Menü

2009.01.20.     Hozzászólás 0

Mozgásvilág.hu - Maulik Nikolett & Tankó József

Magyarországi uszodák különös élete

Az uszodák a sportolási lehetőségek nagyszerű alternatívái, de egyre több helyen a bezárás veszélye fenyegeti a létesítményeket. Szerencsére vannak kivételek. Kitekintőnkben hazánk uszodáinak változatos helyzetét próbáljuk szemléltetni.


Az uszodák a sportolási lehetőségek nagyszerű alternatívái, de egyre több helyen a bezárás veszélye fenyegeti ezeket a létesítményeket. Szerencsére vannak kivételek. Rövid, ám annál tanulságosabb kitekintőnkben hazánk uszodáinak változatos helyzetét próbáljuk meg két uszoda bemutatása kapcsán szemléltetni.

 

"egykori" ELTE uszoda

Volt egy uszoda a XIV. kerületben, a Városliget tőszomszédságában. Nem volt túl nagy, egy kicsit régimódi volt, egy kicsit lepusztult – mégis, több tíz éven keresztül használta öreg és fiatal, egészséges és beteg (egy asztmásokkal és allergiásokkal foglalkozó úszóegyesület is itt tartotta edzéseit) – nem utolsósorban megfizethetősége és barátságos légköre miatt.

 

2006 szeptemberének elején mégis bezárták, majd eladták a létesítményt. És nem csak az – egyébként akadálymentesített – uszodát, hanem a mellette lévő tenisz-, foci- és kosárpályákat, a torna-, pingpong- és konditermet, a szaunát, valamint a hatalmas, ősfás parkot is – hiába, vonzó befektetési célpont egy ekkora zöld terület a belvárosban, a nagykövetségek közelében.

 

 

A sportkomplexum tulajdonosa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzhiánnyal indokolta a döntést. Tény, hogy az uszoda állapota az elmúlt évtizedekben a karbantartás és a fejlesztések folyamatos hiánya miatt annyira leromlott, hogy már nem felelt meg az uniós jogszabályoknak, azonban manapság, amikor komoly hiány van megfelelő sportlétesítményekből, ez a teljes kihasználtsággal működő uszoda megérdemelt volna még egy esélyt. Így az egyetem három milliárd forinttal lett gazdagabb, a belvárosban sportolni vágyók pedig egy lehetőséggel szegényebbek.

 

A hírek szerint a területen lakópark épül, azonban a bezárás óta eltelt több mint két év alatt semmi sem változott – a méltatlanul elhanyagolt épületek ugyanúgy állnak, csupán a belső udvart verte fel a gaz.

 

 

A döntés annak idején heves visszhangot váltott ki, az ELTE hallgatói önkormányzatán, a professzorokon és a környékbelieken kívül több civil szervezet indított aláírásgyűjtést az uszoda megmentése érdekében – ma már tudjuk: hiába.

 

Volt egy uszoda a Városliget tőszomszédságában. Kicsi volt, régimódi volt, mégis állandóan zsúfolásig tömött kikapcsolódni vágyókkal. Ma egy bezárt, rácsokkal és biztonsági őrökkel védett, omladozó épület és néhány gazzal felvert sportpálya fogad a helyén, a valaha itt sportoló emberek pedig kiszorultak külsőbb kerületekbe. Megérte? 

 

Dorogi uszoda

Közel két esztendeje nyitotta meg kapuit az úszni és felfrissülni vágyó nagyközönség előtt a fővárostól 40 kilométerre található dorogi uszoda. Az uniós források felhasználásával egy 25 és egy 16 méteres feszített víztükrű, temperált hőmérsékletű medence épülhetett, amelyek télen sátorborítással használhatók. Az úszás mellett lehetőség van szauna és gőzkabin használatára a korszerű öltözőket is magában foglaló kiszolgálóépületben.

 

 

A medencékben természetesen gőzerővel folyik a gyermekek úszás-, és vízilabda oktatása, szakképzett oktatók közreműködésével.

Fontos itt megjegyezni, hogy a szakemberek nagy figyelmet fordítanak azokra az ifjú tehetségekre, akik egyszer versenyszerűen űzhetik az úszást, vagy a vízilabdázást.

Felnőttek részére szintén indítanak kezdő úszótanfolyamokat, valamint lehetőségük van az Aqua-Fitnesz kipróbálására.

 

Az uszoda megnyitása óta szinte minden nap, reggeltől-estig teljes kapacitással működik, amit a szép, igényes, korszerű kialakításának, a sportolási és kikapcsolódási lehetőségeknek valamint az ott dolgozó személyzet felkészültségének, hozzáállásának, és a tisztaságra fordított nagyfokú figyelmének köszönhető.

 

Meghatározó az uszoda mindennapjaiban az iskolai úszásoktatás is, amely jelenleg Dorog és környékének tizenöt iskolájában ezer gyermek számára biztosít sportolási lehetőséget.

Az uszoda népszerűségét az előzőekben említett tények mellett, a szakértelem, és a hatékony szervezés is szavatolja. Ez ad biztos alapot olyan, már a tervekben szereplő innovációknak, mint újabb medencék építése.

 

A létesítmény átadásától teljesen újjáéledt a városban az úszóélet, amely a múlt század közepétől egészen a 80-as évekig elég aktív volt. A településen 1923-ban épült - első vidéki - 50 méteres versenyuszodát a városi úszó szakosztály mellett a műugrok is előszeretettel használták.

 

A dorogi uszoda esete jól példázza, hogy néha megéri a lakosság sportolási lehetőségét előtérbe helyezni a gazdasági érdekekkel szemben, még akkor is, ha ez nem igazán kifizetődő az önkormányzat részéről.

Olvass többet a témáról: uszoda

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.