Menü

2014.10.21.     Hozzászólás 0

Top 5 szlovén cool hely, amit feltétlenül látnod kell

Bela Krajina szőlővidéke, a Kolpa folyó, a Mangart Bovec felett, Virje és Boka vízesések és Jezersko gleccservölgyei.


Szlovénia igen pici ország, ám úgy tűnik úti céljai kimeríthetetlenek. Idén szeptemberben újra felkerekedtünk, hogy eddig ismeretlen területeket fedezzünk fel.

Utazásunkat ezúttal az ország fővárosában Ljubljanában kezdtük. A hangulatos belvárosban töltött éjszaka után autóba pattantunk és egészen a délkeleti határig meg sem álltunk.

Fogadjunk, hogy még nem voltál Dél-Szlovéniában!


Bela Krajina 1# - szőlővidék- és bortúra

A dél felől Horvátországgal határos szőlőtermő régió Bela Krajina, amely az itt honos fehértörzsű nyírfaerdőkről kapta a nevét. Bela Krajina a Kolpa folyóról, késő középkori, 15. századi várairól és szőlőtermő vidékéről híres, hagyományai a 12. századig nyúlnak vissza. Szlovéniában egyedül itt hordanak a helyiek teljesen fehér népviseletet, valamint a vendégváró pogača is csak erre a vidékre jellemző. Az itteni pogácsa egyébként semmiben sem hasonlít hazai névrokonára, ugyanis egy hatalmas kerek lepényre kell gondolni, amelyből minden vendég leszakít magának egy darabot, amelyhez természetesen helyi bort fogyasztanak. Itt persze teljesen átlagos dolog, hogy minden családnak szőlőbirtoka van, számukra az egyik legfontosabb a föld és a szőlő szeretete, amely a gondozott birtokokon egyértelműen meg is látszik.

A szőlőföldek évszázadok óta a családok tulajdonában vannak, ezért lehetséges az, hogy a díjnyertes borok jó része is e régióból kerül ki. A vidék megfelelő fekvése és a folyamatos kísérletezés tette lehetővé, hogy pl. a Prus pincészet számos díjjal büszkélkedhessen.

Forrás: www.mozgasvilag.huGalériáért katt a képre!

Hogy mi magunk is meggyőződhessünk ennek a nagyszerű tájnak a szépségéről, Metlikából Drašiči-be utazunk, hogy a borbank meglátogatása után neki is vágjunk délutáni szőlőtúránknak. A napszakot jobban meg sem választhattuk volna, hiszen az őszi napfény pompás színekbe burkolta a tájat és a szőlődombok tetején kirándulva minden pillanat újabb és újabb látnivalót tárt a szemünk elé. A helyiek az út mellett kis pihenőket is kialakítottak, persze kétségünk sincs afelől, hogy ők is gyakorta használják ezeket, hiszen mit ér a jó bor jó társaság és megfelelő helyszín nélkül? Naplemente után mi is ellátogattunk a Prus pincészetbe, ahol jó sok pogača-val, hidegtálakkal melegítettünk a különleges borok kóstolójára, ahová egyébként bárki betérhet, ha ideje engedi. Az este után az éjszakát a modern kialakítású Hotel Bela Krajinában töltöttük.


Bela Krajina 2.1# - Kolpa folyó Indiana Jones nyomában

Másnap és harmadnap a Kolpa folyó egy-egy partmenti szakaszát jártuk be. Az első túránkat akár egy történelmi időutazásnak és Indiana Jones túrának is betudhatnánk, hiszen a folyó e szakasza mentén mintha kicsit megállt volna az idő. A partot időről-időre elhagyatott és félig romos, ámde még néha-néha működőképes vízimalmok és várromok szegélyezik, közben pedig véres dzsungelharcot vívtunk a partmenti növényzettel, amely az áradás és a sok eső hatására szinte felfalta a gyalogösvényt. A csúszós talaj néhol igazi talajtornává varázsolta a kis kirándulásunkat, amely a tervezettnél ugyan kalandosabbra sikeredett, ám a hangulatot kellőképpen megalapozta. Visszatérve a vízimalmokra és a várakra, romos állapotuk ellenére ha a malmok nem is, de pl. az 1557-ben épült Pobrežje vár egyik megmaradt tornya a mai napig lakott. Aki erre jár, minderről személyesen meggyőződhet, sőt, a túra végén megismerkedhet a Vila Kolpjanka glamping faházaival, amely egy új beruházás eredményeképpen jött létre és két fő számára idillikus és vadregényes szállást nyújt a vízparton.

