Menü

2011.02.22.     Hozzászólás 0

Bükki Nemzeti Park

Szent István-barlang

A fokozottan védett barlang 230 m hosszú szakasza látogatható, további kb. 50 m szakasz légzésterápiai célokra hasznosított.

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett nyílik. Járatainak összhossza 1043 m (2005. júliusi adat), függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.


 
A barlang kialakulása, földtani viszonyai
A fokozottan védett barlang jelenleg ismert hossza 1043 m (2005. júliusi állapot), melyből 230 m hosszú szakasz a látogatók számára megtekinthető rész. További kb. 50 m kiépített idegenforgalmi szakasz (a Fekete-terem és a hozzá vezető Bányatáró) légzésterápiai célokra hasznosított, valamint további kb. 50 m hosszúságban járdával feltárt szakasz nem látogatható (Tordai-hasadék).

 

81345-1.jpg

A barlang befoglaló kőzete jól karsztosodó középső-triász korú mészkő (Fehérkői Mészkő Formáció). Az üreg genetikáját tekintve forrásbarlang, melynek kialakulása a bejárat felett szintben kb. 250 m-el magasabban elterülő Bükki Nagy-fennsík keleti peremén elhelyezkedő víznyelőbarlangokkal hozható összefüggésbe, vagyis az ott feltárt víznyelőbarlangok inaktív forrásbarlangja.

A barlang egy K-ÉK - Ny-DNy irányú fő hasadék mentén alakult ki, melyből közel merőlegesen, É-Ény irányban oldaljáratok ágaznak ki.

A forrásbarlangból a víz jelenleg egy alsóbb aktív járaton (Vasas-akna) távozik, és csak ritkán, áradások esetén önti el a jelenleg szárazon lévő kiépített szakaszokat. Áradások csak igen nagy csapadékhozamoknál, kivételes karsztvízszint-emelkedés bekövetkezésekor jelentkeznek a barlangban. Ilyenkor a Pokol elnevezésű szifonból tör fel a víz. Ilyen karsztárvíz az elmúlt 50 évben csupán háromszor jelentkezett.

 

81345-2.jpg


 
A Szent István-barlang természetes bejárata a Kutya-lyuk, mely a hegyoldalban a völgytalp felett kb. 20 m-rel nyílik.
 
A barlang részleges víztelenedését követően, a légteres szakaszok kialakulása után kezdődött meg a cseppkőképződés, mely jelenleg is tart. A legnagyobb cseppkőképződmény a Kupola-csarnokban a Megfagyott Vízesés, mely a főtétől kezdve a talpig borítja a falat kb. 20x15 m felületen.
 
A barlang cseppkövekben gazdag, és annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzemszerűen mutatják be a nagyközönségnek, látványos, fejlődő cseppkövekben gazdag.

 

A barlang mint élőhely
A barlangok állatvilágának legismertebb képviselői a sokakban félelmet ébresztő, de az emberre teljesen ártalmatlan denevérek. Ezeknek az egyedülálló képességekkel rendelkező, különleges rovarevő emlősállatok élőhelye többnyire barlangokhoz kötődik. A denevérállomány országos szinten észlelhető csökkenése indokolta, hogy védetté nyilvánítsák a Magyarországon fellelhető 27 denevérfaj mindegyikét, melyből 9 faj fokozottan védett. Korábban hazánk egyik legjelentősebb hosszúszárnyú denevér telelőhelye volt. A faj egyedei a látogatók okozta folyamatos zavarás következtében gyakorlatilag eltűntek a barlangból. A barlangot jelenleg 8 denevérfaj kb. százhúsz egyede keresi fel átmeneti, téli ill. nyári szálláshelyként.

 

81345-4.jpg

 

A barlang rovarvilágát először 1933-ban vizsgálták, amikor két vak pókfajt találtak.
 
