Menü

2005.06.13.     Hozzászólás 0

Országos Kerékpáros Körtúra

A körtúráról általában

Az ország legrangosabb, leghosszabb jelvényszerző túramozgalma. Az első kiírást 1966-ban készítették el, s az akkori mintegy 2000 km-t az évek során folyamatosan bővítették, hosszabbították, így mostanra elérte a 3300 km-t. Az első kiírást a Magyar Természetbarát Szövetség Kerékpáros Bizottsága tette meg, azzal a céllal, hogy csatlakozzanak a gyalogos körtúra és a vízi nagykör sorához, s kerékpáros körtúra is legyen hazánkban. Az eredeti tervekben a túra 3 szakaszra lett volna felosztva, így a nemzeti trikolor (piros-fehér-zöld) jelvényeket akartak kiosztani. A túra hosszára való tekintettel inkább több, azaz öt szakaszra lett bontva.

[ful Bevezető:]
A túra élete során több módosításon esett keresztül. 1977-ben 2350 km-re növekedett a túra. A későbbi kerékpárút építési mozgalmak hatására a túra ezekre a szakaszokra került át, újabb módosítások következtek, így elérte a 3300 km-t.
Ez az oldal a túra élményeit, tapasztalatait foglalja össze, mintegy túranapló formájában, de talán egy kicsit annál azért több. Kedvet szeretnénk csinálni a hosszabb távú túrázáshoz, a "cipeld a házad" mozgalom népszerűsítése érdekében.
Térképen megtekinthető a körtúra öt szakasza:

