Menü

2005.03.10.     Hozzászólás 0

Mátrai kerékpártúra II.

A pásztó-galyatetői műútig az I. kerékpártúra szerint kerekezünk, itt azonban nem balra, hanem jobbra, továbbra is fölfelé hajtunk. Lucfenyves után elhagyjuk Bagolyirtást is és könnyebbé válik a tekerés. ...



Útvonal
Távolság

Gyöngyös-Gyöngyösoroszi

- Károlytáró - Keresztesi

-nyereg - Bagolyirtás -

Mátraszentimre-Cseternás

- Nagy-Lipót - Mátraalmás

- Szuha - Térfy Béla út -

Parádsasvár - Parád -

Parádfürdő - (Sándorrét

- Pisztrángos-tó -

Sándorrét) - Ilona-völgy -

Várbükk - Domoszlói kapu-

Hármashatár - Markaz -

Abasár - Pálosvörösmart -

Mátrafüred - Gyöngyös
85km
... Idős bükkösök árnyékában az Átal-kő nyergén átvágva, majd egy kis kőfejtő után Mátraszentimre alatt tekerünk egészen a Bőgős-rétig, ahol az útkereszteződésben jobbra, a sorompóval lezárt cseternási erdészeti bitumenes útra térünk. Kellemesen lejtő, később nagyjából szintben haladó utunk a Cseternás-völgy fejezetében vezet, egy- egy útkanyarból szép panorámával ajándékozva meg minket. A 80-as években történt jelentős fakitermelések miatt jórészt fiatalosok között haladunk az alig csörgedező Angic-forrást is mellőzve. A Nyírjes-bérci elágazástól egészen Mátraalmásig az 1. kerékpártúra vonalát követjük, csak épp ellenkező irányban. A kicsiny települést elhagyva merész kanyarokat vesz utunk és mielőtt még Szuhára érnénk, a falu szélén élesen jobbra, a Térfy Béla útra fordulunk. Ez egy jó minőségű aszfaltos erdészeti út, amelyen a Gombásréti üdülőtelepet és a Tilonkai elágazást érintve, a Mátra északi oldalában kanyarogva könnyű tekeréssel jutunk Parádsasvárra. Az üveggyáráról és gyógyvizéről nevezetes községet a sportpálya mellett érjük el, majd a kultúrház mellett balra fordulva a meredek Rákóczi úton egy kis munkára kell késztetni fékjeinket, hogy ne robogjunk be a lenyűgöző szépségű, ma luxusszállodaként működő Károlyi kastély parkjába. Ismét balra fordulva a 24- es út hajtűkanyarjának is bal oldali ágát választjuk és kétszáz méter múlva a jobb oldalon egy magányos öreg fát pillanthatunk meg: a mátrai ősjuhart, amely igazi botanikai különlegesség. Ebből a fajból csak ez az egy példány él a Földön. Nagyon kell rá vigyáznunk, hogy sokáig csodálhassuk égnek meredező ágait, mert sajnos meddő terméseket hoz. Továbbgurulva a Túra kemping és a vízmű mellett haladunk el, majd a Parádi-Tarna kiszélesedő völgyében érünk Parádra. Látnivaló itt a Palóc ház, valamint Asztalos Johák fafaragó emlékkiállítása. A Cifra istálló kocsimúzeuma mellett kerekezünk át Parádfürdőre, ahol a parkot megkerülve a szanatórium és a felújított Erzsébet szálló között gurulunk el, majd a patakhíd után jobbra, az ilona-völgyi útra térünk. Alig emelkedő keskeny, de jó minőségű utunk a Rákóczi-fa csonka törzsét elhagyva a Sándorrét üde mezejének szélén vezet. Az egykori gépjavító állomást elérve elágazáshoz jutunk, ahol adódik a lehetőség, hogy az edzettebbek egy 15 km-es kitérővel megtoldják a túrát a Pisztrángos-tó felé. A Sándor-gödör mentén lucfenyvestől kísért utunk a méhészkerti elágazástól válik igazán izzasztóvá: a Rák-hegy meredek oldalában tekerve nem könnyű a nyeregben maradnunk. A következő elágazásnál balra fordulva már a Hurok úton járunk, nevéhez hűen nemsokára ugyanide fogunk visszatérni. Közepesen emelkedő utunk a Disznó-kői vadászháznál (mellette jó vizű forrás) vesz egy jókora hajtűkanyart, miután egyre könnyebb lesz hajtani. A Rózsaszállás után a Szállás-hegy nyergében álljunk meg egy kicsit, hiszen a hegy peremére kisétálva ritkán látott oldaláról mutatkozik előttünk a Kékes és a Sas-kő. A Pisztrángos-tó kis vízi világánál is megpihenhetünk egy kicsit. A közelben fakadó Nagy-forrás a hegység talán legbővizűbb forrása. A tó mellől K felé induló földúton a Vörösmarty fogadó felé kerekezhetünk, mi azonban lefelé kezdünk gurulni és a Som-hegyi erdészház érintésével váltakozó erdők mentén egészen a Sándorréti elágazásig visszatérve tesztelhetjük fékjeinket. Az Ilona-völgyben tekerünk tovább alig emelkedve, utunkat kislevelű hársakból és vadgesztenyékből álló 90-100 éves fasor szegélyezi. A Szent István-csevice kerekes kútjánál van lehetőségünk az előttünk álló húzós kaptatót megelőzően szusszanni egy kicsit. Párszáz méter múlva balra fordulunk és izmaink megint tejsavat kezdenek el termelni. Igen jó erőben van az, aki ezen a szerpentines, meredek úton egészen a Domoszlói kapuig képes megállás nélkül tekerni. A nyeregbe érve az Oroszlánvár csúcsa magasodik előttünk, az út pedig kegyes hozzánk: innentől már a gyengébbek is képesek hajtani. A Cserepes-tető és a Szár- hegy alatt kanyarogva az Irtás-tetőnél durva kövesútra vált az útpálya, ami egy kicsit lelket rázhat belénk. Kerítések mellett gurulunk, aztán elhagyjuk a Hármashatár erdészházat, majd a Markazi kapuhoz vezető út elágazása után fokozatosan D felé fordulunk. Véget ér a kövesút, ismét simább pályán suhanhatunk. Markazig bizony fékjeink minden tudására szükségünk van, hogy a hajtűkanyarok előtt megzabolázzuk a gravitáció miatt rakoncátlankodó drótszamarunkat. Az erdőből kiérve feltűnik előttünk a völgyben megbúvó falu, a hatalmas víztároló, no meg persze a Mátrai Erőmű "teljes pompájában". A község előtt még egy rövid köves szakasz teszi próbára guminkat, majd a főutcára érve Ny-DNy felé kikecmergünk a völgyből. Egy kápolnát is elhagyva a Tatármező aljában, az egykori katonai lőtér és a laktanya mellett vízszintes úton kerekezünk át Abasárra. Itt a Fekete kecske kocsmánál jobbra fordulva még egy utolsó hosszú emelkedő vár ránk, hogy a Bene-patak völgyében Mátrafüredre kapaszkodjunk. A kisvasút sínjeit keresztezve az I. kerékpártúrával együtt, kiépített bicikliúton gurulunk vissza Gyöngyösre.

Forras: www.matrahegy.hu

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.