Menü

2010.11.10.     Hozzászólás 0

9 nap Erdélyben - III. rész

Lassan beérünk az erdőbe… a tündék és manók, no meg a környék urai, a medvék birodalmába.


<

  

Harmadik nap reggelén frissen ébredünk. A kellemesen kemény ágyak, valamint az előző napi 30fok ellenére is az éjszakai 15fok körüli hőmérséklet megtette a kellő hatását. Szerintem a medve is ránk törhetett volna éjjel, akkor is tovább alszunk. Bakancsot húzunk, és a kis csapat útnak indul a házak között, hogy megkeressük a hegyen keresztül vezető turista utat a Szent Anna-tóhoz. Persze a feladat nem túl egyszerű, az ösvények és a jelöléseik errefele egyáltalán nincsenek karbantartva.

 

Szent Anna-tó a magasból 

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A majdnem szabályos kör alakú tó 22 hektár kiterjedésű, 1737 méter kerületű és átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. Élővilága szegényes, ami csökkent ásványisó tartalmának tudható be. A tó északi, északnyugati partján megindult a feltöltődés, fenekét vastag iszapréteg borítja. 

 

Miután a nézők segítségét is igénybe vettük, lassan beérünk az erdőbe… a tündék és manók, no meg a környék urai, a medvék birodalmába. Kaptatunk felfele az esőerdőket idéző lucskos levegőben, az élénk zöld moha szőnyeggel letakart hatalmas fehér kövek között, meredeken az égnek álló szikár fenyvesben. A helyiek szerint az elmúlt hónapban ez a 6. eső mentes nap, aminek sok helyen látni a nyomát... akár csak az egyik ilyen sár pacniban egy friss maci talpét, amitől ismét élénkebben kezd társalogni a csapat.

 

mert ez még friss

 

Körülbelül 2órás kaptató után érünk el a turistautak kereszteződéshez, ahonnan már csak lefele kell haladni a hegy túloldalán. Aztán végre kibukunk a tó feletti mezőre, szinte szó szerint, annyi az ember itt. Az egész még nem is lenne borzasztó, csak hogy minden autóból bömböl vmilyen román rock, vagy magyar mulatós… egymást túl harsogva.

 

hűsölgetés, sörözgetés

  

A társaság a tó fele irányozza magát. Kráter-tó lévén persze nem várhatunk kéz meleg vizet, ennek ellenére sok száz ember veszi körbe, és időnként fürdik meg benne. Apró, köves és iszapos alján, mint akinek-váratlan-dolga-akadt-és-nem-jutott-el-a-bokorig gázolunk bele. Van közülünk aki mélyen beúszik, és van aki inkább csak napfürdőzik lábfejét áztatva benne.

 

Szent Anna-tó

 

Pár órával később már szárítkozunk, majd visszaöltözünk, hogy felsétáljunk a Mohos-tőzeg láphoz. A világon összesen 5 ilyen láp létezik (a legközelebbi Szibériában), és akad olyan növény és állat, melyek máshol, a világon sehol nem élnek, és szerencsére ezeket törvénnyel is védik errefelé. A természet eme csodájához sok véletlen és egybeesés kellett: először létrejött a Mohos-lápnak helyet adó kráter, és benne a tó... majd később létrejött a Szent-Anna tó krátere, és az ekkor keletkző finom por és kőzet ráülepedett a Mohos-láp tavának felszínére, amin az idők folyamán tőzeg alakult ki... ráadásul nem kevés, mára a széleken van ahol 20méter vastag. A lápba csak idegenvezetővel lehet belépni. A fölé épített fapallókon belépve a területre kisebb időutazás-érzés fog el. Sajna az idei túravezető nem viszi túlzásba az informálást, kicsit meg is toldom a többieknek az infókat.

 

Mohos-Tőzegláp 

A Mohos-tőzegláp hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi felláppá változva. Huzamosabb esőzések idején a 10 méter vastag iszapos tőzegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is elnyeli. A tőzeg az évezredek során elhalt tőzegmohák tömkelegéből halmozódott fel.
A tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaságok is találhatók.
Annak érdekében, hogy az ide látogató turisták ne károsítsák a területet, a környezetvédők egy keskeny fahidat építettek az ingoványos talaj fölé, amelyen a láp egy része bejárható.

 

 

Közel 40perces séta után még a mohos feletti kajáldában eszünk egy micset (ne is akard tudni hány féle és milyen húsból készült töltetlen kolbász, román specialitás), iszunk egy sört (a mics miatt még egyet), majd neki gyürkőzünk a hegynek. A kereszteződésig nagyon meredek, majd onnan kerékpárosok szemébe könnyet csaló szerpentin a hegy másik oldalán, egészen Tusnádig. Lefele is majd 2óráig ereszkedünk ezen, páran olykor-olykor előkapjuk a szellembringákat, ezt nem lehet kihagyni…

 

Jani DH-zik

 

A házak közé érve útba ejtjük az Apor és Mikes forrásokat, melyek egymástól kb 10 méterre törnek a felszínre, ennek ellenére két különböző összetételű borvíz folyik belőlük. Mindkettő erősen vasas és enyhén szénsavas, de az egyik talán édeskésebb…

 

Apor és Mikes források

 

Szállásunkra érve rövid pihenőt követően belekezdünk az esti nagy projectbe: tüzet gyújtani a vizes gallyakból szalonnasütéshez… Fél óra sem kell, hogy a kerítés felett a vastag füstön keresztül megjelenjen a szomszéd, és kedvesen száraz hasogatott bükkfát nyújt át: inkább ezzel próbálkozzunk. A fa sec-perc alatt begyullad, hamarosan nagy lángokkal ropog a tűz, Mi pedig már szúrjuk is fel a szalonnát, hagymát és házikolbászt a nyársokra…

 

 Sanyi próbálja égésre bírni a vizes fákat...

Negyedik nap>> 

www.paraferee.hu

Olvass többet a témáról: erdély, útibeszámoló

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.