Később a barlangban végzett átfogó kutatása során Loksa Imre 41 rovarfajt mutatott ki, 1962-ben megjelent cikke alapján (Karszt- és barlangkutatás, BD. III. JHG 1961). A legértékesebb a hegység bennszülött, ún. endemikus rovarfaja, a Gebhardt-vakfutrinka (Duvalius Gebhardti, Loksa Imre 1962.). Ez a faj kizárólag a Bükk hegységben él, jogilag védett, eszmei értéke 50.000 Ft. A barlang vizeiben él a barlangi vakrák (Nyphargus Sp., Oprendek Andrea-Ferenczy G. 2004).

 

A barlang feltárásának, kiépítésének története
A Szent István-barlang idegenforgalom számára történő kiépítése és a járatok megismerése a barlangban az emberi beavatkozások szorosabban kapcsolódnak a lillafüredi Palota-szálló építéséhez.

 

81345-3.jpg


 
A barlangot a jelenlegi bejárati táró fölötti meredek hegyoldalban nyíló természetes aknán, a függőleges Kutya-lyukon keresztül fedezték fel. A hagyomány szerint a barlang bejárata akkor vált ismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s ott napokig ugatott, vonyított, mely emlékezetes eset szájhagyomány útján fennmaradt.
 
A barlang felfedezése, első tudományos leírása Kadič Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval leereszkedett a barlangba. A barlang elnevezése is tőle származik.

 

81345-5.jpg

 

A bányászati módszerekkel áttört szakaszok hossza meghaladja a 100 m-t. A bejárati táró mellett a második leghosszabb szakasz a Bányatáró, amely a Fekete-termet köti össze a Színház-teremmel. A Nagy-teremből a Tordai-hasadék felvezető lépcsősora és a Meseország felé vezető járat szintén táróhajtással lettek a szükséges méretre tágítva.
 
A barlangi világítást elsőként 1931-ben építették ki, majd a háborús pusztítást követően 1955-ben, melyet 1974-ben újítottak fel. A jelenleg is használatos, korszerűbbnek mondható rekonstrukció 1989-ben készült el.


 
A légzésterápiai szakasz
A Színház-teremől elágazó, lánccal lezárt járat végén - a Fekete-teremben - gyógyászati célú hasznosítás folyik. A teremben felső légúti panaszokkal küszködő felnőttek és gyermekek töltenek napi 3 órát hétközben, a szanatóriumi kezelés kiegészítéseként. A betegek a barlang egyik belső termében (Fekete-terem és az ún. Kutyafül) vannak elhelyezve, ahol minden kúra alkalmával kb. 20-30 beteg tartózkodik.

 

81345-6.jpg


 
A barlang gyógyhatását annak köszönheti, hogy a barlangi levegő mikrobiológiai szempontból csaknem steril, azaz por-, csíra-, és orvosi szempontból allergénmentes közeg. Ehhez hozzájárul az állandó, 10°C körüli hőmérséklet, a közel 100%-os páratartalom és egyéb klimatikus tényezők, és nem utolsósorban a barlangi környezet idegrendszerre gyakorolt kedvező hatása.

 

A barlangtúra
A látogató a bejáraton keresztül az 52 m hosszú mesterséges tárón keresztül elsőként a Nagy-terembe jut.
 
A táró végén fölfelé és vissza tekintve látható az a kürtő ( Kutya-lyuk ), amelyen keresztül a kutatók a felfedezés során leereszkedtek. Táró végén lévő Nagy-teremben látható a barlang folyóvizes kialakulására utaló üstszerű formaelem, az "Anyóstorok", más néven - mely kialakulását tekintve helytelen elnevezés - az "Eróziós-fülke", előtte a "Mamut-fogsor". A teremben található a fedlappal lefedett Vasas-akna, mely a barlang alsó, aktív patakos ágába vezet.