A túrával kapcsolatosan érdeklődni lehet, és az igazolófüzetet beszerezni a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetségénél (1065. Bp. Bajcsy-Zsilinszky út 31.) lehet.
Személyes tapasztalataim, megjegyzéseim:
A túrát mi a 2000-es füzetből jártuk végig (befejezve: 2003. augusztus 21.). Térképként mindig kettőt-hármat használtunk, így az egyik hibája kiküszöbölhető volt a másikkal (általában egy szétnyitható, egy szétteríthetőt, és egy lapozható, részleteset). Ez az a túra, melyet nem elég csak egyszer végigtekerni.
A 2000-ben kiadott füzet alapján eddig a következőképpen alakult a túrázók száma (2003. szeptember 15-i adat):
A túrát eddig 13-n tették meg teljes egészében
Az I. szakaszt 14-n;
A II. szakaszt 16-n;
A III. szakaszt 17-n;
A IV. szakaszt 14-n;
Az V. szakaszt 13-n tették meg.
[ful 1. szakasz:]
Budapest-Miskolc
Tájegységek: Gödöllői-dombság, Északi-középhegység, Cserhátalja, Dunakanyar, Börzsöny, Nográdi-medence, Cserhát, Cserhátalja, Karancs-vidék, Medves-vidék, Mátrahát, Mátraalja, Bükkhát, Bükk, Bükk-fennsík
Táv: 477 km
Ez a legrövidebb szakasza a körtúrának, de talán az egyik legtöbb hegyet tartalmazó szakasza is egyúttal. Igazából a legnagyobb akadályok nem a hegyek, hanem a nagyvárosok, mint például Budapest, Vác, Salgótarján, Gyöngyös, Eger, Miskolc. Ezen városokon való átjutás legalább olyan nehézkes, mint ha az ember a Mátrát mászná meg. (Sajnos a Mátrát nem mászatja meg a körtúra kiírása.)
Túraszakasz általános leírása: A Gödöllői-dombságot lényegében csak érinti a túra, így Isaszeg és Gödöllő között nem nagy a hegyek száma. Vác felé kissé több a domb, de nem a legmeredekebbek. A Dunakanyarban sík úton haladhatunk, miközben a Börzsönyt végig jobbra mered az ég felé, és a Duna másik oldalán pedig visegrádi Fellegvár tör a magasba (kb. 3200 km múlva ismét láthatjuk a Dunakanyar koronáját). Szob után bekanyarodunk a Börzsöny mögé, az Ipoly-völgyébe. Vámosmikoláig sík úton haladhatunk, de utána megmutatja magát a hegység: számtalan bukkanó után jutunk a hegy mögötti Kemencére. Diósjenő felé haladva megmásszuk a Börzsöny egyik hegyét, de nem veszélyes emelkedőn: hosszú völgyben haladunk kilométereken keresztül, majd egy rövid hirtelen emelkedő után újabb száguldás lefelé (innentől már nem a legjobb az út!). Nógrádig sík az út, de a 2-es úthoz föl kell kapaszkodni, majd Nőtincs felé hatalmas lejtő fogad. Innentől kezdve hullámzik a cserháti útvonal: hol fönn a domb tetején, hol lenn egy hatalmas völgyben. A hosszúnak tűnő hullámvasutazás után Hollókőre kell fölmásznunk, mely az egyik legszebb emelkedők közé tartozik. A csodálatos helyen fekvő településért érdemes ennyit szenvedni a mászással. Szécsény és Ipolytarnóc, majd Salgótarján, Gyöngyös vonalon haladunk tovább előbb a Cserhát dombjain, majd a Zagyva völgyében, később a Mátraalján tekerhetünk dombokról völgyekbe, s onnan megint a hegy tetejére. Ez egészen Egerig tart. Az ország második legnagyobb hegye "állja utunkat", a Bükk. Most is a megkerülés taktikáját alkalmazzuk, akárcsak a Börzsönynél: Bélapátfalva, Szilvásvárad irányából indulunk neki, és miután erőt merítettünk a csodálatos Szalajka-völgy friss levegőjéből és látnivalóiból nekiindulunk a hegynek. Kevésbé jó utakon haladva kapaszkodhatunk föl a Bükk-fennsíkra. Jávorkút jéghideg vizéből kortyolhatunk óvatosan a lefelé menet előtt. Innen már csak néhány kilométer és legurulhatunk a festői környezetben megbújó Lillafüred településhez. Mikor megpillantjuk saját tükörképünk a Hámori-tóban, akkor érzi csak igazán az ember, hogy ide érdemes volt eljönnie. A Diósgyőri vár megtekintése után - mely csak egy a számtalan látnivaló közül, mellyel Miskolc fogad bennünket - örömmel konstatálhatjuk: megvan az első szakasz! S mi mindent láttunk eddig, s mi minden lesz még előttünk!
Írta: Góliát
Forrás: goliatka.fw.hu [ful 2. szakasz:]
Miskolc-Nyíregyháza
Tájegységek: Északi-középhegység, Borsodi-dombság, Rudabányai-hegység, Galyaság, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni-hegység, Bodrogköz, Tiszántúl, Rétköz, Szatmári-Tiszahát, Beregi-Tiszahát, Szatmári-síkság, Ecsedi-láp, Nyírség
Táv: 554 km