Napunkat később Vinicában folytattuk, ahol egy tájházban megismerhettük a hagyományos falusi népviseletet, építkezést és berendezési tárgyakat, illetve megkóstolhattuk a tradicionális bela krajinai ételeket az elmaradhatatlan pogača-val és borokkal.

Éjszakánkat egy igazán kedves helyi farmon töltöttük, az Eko Tourist Farm Čemas-ban.


Bela Krajina 2.2# - Kolpa folyó őznyomok és szarvasbőgés 

Nagy lelkesedéssel vágtunk bele a Kolpa folyó eme újabb szakaszába. Egy vízparti gazdaság mellől indultunk, ahonnan az ösvény jól láthatóan kanyargott előttünk a fák között. Sokkal kevésbé tűnt benőttnek, mint a másik, igazság szerint csodálatos napnak néztünk elébe, az ősz már ezer színben pompázott, a fák leveleinek sárgás árnyalatai szép kontrasztot alkottak a folyó türkizzöld színével. Az ösvény melletti fák és kövek vastagon be voltak nőve mohával és borostyánnal, amelyek őserdei indaként lógtak le az ágakról. Szemlátomást ez az út kevéssé lehet használatban, ugyanis az őzekén kívül nem nagyon fedeztünk fel más nyomokat. Ez több túrázónak is jó hír lehet, zsúfoltságtól itt egyáltalán nem kell tartani. Mivel az itt élő állatok is hozzá vannak szokva a gyér forgalomhoz, a szarvasok gondtalanul birtokba vehetik a területet az őszi idényben. A part mentén haladva lassan eljutunk végcélunkig, egy szintén glamping faházakkal kialakított kempingig. A délután folyamán pedig még ellátogattunk egy étterembe, amelynek hagyományos specialitását, a roston sült pisztrángot kóstoltuk meg.

.. és persze északon is lehetnek még számodra ismeretlen túralehetőségek!


Bovec 1# - a régen vágyott Mangart!

Rögtön a pisztrángos élmény után útra keltünk és északnak, Bovec-nek vettük az irányt. Bovec-et leignkább rafting lehetőségei miatt szoktuk felkeresni, most viszont kifejezetten alternatív programjai miatt vettük célba. Az éjszakát a Martinov Hram fogadóban töltöttük, majd másnap 8-kor célba vettük a csúcsot. A Mangart-ot Bovecből egy kb. 1 órás, szerpentines hegyi úton lehet megközelíteni, amely egyébként Szlovénia legmagasabban fekvő autóútja is egyben. A sietős reggeli, a kora reggeli autókázás és a majd 1500 méteres hirtelen szintemelkedés megtette a hatását, az ország egyik legszebb pontjára sikerült émelyegve és hasogató fejfájással megérkezni. Vezetőnknek hiába is ecseteltük korábban, mennyire sportosak vagyunk, bizonyításképp sikerült egy harmatgyenge bemutatkozással kezdeni.. Ráadásul az időjárás sem volt kegyes hozzánk, a Mangart teteje a "csúcstámadás" egész ideje alatt egyszer sem volt látható, mi több a köd egyre csak ereszkedett. Mindenesetre megpróbáltunk addig feljutni, ameddig csak lehetett és a kellő mennyiségű víz és energiaszelet elfogyasztása is kezdte lassan megtenni a hatását, az erőnk kezdett visszatérni.

Forrás: www.mozgasvilag.huGalériáért katt a képre! 

 
Akármilyen is volt az időjárás, az alattunk úszó felhők látványa lélegzetelállító volt, ekkor már kb. 2400 méteres magasságban és feljebb jutva néhol térdig érő hóban jártunk. Erre még a vezetőnk sem számított, ezért ferráta szett hiányában, az utolsó 140-150 méteren visszavonulót fújt. Nem volt mit tenni, természetesen elfogadtuk a döntését, bár csalódottságunkat nehezen tudtuk palástolni, amelyet csak kissé enyhített, hogy a menedékházban kapható meleg étel képe hirtelen közelebb került hozzánk. Kis kitérőt követően meg is érkeztünk a Mangart csúcsa alatti menedékházba, ahol klasszikus káposztaleves-tea kombinációba folytottuk a bánatunkat. 


