Liptóhutai-nyeregtől a Köves-nyeregig majd Liptói-Tátra főgerincére Túra

A Liptóhutai-nyeregtől a Köves-nyeregig majd Liptói-Tátra főgerincére Túra hossza 27 Km. Az útvonal szintemelkedése 3400 m, szintideje 17 Óra 30 Perc, nehézsége Nehéz. Az útvonal Szlovákia területén található.

Hirdetés

Indulási hely: Liptóhutai-nyereg (Hutianske sedlo, 905 m, 49.222955°, 19.598395°)

Érkezési hely: Köves-nyereg (Pyšné sedlo, 1791 m, 49.196268°, 19.856248°)

Legmagasabb pont: Ék-hegy (Klín, 2173 m, 49.199766°, 19.819893°)

Időkalkulátor a Liptó-Tátra főgerincére: Liptóhutai-nyereg – Szürke-hegy (Sivý vrch, 1805 m, 3 ó) – Pálenica-hágó (Sedlo Pálenica, 1573 m, 30 p) – Szilfás eá.(Brestová, 1903 m, 1 ó) – Szalatin (Salatín, 2048 m, 45 p) – Zsarátnok (Spálená, 2083 m) – Bánya-nyereg (Baníkovské sedlo, 2040 m, 2 ó) – Bá-nya-hegy (Baníkov, 2178 m, 30 p) – Szomorú-hágó (Smutné sedlo, 1962 m, 2 ó) – Placslivo eá. (Plačlivé, 2126 m, 45 p) – Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč, 2088 m) – Jamniki-hágó (Jamnícke sedlo, 1908 m, 1 ó 15 p) – Volovec (Volovec, 2063 m, 45 p) – Vastag-hegy (Hrubý vrch, 2137 m, 2 ó) – Koncsiszta (Končistá, 2002 m, 30 p) – Ék-hegy (Klín, 2173 m, 45 p) – Gábor-hágó (Gáborovo sedlo, 1959 m, 30 p) – Se-bes-hágó (Bystré sedlo, 1960 m, 15 p) – Bliszt (Blyšť, 2169, 30 p) – Köves-nyereg (30 p).

Összesen: 17 ó 30 p. Vissza: 16 ó 50 p.

Itiner

1. A Liptói-Tátra főgerincén csaknem teljes hosszában a piros jelzésű turistaút vezet, ez alól csak a főgerinc keleti részén a Köves-nyereg és a Sötét-hegy (Temniak, 2096 m) közötti szakasz a kivétel. A főgerincnek a piros jelzésű turistaúton bejárható része a szokásos nyugat-keleti iránynál maradva a Liptószentmiklóst Bölényfaluval összekötő Liptóhutai-nyeregből indul, a Köves-nyeregig terjedő szakasz hossza kb. 28 km. A Fehér-szikla erdészháztól (919 m) kelet felé indulva nagyrészt erdős, alsó részén a viharok által megtépázott terepen haladunk. Az erdőben kanyargó megerőltető terepen folyamatosan emelkedünk egyre feljebb, keresztezünk egy kisebb rétet, melyet elhagyva délnek fordulunk, majd megérkezünk a széles, füves Fehér-nyeregbe (Biele sedlo, 1320 m). A nyeregből kelet felé megyünk tovább, elérjük a törpefenyőket, majd a tagolt, gerinctornyocskákból és gödrökből álló, Soros-szikláknak (Radové skaly) nevezett gerincen át érkezünk meg a Szürke-hegyre (Sivý vrch, 1805 m).

2. Itt északkelet felé fordulunk, és az egyre sűrűbb törpefenyőben leereszkedünk a Pálenica-hágóba (Sedlo Pálenica, 1573 m). Innen eleinte törpefenyőben, majd füves-törmelékes széles háton emelkedünk fel a Szilfás (Brestová, 1903 m) ormára. A csúcsról dél felé leereszkedünk a jelentéktelen Elülső-Szalatin-nyeregbe (1872 m), majd felemelkedünk a kupola alakú Szalatinra (Salatín, 2048 m). Tovább egy kis nyergen át a Kis-Szalatinra (Malý Salatín, 2030 m), majd a Szekrényes (Skriniarky) nevű keskeny, kitett gerincen a Zsarátnok (Spálená, 2083) lapos ormára. A csúcson az ösvény délnyugat felé fordul, és a jelentéktelen Zsarátnok-nyergen (2055 m) keresztül viszonylag éles, sziklás gerincen fel a Bojtár (Pahoľa, 2166 m) füves ormára. Az ösvény itt délkelet felé fordul, és a gerincet követve meredeken szerpentinezik le a Bánya-nyeregbe (Baníkovské sedlo, 2040 m). Innen továbbra is délkelet felé füves-sziklás gerincen fel a Bánya-hegy (Baníkov, 2178 m) főormára.

