Menü

2011.04.22.     Hozzászólás 0

Túléltünk Magyarországon Bear Grylls-szel

Egy túlélés fotós beszámolója

Bizton’ mondható, hogy Bear Grylls nagy sikerű Ultimate Survivor c. sorozatából mindenki legalább egy részt/részletet látott, így vagy úgy. Én sem tagadhatom, azon kevés időt, amit tv nézéssel ütök el, sokszor ezen műsor nézésével töltöm. Bár saját tapasztalatból mondhatom, hogy ami műsorba megy, az tökéletesen megtervezett show műsor, de a tényt, hogy azt hogyan csinálja végig, nem lenézendő…

A nagy siker és népszerűség miatt már vártam mikor lesz a mekiben BG Kukacos menü, vagy svéd, otthon is összeszerelhető döglött teve alvó szett... ehelyett most itt a minden ősvárosi kötelező kiránduló szettje és zsebkése... a túlélés mesterének nevével, a Gerbertől.

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

Amikor első alkalommal kaptam kezembe a picurka kis csomagot, egy kisgyerek karácsony esti izgatottságával kezdtem bontani. Kihűlés ellen fólia, szikravető, száraz pamut darabka, multifunkcionális szerszám (hegyes fogófej, drótvágó, sima pengés kés, reszelő, phillips - csillag - csavarhúzó, kicsi lapos csavarhúzó, közepes lapos csavarhúzó, függesztő karika, üvegnyitó, csipesz), vízálló tasak, zseblámpa, kézi drótfűrész, jelzőtükör, síp, vízálló gyufák, drót csapdaállításhoz, varró szett, horgász szett… Summa summárum 13.200,- Ft-os árért… (bővebb infók a csomagról: klikk ide)

No meg a zsebkés: szuper könnyű súly (68gramm), félig recézett magas széntartalmú penge, jobb és bal hüvelykujjal is nyitható, gumi markolat, kibiztosító szerkezet, és övklipsz. Mindez 8.600,- Ft-os árért. (bővebb infók a zsebkésről: klikk ide)

 

Nem volt mást tenni, mint kocsiba ülni, majd a magyar dzsungelben elveszni, hogy tesztelhessük a cuccot. Zed barátom és jómagam így hát fogtuk a csomagot és a kést (meg pár kelléket), és elindultunk. A storyboard egyszerű: miután „lerobbanunk”, belevetjük magunk a rengetegbe, hogy eljussunk lakott helyre „segítségért”. Közben élelmet, vizet és alvóhelyet kell találnunk Magunknak, épp úgy, mint a filmben, vagyis majdnem úgy…

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

Az erdőben mászkálva kereszteztünk egy patakot, mely kapóra jött, rögtön próbára is tehettük a felszerelés horgász szettjét. Sajnos itt máris kiütközött a csomagban található multiszerszám késének (hm, nem is tudom, ezen méretnél még a „kés” a jó szó?) méretbeli hiányosságai: a két-és-fél centis pengével még egy pecabotnak való ágat sem tudtunk isten-igazán magunkévá tenni vele (a szomorú tény az, hogy a kapható kisebb túlélő csomagban normális kés van). A külön kapott zsebkés viszont szépen tette a dolgát.

Előkerültek a horgok, ólomgolyócskák és a damil is. A horgok erősnek tűnnek, viszont elég nagyok ahhoz, hogy a kis patakban fellelhető halak rá tudjanak harapni (nem is tudom mire lehetne ezekkel menni?). Azért jól rácsomóztuk a damilt, majd ráaggattuk az ólmot is, biztos-ami-biztos rögtön kettőt is. Ekkor már csak csalit kellett vadásznunk a fémre. Szerencsénkre sikerült is lelnünk az egyik fa kérgében megbújva, hát szúrtunk majd dobtunk…

Őrjítő hosszú a várakozás, míg bármi is ráharap, éhségünk pedig lassan csillagokat varázsol a verőfényes napba is. Szerencsére készültünk, így türelmetlenségünk eredménye egy növényi olajban pácolt sprotni... Itt végre funkcióra lel egy méretben hozzáillő feladatban a multikés, a vajpuhaságú hal feldarabolásában jeleskedve. Gyorsan elfogyasztjuk a maradékot, majd haladunk tovább.

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

A hidratálás fontosságát (hisz az ember éhesen hetekig, szomjason kb 3 napig bírja mindössze), és a patakok, folyók követésével nagy eséllyel lakott területre juthatóságot a sorozatban Bear Grylls többször is hangsúlyozza, így mindkét fontos tényt szem előtt tartva sokáig követjük mi is a patakunk. Aztán megpillantunk egy barlangot, melyben tesztelhetjük rögtön a szett lámpáját, és talán találunk benne mást is…

Az egy apró LEDdel felszerelt aprócska lámpától alapból nem várunk sokat, de ha menni kell, hát megyünk. Pár lépés után igazolódik félelmünk, nem vakít el minket a fénye, de ha nincs más, és a szemünk hosszan szoktatjuk a benti fényviszonyokhoz, több mint a semmi. Azért itt fontos megjegyezni, hogy ha valaki leleményes a zsebkésével természetes fáklyát készíthet, aminek százszor nagyobb a fényereje…

