Menü

2006.09.13.     Hozzászólás 0

A magyar sportok történelme - II. & III. rész

II. rész

A népi testkultúra emlékei

A népi sorokból kikerült akrobaták, igricek, mutatványosok és joculátorok hivatásszerűen kamatoztatták tudásukat. Különböző akrobata- és tornamutatványokkal is szórakoztatták a lovagi társaságokat, vásárokra, búcsúkra összegyűlt népet. A nép mindenkor a maga képére formálta mesehőseit: birkóztak, eveztek, úsztak, futásban, lóugrásban, kőhajításban, botvívásban versenyeztek. Nagy erejű, legyőzhetetlen hőseink példája ösztönözte a népet. Ennek jellegzetes magyar képviselője Toldi Miklós.


Nem a nép képzelete teremtette, de tetteinek híre a nép száján élt és formálódott, no és gazdagodott is. Toldi I. Lajos király uralkodása idején élt, zsoldos seregekben harcolt. Arany János a mondakörrel a nép hősévé avatta. A Toldi-monda a középkori népi testkultúra bizonyítéka: rúd és kőhajításban, ugrásban, birkózásban legyőzhetetlen volt.


 A Toldi-monda mellett sok más középkori eredetű mese, népmonda és népi románc tanúskodik a népi testkultúra kialakulásról, fejlődéséréről. Szájról szájra terjedtek, közben színesedtek, gazdagodtak a történetek.

Felhasznált irodalom: A magyar testnevelés és sport története (Földes, Kun, Kutassi) 1989



A magyar sportok történelme III. rész


Humanizmus terjedésének ideje


 A humanista pedagógia az ember testi és lelki adottságainak, képességeinek sokoldalú fejlesztését tűzte ki céljául. Új jelentőséget nyert a humanista nevelésben a testkultúra is. A humanista nevelés egyik hazai úttörője Pier Paolo Vergerió hirdette, hogy a testnevelésnek nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek életében is jelentős szerepet szán. Számukra a testnevelés elsősorban a harci előkészületek szempontjából tartja fontosnak. Azért, hogy minden körülmények között megállhassa a helyét, gyakorolni kell az ugrásokat, futásokat, gerelyhajításokat, kődobásokat és a lovaglást. Naponta felváltva kellett végezni, de ajánlja a labdázást is.


 Mátyás udvara humanista központtá fejlődött. Tovább élt és új vonásokkal bővült a lovagi tornák, viadalok szokása. A fegyveres küzdelmeket a budai vár előtt elterülő hatalmas térségen rendezték, aminek a közepén az erő és ügyesség halhatatlan antik hősének Herkulesnek és Apollónak a szobra állt. Az udvarban élő olasz humanisták (Bonfini és Galeotti) az udvarban folyt tornajátékok krónikásai. Utóbbi összehasonlította a magyar és az olasz vívásmódot és megállapította, hogy az olaszok megsarkantyúzott és vágtató, a magyarok szökdécselő és nem túl gyorsan szaladó lovakon küzdenek. Az olaszok tompa, a magyarok hegyes lándzsával vívnak. A párviadalok, vadászatok, lovas- és kocsiversenyek mellet egyéb testgyakorlási ágakkal csak szórványosan találkozunk Mátyás udvarában. A különböző, Itáliában népszerű labdajátékok bevezetésére is történtek kísérletek. A Mátyás korabeli magyar testkultúra a régivel szemben számottevő haladást jelentett.


Felhasznált irodalom: A magyar testnevelés és sport története (Földes, Kun, Kutassi) 1989


Írta: Szentgyörgyi Nikoletta


- Mozgásvilág -

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.