Menü

2015.08.07.     Hozzászólás 2

Ápoljuk lábfejünk kellőképpen

A túrák két réme: vízhólyag és a sajgó lábujj


Nagyobb bakancsos útjaink során - első bálozók esetében akár egy pár kilométeres gyalogláskor is jelentkezhet a túrák két réme: a vízhólyag és a sajgó lábujj. Egy kis odafigyeléssel viszont mindkettő könnyedén elkerülhető és nem válik kikapcsolódásunk kellemetlen élménnyé.Nagyobb bakancsos útjaink során - első bálozók esetében akár egy pár kilométeres gyalogláskor is jelentkezhet a túrák két réme: a vízhólyag és a sajgó lábujj. Egy kis odafigyeléssel viszont mindkettő könnyedén elkerülhető és nem válik kikapcsolódásunk kellemetlen élménnyé.

Sokan, a baj bekövetkeztéig, nem is gondolnak bele, hogy

a túráink egyik legfontosabb résztvevője a lábfejünk.

Ezen testrészünk megfelelő ápolása és felkészítése éppen ezért kiemelten fontos lehet, akár életünk első pár kilométeres sétájára, vagy több napos hátizsákos túrára indulunk. Egy feltört lábfej, egy megnyomódott vagy felsértett lábujj annyira meg tudja keseríteni az életünk, hogy a pokolba kívánjuk a további gyaloglást.

 

Körmök

Legelőször is legyenek körmeink megfelelően ápolva / vágva. Az esetek túlnyomó részében, a lábujjunkban érzett fájdalom forrása a nem vágott körmök. Indulás előtt győződjünk meg róla, hogy minden lábujjunk megfelelően – kellő figyelmet szentelve a sarkokra – le van ápolva.

 

Bőr

A televízióból ömlik ránk a rengeteg kézhidratáló krém reklámja, de a lábfejünkről egy szó sem esik. Pedig ezen testrészünk ugyanúgy igényli a karbantartást. Nagyobb, több napos túrák előtt hidratáljuk lábfejünk! A sűrű testápolót vagy zsíros kézkrémet masszírozzuk alaposan bele bőrünkbe, több napon keresztül, indulás előtt. Ezáltal bőrünk puha lesz és sokkal ellenállóbb lesz bakancsunkban.

 

Vízhólyag Forrás: Mozgásvilág.hu

 

Lábfej

A vízhólyagok elkerülésének egyik legjobb módja, a megfelelő és jó zokni kiválasztása. Zoknink legyen tiszta, száraz és lyukmentes. Kerüljük a műszálas („műanyag”) vagy pamut zoknikat – ideális esetben gyapjú és valamilyen poliészter keverékéből készült, nem túl vastag zoknit használjunk! Persze önmagában egy jó zokni nem elégséges a vízhólyag elkerüléséhez.

Bakancsunk, de még a túracipőnk se a túra napján vegyük fel először!

Az új lábbelink kisebb, rövid gyaloglások alkalmával törjük be a nagyobb kirándulások előtt, ezzel ráigazítva lábfejünkre.

Nehéz és hosszú túrák előtt lássuk el lábfejünk extra védelemmel is: elasztikus, széles és puha öntapadó szalaggal fedjük be a veszélyes területeket (például a sarkunk és a lábközepünk). Fontos, hogy kerüljük a durvább anyagokból készült szalagokat (például a Leukoplastot), melyek egyrészt nem tudják lekövetni a lábfejünk mozgását, másrészt durvaságuk vízhólyag előidéző lehet. A sarok résznél a lábfejünk hosszában ragasszuk fel a szalagot úgy, hogy fedje be a sarkunk alját és hátát is teljes egészében. A sarkokat ragasszuk össze, és óvatosan kisollóval vágjuk le a felesleges részeket – ne maradjon vastag, kiálló rész sehol! A lábközepünknél pedig arra figyeljünk, hogy a vérkeringésünk nem akadályozva csak a talprészünknél legyen szalag! A felragasztott szalagokat alaposan simítsuk el a lábfejünkön, sehol se maradjon gyűrődés, vastagabb-, vagy nem felragadt rész.

Ha nem ragasztottuk be lábunk ezen részeit indulás előtt, később az első figyelmeztető jelre álljunk meg, és tegyük meg! Ne várjuk meg, míg ténylegesen jelentkezik a vízhólyag!

 

Menet közben

Melegebb időjárás során tett sétáink alatt fontos a vastag lábbelibe bújtatott lábfejünk megfelelő szellőztetése. Ha sokáig gyalogolunk, lábfejünk bepállhat, bőrünk kicsattanhat, elszaporodhatnak mikroorganizmusok, ráadásul az átnedvesedett zoknink kidörzsölheti a lábfejünk. Éppen ezért időközönként tartsunk pihenőt! Ezen idő alatt bújjunk ki a bakancsból, vegyük le a zoknink, és hagyjuk száradni mindent!

Ha csak óránként 10 percnyi szünetet tartunk, már megelőzhetjük a bajokat.

 

Tovább fokozhatjuk komfortunk (és „állóképességünk”), ha szusszanás közben picit masszírozzuk lábfejünk, ezzel serkentve a vérkeringést – ezen műveletet esténként is ajánlott a táborhelyen elvégezni, hogy másnapra üde, friss lábakkal induljunk újra útnak.

Ha mindezeket betartjuk, drasztikusan lecsökkenthetjük a fájdalmas „baleseteket”, és az eltervezett túrát nem rontja el egy egyszerűen elkerülhető gond. De ha mégis megtörtént a baj, és vízhólyag alakult ki lábunkon, akkor íme néhány jó tanács.

Ha még nincs telve folyadékkal a hólyag, csak nagyon érzékeny, vörös a területe, akkor egyszerűen ragasszuk le vízhólyag-tapasszal. Ha már megtelt folyadékkal - és az a folyadék még átlátszó - akkor szúrjuk ki. Fontos, hogy ne csak egy pici szúrással ejtsünk nyílást a hólyagon, mert bár kezdetben el tud rajta keresztül távozni a folyadék, a piciny nyílás hamar összezáródik, és újra felgyülemlik a hólyagunkban a folyadék. Vágjunk tehát bátran nagyobb lyukat! Ha teljesen kiürült a hólyag, és tiszta vízzel leöblítettük, ragasszuk le vízhólyag-tapasszal. A sarok résznél levő tapaszokat érdemes megerősíteni a puha, elasztikus és széles öntapadó szalaggal.

 

Végül pedig még egy extra tipp

A skandinávok előszeretettel túráznak dupla zokniban, melynek egyszerű magyarázata van. A két egymásra húzott zokni erősen csökkenti a bőrünk dörzsölődésének lehetőségét és ezáltal a vízhólyag keletkezésének lehetőségét. Próbáld ki, és meg fogsz lepődni.

 

Vízhólyagmentes jó túrázást!

Olvass többet a témáról: lábápolás

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.