Az Északi-középhegység maradékát másszuk meg (Cserehát, Zempléni-hegység), majd egy huszárvágással berobogunk az Alföld legészakibb és legkeletebbre fekvő területére, a Szatmári területekre. Tehát egy igen változatos útvonal vár ránk.
Túraszakasz általános leírása:
Miután Miskolcon megpihentünk és megnéztük a sok szép látnívalót indulhatunk is tovább! Utunkat a Bükk "maradék" része álja Sajószentpéterig. Innem Kazincbarcikáig az ország egyik legiparosabb vidékén - egyben igen csúnya területen - kell tekernünk néhány kilométert. Átkelve a Sajón a Szuha völgyében hullámozhatunk. Trizs után megkezdődik ismét a hegymászás: elértük az Aggteleki-karsztot. A gyönyörű Baradla-barlang megtekíntése után ujjult erővel vethetjük bele magunkat a hegyekbe. Szalonna temploma után átérünk a Cserehát finomabb hegyrendszerébe. A Rakaca völgyében szerencsére sok emelkedővel nem találkozunk, viszont annál szebb templomokkal (pl.: Rakacaszend). Encsig nincs komolyabb erőfeszítésre szükség, viszont felvillannak az apró dombok mögül a magasabb és erőteljesebb Zemplén. Gibártnál átlépünk a Hernádon és ismét egy másik tájegységre kerülünk. Innen néhány kilométerre van a festői "hajó" alakú vár, melyről az alatta elterülő település, Boldogkőváralja kapta a nevét. Megintcsak a megkerülés taktikáját választjuk: a Hernád völgyének peremén haladuk Vizsoly, Gönc éríntésével Telkibányára. Az út innen már érezteti hegyi mivoltát, s a leágazó utakra áttekíntve is iszonyú meredekségeket láthatunk. A Bózsva patak mellett lavírozhatunk a nagy hegyek árnyékában, majd Széphalomnál végleg elhagyjuk a Zemplén hegyi szakaszát, s ezzel együtt egy jó darabig a hegyeket is. Sárospatak látnivalói után a Bodrogköz sik terepére vetődünk néhol egész közel az országhatárhoz. Karcsa és Pácin nevezetességei után Cigánd-Dombrád között elsőízben keresztezzük túránk során a Tiszát. Kisvárda romos téglavára után Lónyánál ismét átkelünk a Tiszán, most a Beregi-Tiszahát területekre. Ez már maga az Alföld! Csaroda temploma után Tivadarnak megyünk, ahol a Tiszát harmadszor létjük át, immár pontonhídon. A Szatmári-síkság egyhangúságát föloldja a finom kis hullámai, dombocskái, így nem unalmas síkságon kell tekernük. Az útvezetés jellegzetessége a kanyargós, a Tiszát követő utak. A nevezetes turistvándi vizimalom után - mely még most is működőképes - Fehérgyarmat, Mátészalka felé gurulunk a Nyírség irányába. Fokozatosan megszünnek az apró kis hullámok, és sík terepen tekerhetünk tovább. Így Bátorligetet éríntve a Nyírség központja, Nyíregyháza érünk. A megyeközpont ezen szakasz végpontja is, de ne veztegessük az időt, nézzük meg nevezettességeit is!
Írta: Góliát
Forrás: goliatka.fw.hu [ful 3. szakasz:]
Nyíregyháza-Szeged
Tájegységek: Alföld, Hajdúság, Hajdúhát, Hortobágy, Nagykunság, Nagy-sárrét, Kis-sárrét, Maros-Körös-köze
Táv: 634 km

Igazi Alföldi túraszakasz a Tiszántúlon. Talán domborzatilag ez a legkedvezőbb, de talán a leglaposabb szakasz is. Túraszakasz általános leírása:
Nyíregháza nevezetességei után délnyugat fel hagyjuk el a várost, és Hajdúnánás felé vesszük az irányt. Hamarosan megyét váltunk, s Hajdú-Biharba kerülünk át, de nem időzünk túl sokat itt. Hamarosan - igaz csak rövid időre - visszakerülünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. Másodrendű utakon keveredünk ki végleg Nyíradonynál a megyéből. Hamarosan elérjük a határ mellett fekvő kis települést, Kölcsei Kölcsey Ferenc egyik lakóházát (gyerekkorát töltötte itt) Álmosdot. Innen a Hajdúság központjába, országunk második legnagyobb városába Debrecenbe érünk. A terepviszony eddig - s ezután is - sík, egyhangú volt. A környékre jellemző kis erdőspuszták oly meghatározók, mint a hegyekre a magas ormok. Újabb városismerkedés után belevághatunk az igazi Alföldbe! A 33-ás úton Hortobágyot éríntve jutunk el a Tisza-tóhoz, ahol egy kis felfrissülés várhat ránk. Innen megint megpillanthatóak a hegyek, többek között a Bükk és a Mátra vonulatai is. Abádszalókig a tó mellett haladunk végig, ahol egy éles kanyarral ismét visszatekerünk az Alföld tengersík vidékére. Karcag "lavorjából kimászva" ismét megyehatárt lépünk át: Békésbe értünk. Az út mellett egyre több árnyékot adó fák kerülnek, s egyre jobban lehet élvezni a sík terep előnyeit. Szeghalomnál a Berttyót lépjük át, majd egyből a Sebes-Körös következik. Mágoron megnézzhetjük a Történelmi emlékparkot, s haladunk tovább az egyik legnagyobb határvárosunkhoz Gyulára. Szabdakígyós után ismét megyeszékhelyre tekerünk be: Békéscsabára. Itt is sok látnivaló vár minket. Most már nincs sok hátra! Irány Szarvas! Az arborétum üde zöldje után Szentes-Csongrádnál negyedszer - és egyben utoljára - lépjük át a Tiszát (de még látjuk!). Ópusztaszeren láthatjuk őseinket, s nagy nemzetünk emlékhelyét. Innen már nincs sok Szegedig, ahol is ezen szakasz befejeződik.
Írta: Góliát
Forrás: goliatka.fw.hu [ful 4. szakasz:]
Szeged-Zalaegerszeg
Tájegységek: Duna-Tisza-köze, Kiskunság, Kalocsai-sárköz, Tolnai-sárköz, Bácska, Mohácsi-sziget, Dunántúli-dombság, Baranyai-dombság, Mecsekalja, Mecsek, Villányi-hegység, Dráva-mellék, Ormánság, Zselic, Somogyi-dombság, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Dél-Bakony, Bakony, Kemenesalja
Táv: 896 km

