igen komoly kihívásnak minősül: a Mt Everest.

Már 1922- ben megkísérelték a csúcs megmászását de az akkori idők legismertebb és legvitatottabb mászása 1924- ben zajlott. Ez az expedíció a 8572m-es magasságot érte el biztosan de a csapat két tagja Irvine és Mallory eltűntek. őket felfelé mászás közben 8530 méter felett látták utoljára. Máig is vitatkoznak róla feljutottak-e a csúcsra vagy sem. A legutolsó kutatások szerint valószínűbbnek látszik a nem válasz de biztosat nem tudhatunk.

Számos eredménytelen kísérlet után 1953 május 29.-én a X. angol expedíció keretében az újzélandi Edmund Hillary és Tenzing Norgaj serpa léptek elsőként a világ tetejére.
A legmagasabb hegy meghódítása után a legek kedvelői más leg-ek után néztek. Megkezdődött a hegyek nehezebb úton való megmászása illetve komoly kihívást jelentett a legmagasabb csúccsal egyenértékűként emlegetett legnehezebb nyolcezres a K2 megmászása.

A nehezítések kedvelőinek persze a fantáziája kimeríthetetlen. Legismertebb nehezítések egyike az oxigén nélküli mászás illetve az egyszemélyes csúcsmászások. Mindkettőben az ismert osztrák hegymászó Reinhold Messner jeleskedett.
Elkezdődött a nyolcezresek pipálása is vagyis a hírnévszerzéshez minél több nyolcezres megmászása.
Sajnos a hírnévszerzés iránti vágy és az ismert csúcsok környékén a tömeges mászótúrizmus az utóbbi időkben felvetette a környezetszennyezés problémáját. Az egykor érintetlen és fenséges hegyek óriási szemétlerakókká váltak. A jövőben ezt a problémát is meg kell oldani.

Mi lesz a hegymászás jövője és mibe érdemes most belevágni? Mindenkinek a fantáziájára és képességeire van bízva, de egy nagyon fontos dolgot mindig szem előtt kell tartanunk. A hegyek minden természetszerető ember számára a szabadságot is megtestesítik. Ha nem akarjuk ezt a szabadságot elveszíteni, nagyon szigorú szabályok és feltételek mögé kényszerülni akkor próbáljuk meg – bárhova is megyünk- a hegyeket olyannak megőrizni amilyennek mi is látni szeretjük.

/A szöveg egy jelentős része a lazarus.elte.hu/yeti oldal Hegymászómúlt cikkje alapján./