Menü

2013.03.11.     Hozzászólás 0

MTI

Vulkánpark nyílik Celldömölkön

Mini földrengéseket, gejzírkitörést vagy vulkánikúp-képződést is tudnak szimulálni


Április közepén nyílhat meg a celldömölki Vulkánpark Látogatóközpontja, amely a maga nemében világszinten is kuriózum, mivel nemcsak magas szakmai színvonalon, hanem a látogatóknak a felfedezés örömét is nyújtva, rendkívül sokoldalúan mutatja be a vulkánikus tevékenységet.

A Látogatóközpont az egészen sajátos ökoszisztémával rendelkező, csaknem háromszáz méter magas, vulkanikus eredetű Ság hegy lábánál épült meg a Kemenes Vulkánpark központi épületeként. A hegy jellegzetessége a korábbi bányászati tevékenység nyomán keletkezett látványos "kráter". Az évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenység nyomait, valamint a környék különleges növény- és állatvilágát a parkban tanösvény mutatja be.

 

 

"A kiállítóház művészeti koncepciója arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a vulkanizmus, a vulkánok működésének különböző aspektusait. Az anyag pontos válaszokat ad a földtörténeti kérdésekre, bemutatja, hogyan alakult egy terület a vulkáni tevékenység következtében, de a vulkánok, mint ősi félelemforrások is megjelennek a kiállításon" - fogalmazott Szilágyi Gábor.

A Látogatóközpont épületét a Földes és Társai Építészirodából Földes László, Balogh Csaba és Tatár-Gönczi Orsolya tervezte. Az önkormányzat nagy részben pályázaton elnyert uniós forrásokból finanszírozta megvalósítását. A több mint kilencszáz négyzetméteres, többszintes épület szerkezetét 12 méter magas vasbeton kocka alkotja, amelybe óriási gyufásdobozokként illeszkednek a kiállítóterek - ismertette az épület koncepcióját Földes László Ybl-díjas építész.

"Jutalomjátéknak tekintettük ezt a munkát, mert lehetőséget adott a fantáziánk felszabadítására" - mesélte. A toronyszerű, vasbeton épület indusztriális hangulata utal a környék bányászati hagyományaira. Ezt a múltat idézik a feketére festett acéllépcsők is a termeket összekötő belső térben. A kiállítóterek kívülről kitüremkednek a torony falán, amit a különleges eljárással "rozsdásított" acélburkolat is kiemel.

"A látogató elindul a torony aljából és különböző "kalandokon" át jut el az épület tetejére, ahol kilátás nyílik a Ság hegyre. A fölfelé vezető úton a termekben megjelenő anyagok megismerésével egyidejűleg azt az utat is bejárja, amit a föld mélyéről feltörő láva" - mondta az építész. "Az installáció nagyon mai, hightech, előremutató, aminek izgalmas ellenpontja a markáns architektúra" - fűzte hozzá.

 

Vulkánpark Celldömölk

 

A megérkező látogatót interaktív eszközök, vulkánok kivetített képei és a legnagyobb ismert vulkánkitörések falra montírozott adatait ábrázoló hatalmas grafikon fogadja. Ezen a szinten alakították ki - elsősorban gyerekcsoportok számára - a foglalkoztatótermet, ahol mini földrengéseket, gejzírkitörést vagy vulkánikúp-képződést is lehet szimulálni, tárgyakon és eszközökön keresztül lehet ismerkedni a vulkánok működésével.

A kiállítóház tematikusan berendezett szobái zárt terek, "olyan, mintha egyik tudásdobozból a másikba jutnánk" - magyarázta Szilágyi, kiemelve, hogy háromnyelvű: magyar, angol és német feliratok tájékoztatják a látogatókat.

 

Felfedező típusú kiállítás, kreatív utazás várja az érdeklődőket, amelynek során akár Holdra szálló programot irányíthatnak vagy mozizhatnak a filmvetítőben.

Egy teremben a vulkanizmus különböző képződményei, kövek, kristályok, bazaltorgonák láthatók. Különleges terepasztalon a dél-olaszországi Etna reprezentál egy tipikus, ma is aktív vulkánt. A kiállítás egyik különlegességeként emelte ki a tanácsadó, hogy a domborzati makettet kiegészítő részletes adatokat az olasz Etna-kutatóktól kapták meg.

Egy másik terem a világűr vulkanizmusába nyújt betekintést a Naprendszer bolygóinak változatos formájú és elképesztő léptékű vulkáni kúpjairól készült felvételekkel. Kiemelt helyet kap a Jupiter egyik holdja, az Ió, amely régóta foglalkoztatja a tudósokat.

A lávafolyások szimulációja és a lávafelszínek különlegességei rajzolódnak ki egy újabb kiállítótérben. Karátson Dávid földrajztudós, a projekt szakmai vezetője komoly kutatási anyagot állított össze a látogatók számára. Egy képernyőn lávaszimuláció látható, amely a vulkánok környékén élők számára teszi előre jelezhetővé a lávafolyam megindulása jelentette kockázatot. A kiállítóház belsejében fölfelé vezető út végéhez közeledve a vulkánok gyilkos hatásainak ellenpontjaként a borászattól a gyógyfürdőkig a vulkanizmus pozitívumait is felvázolják.

"A legfölső szint a megérkezésről szól. Itt kapott helyet a Kárpátok vulkanizmusa. Ezen belül a kiállítás külön foglalkozik a Duna-kanyarral és a Balaton-felvidékkel" - mesélte Szilágyi Gábor, hozzáfűzve, hogy a Ság hegyre tekintő utolsó teremben Eötvös Lorándról, a torziós inga feltalálójáról emlékeznek meg, a tudós ugyanis 1891-ben a Ság hegyen végezte kísérleteit gravitációs méréseihez.

A művészeti tanácsadó szerint a látogatóközpont "kuriózumnak számító igényességgel" mutatja be a vulkanizmus különböző vonatkozásait. Kiemelte, hogy a belső tervezés és kivitelezés a Narmer Építészeti Stúdió Bt. munkája.

 

 

A kiállítóház a celldömölki önkormányzat nagyszabású vulkánprojektjének része. A Vas megyei városban már működik egy termálvizes vulkánfürdő, szállodát is terveznek, és a hely rendkívüli adottságaira építve a külföldiek számára is vonzó turisztikai célponttá akarják fejleszteni a környéket.

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.