A legek útja: Leghosszabb, legszebb, legtöbb tájegységen áthaladó, legfárasztóbb. A maradék Alföldet is megtesszük, majd nekivágunk a Dunántúli-dombságnak. Megpillanthatjuk a Balatont is.
Túraszakasz általános leírása:
A szegedi sík terep a szekszárdi szakaszon is kitart, s leszámítva a bajai Duna hidat, egészen Mohácsig eltart. Innen enyhe, kilométereken keresztül emelkedik, jelezvén bejutottunk a Baranyai-dombságba. Pécsváradon az emelkedő a vár és az erdei út felé vezető úton igen erős. Innen a Mecsek hegyeiben járkálunk erős emelkedőkkel tarkított gyönyörű útvonalon. Komló iparváros egy völgy mélyén helyezkedik el, így a hegymászást itt sem kerüljuk el. Orfű is egy hatalmas völgyben helyezkedik el, onnan egy jó 10 százalékos emelkedőn kell kijönni Pécs irányába. Vigasz az, hogy legalább 11 km lejtőzés jön ezután Pécsig. Kozármislény 12 százalékos emelkedője után enyhe lejtővel, néha egy-egy dombbal egészen Villányig juthatunk. Megkerüljük a Villányi-hegységet, de nem másszuk meg azt. Siklós és Harkány érintésével Szigetvárig szinte sík az út. Innen Kaposvárig buckás az út, de nem vészes, könnyen vehetők az akadályok. A Somogyi-dombságon átmenő szakasz sem túl komoly emelkedőkkel, így ez a szakasz szintén felüdülés. Lengyeltóti után egy jelentős sík szakasz következik, Marcalinál emelkedő vár minket. Nagykanizsa felé sűrűsödnek az emelkedők-lejtők. A városon belül pedig egyenesen emelkedik az út, majd ismét hullámossá válik. Zalakaros és Sármellék között tovább hullámzik az út, de Keszthelyig ismét síkká válik, sőt kerékpárúton is haladhatunk (vigyázat: csomagokkal igen szűk!). A Keszthelyi-hegységen való áthaladás ismét nehezebb feladatok közé tartozik, mivel utána sem lehet pihenni, hiszen Nagyvázsonyig, sőt még azután is egészen Sümegig erős emelkedőkkel tarkított bakonyi útvonal következik. Sümeg után fokozatosan begurulunk a Zalai-dombság hegyei közé, így ismét hegyes-völgyes szakaszhoz érünk. Zalaegerszegre emelkedőkön és lejtőkön jutunk be, s ezzel ismét teljesítettünk egy szakaszt. Pihenésképpen nézzünk itt is körül!
Írta: Góliát
Forrás: goliatka.fw.hu [ful 5. szakasz:]
Zalaegereszeg-Budapest
Tájegységek: Göcsej, Zalai-dombság, Hetés, Kemeneshát, Vasi-hegyhát, őrség, Alpokalja, Kőszegi-hegység, Soproni-hegység, Hanság, Mosoni-síkság, Szigetköz, Győri-medence, Sokoró, Bársonyos, Gerecse, Dunakanyar
Táv: 739 km