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

Folytatjuk utunk, kicsit magunk mögött hagyva a patakot egy hegygerinc fele kapaszkodunk. Alvásra, pihenésre alkalmas mezőt vagy tisztást keresünk, melyre közel a gerinchez rá is lelünk, így hamarjában teszt alá fogjuk a kihűlés-gátló fóliát. Sajnos döglött tevénk nincs, mint Bear Gryllsnek, viszont milyen mázli, van nálunk egy vaddisznó bőr… Előkerül a kihűlés-gátló fólia a szettből, és felváltva élvezzük mindkét „terméket”. Egy fél órás fekvés elég ahhoz, hogy érezzük, a fólia hatásosabb, amúgy is a valós helyzetben ritkán talál az ember egy döglött disznót, vagy ejt el egyet, maradunk a kb. 400 forintos változatnál. Összepakolásnál hamar rájövünk, hogy az alapból minire hajtogatott cucc, soha az életben nem lesz ugyanakkorára visszahajtogatva, így egy kicsit gyűrni kell a ridikülbe, de nem szakad, ami pozitív.

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

Az ember szereti a tüzet, még ha nem is ad valójában a melegedéshez kellő hőt, a látványa és hangja pszihésen mégis eléri a kellő hatást… Nekünk is jól jönne ez, elő is kerül a csomagból a szikravető, a pamutcsomó, és a drótfűrész. Gyűjtögetünk pár apróbb, száraznak tűnő gallyat és avar levelet, majd egy kövekből rögtönzött tűzrakó helybe tornyozzuk. Nagyobb fadarabok aprításánál bevetjük a fűrészt, mely a kezdeti kétkedésünk megcáfolva villámgyorsan halad keresztül mindenen… a teljesítmény élményét csak a fogókarikák mérete és kialakítása rontja: egy ujjnak sok, kettőnek kevés a méret, így erősen vágja az ujjaid használat közben, és sokszor nem a fűrészelésbe vitt erőlködés miatt vicsorogsz…

Miután előkészületeinkkel megvagyunk, jöhet a szikravető. Bűvölöm a hozzáadott lemezdarabbal, olykor sikerül is egy-egy szikrát varázsolni. Erősebben kezdem karistolni, hátha ezzel van gond… húzok egy nagyobbat a lemezzel, amivel ki is rántom a fogantyújából a rudat, illetve ugyanezzel a mozdulattal szét is lököm az előkészített gyújtóst… Kell a tűz, nem adjuk fel. Rúd vissza a fogantyúba, gyújtós ismét összeállít, szikráztatás indul… és igen! A pamut darabka izzani kezd, majd lángra kap meggyújtva a körülötte levő avart és kisebb gallyakat is. Az élmény megfizethetetlen.

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

Észbe kapunk, csak el kellene jutni lakott helyre „segítségért”, így a gerinc széle felé pozícionáljuk magunk, hogy tiszta kilátást keresve tájékozódni tudjunk. Hamar megtaláljuk a helyes irányt, indulunk is tovább. Nem sokkal később egy völgy szintjéhez közeli tisztáson régi épület maradványokba botlunk. A tisztás és az épület maradványok adta lehetőségeket kihasználva a csomagban található drótból csapdát állítunk, és nyúlra megyünk

Végül a nyúl megmaradt, mi pedig megint egyre éhesebbek vagyunk, így nincs más hátra, mint a jelzőtükörért nyúlni, és egy magaslatot keresni. Fel is mászunk egy közeli sziklacsúcsra, ahonnan az aprócska fémlappal próbálunk minden felettünk elhaladó airbusnak jelezni… Szerencsére rájövünk, hogy ott a mobil a zsebünkben, és gyorsan telefonálunk egy fuvarért… túléltük!

 


Fotógalériához klikk a képre!

  

Összességében a zsebkés jól használható, nagyobb kezűek számára talán kicsit rövid markolatú késnek bizonyult. Biztosítója stabil, hátéle alkalmas a szikravető használatára, recézett éle jól jön kisebb ágak, vagy egy kötél vágásánál, de az után élezésére találni valakit… nem egyszerű feladat lesz.

A csomaggal kapcsolatban nehéz jó állást foglalni. A multiszerszám olyan, mintha véletlen esett volna bele a táskába. A mérete és a rajta található opciók miatt nem túl hasznos eszköz a terepen (csavarhúzó??). A szikravető fogantyúját eldobnám úgy, ahogy van, majd átfúrva a rudat egy madzagra fűzve nyakba vele. A drótfűrész hasznos tud lenni olyan ágak, vagy ne adj isten, törzsek vágásánál, amiket kézzel nem tudunk eltörni, de mielőtt tényleg elvisszük magunkkal túrázni, cseréljük le a karikákat nagyobbra. A többi kisebb cucc jó úgy, ahogy van. Ha valaki a Mester aláírását szeretné a cuccian tudni, vagy csak villantani akar egy túrán a haveroknak, annak jó lehet.

Szerintem a sok hasznos eszközből azoknak, akik idehaza vagy a környező országok hegyeiben túráznak, bőven elég lehet egy jó kés és egy szikravető társaságát is magunkénak tudni, mert a legfontosabb ezeken felül az, hogy soha ne pánikoljunk, hanem gondolkodjunk és mérjük fel a környezetünk, ha baj van!

 

A túlélőszettet és a zsebkést a Fiskarstól kaptuk tesztelésre, köszönjük! További infók: Fiskarsshop.hu multiNavigator.hu

Olvass többet a témáról: teszt, túlélőtúra

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.