Liptóhutai-nyeregtől a Köves-nyeregig majd Liptói-Tátra főgerincére ForrĂĄs: Nagy Árpád — Liptóhutai-nyeregtől a Köves-nyeregig majd Liptói-Tátra főgerincére

Galériáért katt a képre!

3. A turistaút a hosszú, eleinte füves, majd sziklás csúcsgerincen kelet felé fordul, majd kitett gerincen, helyenként láncok mellett folytatódik. Füves-sziklás terepen érkezünk meg a mély Retesz-nyeregbe (~2050 m), majd innen fel a Vastag-púp (Hrubá kopa, 2165 m) gömbölyű, füves csúcsára. A gerinc jobb oldalán továbbra is kelet felé tartunk a füves háton, és a Vastag-hajlaton (~2070 m) keresztül érkezünk meg a Három-púp (Tri kopy) első púpjára, a Széles-púpra (Tretia kopa, 2090 m). Innen le egy csorbába, majd fel az Apró-púpra (Druhá kopa, 2090 m). Ezután sziklalépcsőkön, majd egy kis kéményben láncok segítségével egy újabb csorbába, majd fel a Három-púp legmagasabb pontjára, az Elülső-púpra (Prvá kopa).

4. Innen délkelet felé füves gerincen, majd meredeken le a Szomorú-hágóba (Smutné sedlo, 1962 m), majd kelet felé egy hosszú sziklás gerincen fel a Placslivo (Plačlivé, 2126 m) ormára. A csúcstól 100 métert lefelé egy elágazásig, majd északkelet felé meredeken ereszkedünk le egy kőtörmelékes kis katlanba. Innen a gerinc jobboldalán többnyire kitett terepen le a Rohácsi-nyeregbe (Roháčske sedlo, 1955 m). A nyeregből eleinte könnyű háton, majd a láncokkal biztosított gerincélen a Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč, 2088 m) főormára. A főoromról eleinte füves terepen, majd lánccal biztosított kéményen, végül füves-törmelékes terepen ereszkedünk le a Jamniki-hágóba (Jamnícke sedlo, 1908 m). A hágóból a füves-törmelékes gerincen rövid szerpentinekben fel a Volovec (Volovec, 2063 m) terjedelmes határcsúcsára.

Galériáért katt a képre!

5. A Volovecen 90°-ban elfordul a főgerinc, és délkelet felé folytatódik tovább. Füves-sziklás terepen érkezünk meg a Lyukas-nyeregbe (Sedlo pod Deravou, 1836 m), majd füves gerincen a Lapát-hegy (Lopata, 1958 m) mellett elhaladva le az Alacsony-nyeregbe (Nízke sedlo, 1823 m). Innen jobbára kelet felé a törmelékes ösvényen fel a Vastag-hegyre (Hrubý vrch, 2137 m). Innen északkelet felé a helyenként sziklás hegyháton le a jelentéktelen Vastag-nyeregbe (Hrubé sedlo, 1904 m), majd röviden fel a Kocsiszta (Končistá, 2002 m) kopár ormára. Az elágazási pontról egy tektonikus árok mentén le a Racskó-hágóba (Račkovo sedlo, 1965 m), majd eleinte könnyen, később egyre meredekebben, időnként törmelék és fűfoltok között szerpentinezve fel az Ék-hegy (Klín, 2173 m) elnyúló ormára, amely a Nyugati-Tátra lengyel részének legmagasabb csúcsa.

6. A csúcsról az élesen északkelet felé forduló gerincen meredeken leereszkedünk a Gábor-hágóba (Gáborovo sedlo, 1959 m). Újabb mély tektonikus árok mellett a résekkel és bemélyedésekkel barázdált gerincen a Liliom-tornyokon át nagyjából vízszintesen érkezik meg a Sebes-hágóba (Bystré sedlo, 1960 m). Itt délre kanyarodunk, és eleinte könnyebb, majd egyre meredekebb terepen emelkedünk fel a Bliszt (Blyšť, 2169 m) jelentéktelen ormára. Innen tovább kelet felé eleinte meredek, majd egyre könnyebb ereszkedéssel le a főgerinc bejárható részének végét jelentő Köves-nyeregbe. A főgerinc a Nagy-Köves (Veľká Kamenista) irányába kelet felé folytatódik, majd északkelet felé fordulva több füves csúcson és a Toman-hágón át érkezik meg az újabb bejárható rész kezdetét jelentő Sötét-hegyre (Temniak/Ciemniak).