A hegymászás rövid története - a kezdetek

Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
2005/10/26
Az ember már ősidőktől fogva próbál a legkülönfélébb okok miatt feljutni a hegyek tetejére. Hogy ez mennyire volt sikeres illetve milyen magas hegyekre jutott fel azt az állóképessége, ereje, akarata és nagyon jelentős mértékben a rendelkezésére álló technika fejlettsége határozta meg.
Hirdetés

Az ősember idején leginkább azért lehetett fontos feljutni egy egy csúcsra mert onnan jobban be lehetett látni a környéket és ez a tájékozódást, valamint a vadászatot segítette. Ezen kívül a hegyek nagyon sok barlangot rejtettek ahol az ősember menedéket talált a hideg, a ragadozók és az ellenségei elől.

Az ókorban a hegymászás leginkább katonai célokat szolgált. A legismertebb ilyen tevékenység Hannibál seregeinek átkelése az Alpokon. Nem szabad persze elfelejtkeznünk Nagy Sándorról sem aki hadjáratai során több hegyvidéken is átjutott. A középkorban a hegyek csúcsai a várépítés legideálisabb helyei voltak. Innen ellenőrzés alatt lehetett tartani a környező területeket. Igaz, nem többezer méter magas csúcsokra építették őket, de nem lebecsülendő teljesítmény az akkori technikákkal várakat építeni olyan helyekre, ahová felmászni is nehéz. A nagy földrajzi felfedezések idején a felfedezők is néha rákényszerültek komolyabb hegymászóteljesítményekre, de amíg ők ezt pusztán a felfedezésért, esetlegesen kincsekért vagy aranyért tették addig az öreg Európában kezdett megfoganni az a titokzatos valami, ami pusztán a hegyért önmagáért csábítja az embert a csúcsokra. Persze azért a hírnév sem volt elhanyagolható szempont már akkor sem.

Az első írásos emlékeink - amelyek a mai értelemben vett hegymászásról szólnak - a XIV. századból származnak. A krónikák szerint Aragónia királya, Péter, fővadásza kíséretében megmászta a Pireneusokban emelkedő Mont Canigou nevű csúcsot. Francesco Petrarca aki 1336. április 24.-én feljutott a Dolomitokban emelkedő 1912m magas Monte Ventoux-ra - és mint feljegyezte - " csakis azért, hogy gyönyörködjem onnan a táj szépségében...". 1388-ban mássza meg Bonifazio Rotario a Ggráji Alpok Rocciamelone (3537 m) nevű csúcsát, az első alpesi ormot, amelyet gleccserjég borit. Hasonlóan hiteles feljegyzés tanúskodik arról, hogy Leonardo da Vinci fiatal korában előszeretettel járta a toscanai hegyeket. Alighieri Dante szintén szerelmese volt a hegyeknek, leginkább a Dolomitokban túrázott és - művei alapján - biztosak lehetünk benne - jól ismerte a környéket. Ezek az emlékek már arról tanúskodnak, hogy ebben a korszakban már voltak olyanok, akik a hegyek és a táj szépségének élvezetéért hajlandók voltak komoly erőfeszítésekre, veszélyek leküzdésére. Feltételezhető, hogy ezekben az időkben a hírességek mellett már sokan bemerészkedtek ebbe a zord világba.

/A szöveg egy jelentős része a lazarus.elte.hu/yeti oldal Hegymászómúlt cikkje alapján./