A nyugati országrész bejárása, mint utolsó szakasz. Ez is igen változatos, hiszen heggyel kezdünk, a Kisalföldön, majd ismét hegyeken keresztül érjük el a Dunakanyart, csak most már több ezer kilométerrel a lábunkban.
Túraszakasz általános leírása:
A Zalai-dombságon keresztül jutunk ki a Göcsej csodálatos dombjai közé. Az út itt kellemes, nem vészes, pihentető. Kell is az erőgyűjtés: egyre több domb követi egymást Lenti felé. A Hetés területén tekerünk javában, mikor elérjük Velemért. Itt a csodálatos XIII. századi templomhoz bizony fel kell húznunk a gatyánkat, mert biza erős kaptató vezet föl. Következő csodálatos tavunkhoz a Vadása-tóhoz kisebb emelkedő vezet föl, s a visszaut is kissé hullámossá válik. őriszentpéteren a templomig, mely az út mellől is látható kisebb emelkedő vezet föl. Túránk egyik legnehezebb szakaszához értünk: meg kell mászni az őrséget. A szalafői "bejárat" és a szentgotthárdi "kijárat" között igen sok a 13 százalékos emelkedők, így Apátistvánfalva is két 13 százalékos emelkedővel megjárható gerincen terül el. Miután kijutottunk az őrség erős hegyei közül a Rába völgyében tekerhetünk. Szombathelyig csupán Jákon kell emelkedőre számolnunk. Következő hegyünk a Kőszegi-hegység, mely hasonló az őrséghez sok az erős emelkedő. Hamarosan elérjük a Soproni-hegységet is, de előtte Nagycenknél meg kell mászni egy erősebb hegyet - miután a Széchenyi-kastélyt megnéztük -, s csak ezután kapunk bebocsátást a hegységbe. Sopron meglátogatása után Fertődig kerékpárúton haladhatunk (sajnos ez is szűk és a fa gyökere miatt hullámos, rossz járású!) kisebb emelkedőkkel tarkítva. A következő tájegység, melyen áthaladunk a Kisalföld rónája, és a Szigetköz sík terepe. A Szigetközben sok kiépített kerékpárút készült el igen jó minőségben, de ezek is szűkre készültek. Így egészen Győrig haladhatunk kellemes tempóval, pihengetve. Kellet is a pihenő: bejutottunk a Sokoró hegyei közé, s pannonhalmai Bencés Apátsághoz bizony föl kell mászni, de vigasztaljon a tény, hogy le is jövünk róla, méghozzá igen gyorsan. Az utunk ismét hullámossá válik. Így haladunk át Kisbéren is egészen a Dunáig, Komáromig. Innen már csak egy nagy lélegzetvétellel haladhatunk át hosszú utunk utolsó hegységén: a Dunazug-hegység Gerecse részén. Itt számolni kell igen erős emelkedőkkel, így többek között Tatabánya, Tarján (ez a legerősebb, és leghosszabb), Bajna, Tokodaltáró vonalon. Eszergomot elérve már csak röpke 68 km-t kell letekerni a sík Dunakanyar csodálatos hegyei lábánál, hogy elérjük a kiindulási pontunkat, Budapestet. Immár végigtekertük a 3300 km-t s gazdagabbak lettünk nem csak kilométerekben, de kulturális, lelki, történelmi, földrajzi és számtalan egy érdekes tudással, így kis pihenő után indulhat a következő kör, mondjuk a másik irányba!?
Írta: Góliát
Forrás: goliatka.fw.hu

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.