Bovec 2# - vízesések és ismerkedés AAT-s túrázókkal

A következő napot ismét Bovecben töltöttük, már reggel 8-kor úton voltunk, hogy felfedezzük a Virje és Boka vízeséseket. Szerencsére az idő is szebbnek ígérkezett, ezért igazi kiengesztelő túrának néztünk elébe. A völgyben a reggeli napsugarak és a frissen felszálló pára különös hangulatot teremtett, ahogy Bovec főteréről elindultunk, majd lassan el is hagytuk a várost. A vízeséstúra útvonala egyébként megegyezik az Alpe Adria Trail Bovecen átvezető szakaszával, ezért végre több túrázóval is találkozhattunk. Voltak akik különálló szakaszokat válogattak és azokat járták be, de összefutottunk olyan magányos túrázóval is, aki a Grossglocknerről indult és már túl volt 400 km gyalogláson. Természetesen a Virje és a Boka vízesés mindenkit lenyűgözött, a szinte nyárias meleg mezítlábas fürdőzésre csábított minket, annak ellenére a Boka folyó jéghideg vizében persze csak néhány másodpercet lehetett kibírni, de ez így volt tökéletes!


Jezersko 1# - a még kevéssé ismert csodálatos gleccservölgy

Jezersko Szlovénia északi részén, pontosan Szlovénia középső vonalában fekszik a Kamnik-Savinja Alpokban. A völgyet magát egy karéj formájú hegylánc választja el a Solčava régiótól, ahol már korábban jártunk. Jezerskoban két párhuzamos völgyet találunk, a Ravenska- és a Makekova völgyeket. A völgyek fölé magasodó sziklás hegyek magassága eléri a 2500 métert, első túránk 1542 m magasra vezetett, a Češka koča menedékházhoz. Ahogy a völgy magas fái közül kiemelkedtünk és kinyílt a táj, igazán lenyűgöző panoráma tárult elénk. Akinek egy kicsivel több ideje van, a túrát meg lehet hosszabbítani egy másik hegyi menedékházig, a Kranjska kocáig. Talán legközelebb mi is kipróbáljuk, most viszont a Makekova völgybe kanyarodtunk le, hogy aztán Zgorje Jezersko-ban egy kis gyógynövénytea- illetve házi készítésű likőr kóstolón vegyünk részt. Az éjszakát a Šenkova domačija farmon töltjük, amely utazásunk egyik legtökéletesebb farm szálláshelye! A hagyományos stílusban felújított házikóban szobák és apartmanok egyaránt helyet kaptak, a hamisítatlan falusi stílus gyönyörű fa belsővel és bárányszőrőkkel az otthon melegét eleveníti fel bennünk.

A Češka koča. Forrás: www.mozgasvilag.hu
Galériáért katt a képre!

Jezersko 2# - Goli vrh nyereg túra

Túraútvonalunk ezúttal meredeken, a Ravenska völgy bal oldalán fut fel a gerincre, majd a Goli vrh csúcs alá ér ki, egy alpesi mezőre. Ez a túra azért is izgalmas, mivel innen szemből látható a Češka koča menedékház, illetve tiszta időben a Triglav is feltűnik a horizonton. A meredek erdei emelkedőt leszámítva nagyon kellemes, főként árnyékos, erdei túráról van szó, a végén piknikkel a Šenkova domačija kis alpesi faházában. Miután az idő remek volt, ezért nem is nagyon siettünk lefelé. Persze, ha tudtuk volna, hogy a Planšarsko tó partján fogunk ebédelni, akkor azért siettünk volna!

Lényegében teljesen mindegy, hogy Szlovéniában hol vagyunk, a természet közelsége, a vendéglátók kedvessége és a táj magával ragadó varázsa mindenhová követ bennünket, olyannyira, hogy a hazatérés gondolatát egyre távolabbra igyekszünk hessegetni.. de legalább mindig készen állunk egy újabb útra, hiszen tudjuk, mennyi mindent nem láttunk még, hogy egyel több okunk legyen visszatérni!
 

Az utazás lehetőségét ezúton köszönjük a Spirit Slovenia, Slovenian Tourist Boardnak!
 

 

Olvass többet a témáról: túra, szlovénia

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.