 

81345-7.jpg


 
A teremből 1927-31-ben robbantott, rövid, mesterségesen tágított járatszakaszon keresztül egy lépcsősor vezet a Kupola-csarnokba, mely a barlang legtágasabb csarnoka. Az emelkedő lépcsősor bal oldalán a "Meseország" látható, melynek cseppkőképződményeit a hasonlóság alapján a mesevilágból kölcsönzött nevekkel látták el (pl. Mikulás, Jancsi és Juliska).
 
A továbbvezető lépcsősor a Kupola-csarnokba vezet, melynek bal oldalán a Megfagyott Vízesés látható, mely évezredek alatt a barlangfal felszínén végigfolyó vízből vált ki. Szembeállva a Vízeséssel, tőle jobbra a barlang egyik legnagyobb és legszebb cseppköve, a "Budapesti Mátyás-templom" látható. A terem csodálatos akusztikával rendelkezik, a barlangban rendezett koncertek alkalmával a zenekar illetve kórus a Bástyán mint színpadon áll, és a közönség a Kupola-teremben hallgatja az előadást.
 
A teremből továbbhaladva a Bástyára érkezünk, melyről visszafordulva a szemközti falon egymás alatt két vízszintes vonalat látunk, úgynevezett oldásos színlőt, mely arról tanúskodik, hogy a barlangban a víz szintje hosszú ideig ebben a magasságban állt.

 

81345-8.jpg


 
A továbbvezető út az Oszlopok Termébe visz, mely a barlang cseppkövekben egyik leggazdagabb része. Itt nevezetes képződmény a Rokokó-oszlop és az Egri Minaret nevű cseppkőoszlopok.
 
Egy rövidebb útszakasz megtétele után a Színház-terem fogadja a látogatót. A terem akusztikája kiváló, emellett ha itt körülnézünk, kis fantáziával megtalálható középen a zenekari árok, és a magas állócseppkő képében a "Karmester" nevű cseppkőképződmény.

 

A barlang egész évben minden nap nyitva tart
április 1. és szeptember 30. között 9:00-18:00 óráig (utolsó túra 17.00 órakor),
október 1. és március 31. között 9:00-15:00 óráig (utolsó túra 14.00 órakor).

A túrák óránként indulnak, minimális létszám 10 fő.

A túra időtartama: 30 perc

 

A barlangi környezet, az ajánlott ruházat: 
A lillafüredi barlangok túravezető kíséretében látogatható szakaszai kiépítettek, villanyvilágítással ellátottak, minden látogató számára utcai öltözetben, egész évben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és az egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás segíti a közlekedést, és a csodálatos barlangi képződményeket, a különleges oldásformákat is érvényre juttatja.

 

A Szent István-barlang megközelítése: 
A Tiszai-pályaudvarról 1-es vagy 101-es busszal, vagy 1-es villamossal a Diósgyőri-városközpontig, majd onnan az 5-ös autóbusszal közvetlenül a Szent István-barlang melletti buszmegállóig, vagy a 15-ös autóbusszal a Hámori-tó melletti buszmegállóig, ahonnan 600 m-es könnyű sétával érhető el a barlang.
 
Személygépkocsival érkezőknek a lillafüredi felső parkolóban (a barlangtól 50 m-re) vagy a Hámori-tó melletti parkolóban (a barlangtól 600 m-re) érdemes parkolni.

 

A barlang telefonszáma (csoportok bejelentése itt!): 
46/334-130

 

Árak
Felnőtt - 1 000 Ft
Gyermek/nyugdíjas - 600 Ft
Óvodás - 300 Ft
Csoportos felnőtt jegy - 850 Ft
Csoportos diák/nyugdíjas jegy - 500 Ft

Barlangi esküvő 
terembérlet mindkét barlangba: 30.000 Ft + teljes árú belépőjegy/fő
 
3 éves kor alatt ingyenes!
Csoportos kedvezmény 20 főtől jár (előre bejelentkezett csoportoknak)

 

Még több infóhoz klikk ide!

Olvass többet a témáról: barlang

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.