Menü

2005.09.29.     Hozzászólás 0

Barrington hibátlan játékkal elütötte Krajcsákot a főtáblára kerüléstől

Márk a következőket írta a mérkőzésről:

"Sajnos nem sikerült teljesítenem a verseny előtt kitűzött célomat, hogy a főtáblára kerüljek, de így sem vagyok csalódott, mert mindent megpróbáltam. Barrington tegnap verhetetlen volt, még sosem játszott ennyire agresszíven és pontosan ellenem. Képtelenség volt elvenni tőle az irányítást, enélkül meg borzasztó nehéz volt pontot ütni.
Győzelmével Barrington került a főtáblára, ahol borzasztó nehéz lesz továbbjutnia, ugyanis Peter Nicol vár rá.
Tegnap éjjel még visszanéztem a meccsemet, hogy a lehető legpontosabb elemzést tudjam adni nektek mind belülről, mind pedig kívülről.


A meccs kezdetére úgy éreztem minden a helyén van, jól bemelegítettem, koncentráltam és a játék is jól ment előtte. Ahogy elkezdődött a mérkőzés, magabiztos voltam, de semmit sem kockáztattam. Tartottam a labdát és ugyanúgy mozgattam én őt, mint ő engem. Úgy érzem, hogy jól ment a játék, a mozgás és az ütőtechnika is a helyén volt. Aztán Barrington 3/3-nál olyan pontok sorozatát kezdte el, ami számomra kivédhetetlen volt. Volt például két kivételesen hosszú labdamenet, de mind kettő stroke-kal végződött ellenem, képtelenség volt az üvegről levakarni a labdáját. Aztán volt egy keresztnick, amivel ugyebár nem lehet mit csinálni. Egy(!) ki nem kényszerített hibám volt az egész szett folyamán, a többi stroke és nyertes ütés Barrington javára. Ilyen statisztika ellen nem lehet felvenni a versenyt. Mindazonáltal a pályán is és a felvételről is úgy érzem jó formát nyújtottam az első játszmában, de ez csak egy 11/5-re volt elegendő.
A második szett már sokkal egyszerűbb volt angol riválisom számára. A szett eleje itt is jól kezdődött, de később rossz ütésfajtákat választottam. Többnyire pontatlan keresztből vagy korán ütött boastból kellett a futószalagra lépjek, sőt sokszor már futni sem kellett a labdáért. Ejtései valamint röpteejtései meghaltak a pálya első felében, nem tudtam visszaadni azokat.
A szett közepére Barrington megnövelte a ritmust, ez újabb taktikai hibákat kényszerített ki belőlem, amiket kivétel nélkül értékesíteni tudott. Egy másik nap talán fel tudtam volna állni ebből a helyzetből, de tegnap úgy érzeztem, ez lehetetlen, és az önbizalmam összeesett a játszma végére.
A harmadikban újult erőt éreztem magamban, azt pedig talán már mindenki tudja, hogy 2/0 meccslabdánál sem adom fel a reményt, hogy győzzek. Ezért egy volt a lényeg számomra, hogy a bennem levő összes energiát mozgósítsam, kiadjam magamból a maximumot. Próbáltam a játékot két ütemmel magasabbra emelni, ami sikerült is, de ilyen ritmusnál már nagyon könnyű hibázni, és ez sajnos sokszor be is következett, viszont ütöttem néhány olyan pontot ezáltal, amit sosem felejtek el (felugrásos tenyeres keresztnick). Barrington néhány brilliáns megoldására ebben a szettben sem volt ellenszer, 11/5-re hozta a harmadikat is.
Összeségében úgy látom, hogy az egyetlen esélyem az lett volna, ha az első vesztes szett ellenére semmit sem változtatok, az sem lett volna baj, ha többet kell mozogjak, mert tegnap nagyon takarékosan ment a játék, bírtam volna azt az ütemet másfél-két óráig is. Barrington egy nagyon érdekes szellemű játékos, ugyanis amíg a játékára tud koncentrálni, szinte verhetetlen, de ha elegendő ideig tarják ellene a labdát, előbb-utóbb felőrlődik és elkezd hibázni. Nem látok ellene más ellenszert, ugynais technikailag a legprecízebb játékosok közé tartozik, tökéletesen mozog a pályán és kondícionálisan is kiemelkedik a többiek közül.
A versenyeredményemet tekintve semmi okom a panaszkodásra, úgy érzem a lehető legreálisabb eredmény született azzal, hogy egy kört nyertem. Lett volna esély a főtáblára jutáshoz is, de lett volna olyan ág is, ahol egyből kiesek. A 75 ranglistapont legalább 10 helyet jelent felfelé, és ezenkívül ebben a hónapban még elutazom egy egy csillagos athéni versnyre, ahol ha jól szereplek még 10-et javíthatnék, tehát ha minden jól megy, akkor talán 70 közelébe leszek a novemberi világranglistán. A HO is a novemberibe számít bele, mivel a verseny utolsó napja már októberre csúszik át.
Végezetül szeretném megköszönni Édesanyámnak, hogy komoly betegsége ellenére midkét nap kijött szurkolni nekem, valamint Édesapámnak és természetesen a család többi tagjának is.
Colin tanácsaival ismét maradandót tudtam alkotni, eddíg mindíg kiemelkedő eredményt értem el az ő jelenlétében.
Altvater Csaba fittness programja készített fel a HO-re, többek között ezért mozogtam sokkal jobban a pályán, mint azelőtt.
Márky Jenő versenyszerzevő adta meg a lehetőséget a HO-n való részvételre, igaz végül alanyi jogon bekerültem a versenyre.
És végezetül, de nem utolsó sorban, annak a fantasztikus közönségnek, barátoknak, akik az elmúlt két napon értem szorítottak, akár otthon akár a helyszínen.
Nagyszerű élmény volt!!!"
Forrás: www.krajcsak.hu

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.