Menü

2013.09.24.     Hozzászólás 0

(x)

3 kivételes szlovén természeti kincs az UNESCO listáján

Az UNESCO világörökségének listájára 3 szlovéniai helyszín került eddig fel: a Skocjan Természeti Park, Idrija és Ljubljansko Barje.


A Skocjan Barlangok Regionális Park Szlovénia délnyugati részén fekszik, azon a karszt platón, ahonnan maga a karszt elnevezés is származik. A park 413 hektáron, Trieszttől 15, Ljubljanától 80 és a Lipica ménestől 12 km távolságra terül el.

A Skocjan barlangok, a maga megszámlálhatatlan földalatti termeivel és szurdokaival, kiemelkedő helyet foglal el Szlovénia 8000 barlangja között. Üregek, víznyelő mélyedések, természetes hidak és más geológiai formációk kapcsolatrendszere fogja át a 11 barlang hálózatát. Az alant hömpölygő Reka folyó évmilliók alatt lenyűgöző kanyonokat és termeket vájt a mészkő sziklákba, mi pedig hol a föld alatt, hol pedig félig nyitott termekben vándorolhatunk végig a folyó mentén. Az ösvények biztonságosak és jól kiépítettek, bárki számára könnyen elérhetővé teszik ezt a kivételes látványt.

Skocjan barlang kijáratGaláriáért katt a képre! (fotó: (c) Mozgásvilág.hu)


Mindezen egyedi jellemzők és a kultúrális örökség megtartásának érdekében 1986-ban a Skocjan barlangrendszer felkerült az UNESCO listájára, valamint 1999-ben a Nemzetközi Jelentőséggel bíró vizes élőhelyek Ramsar listájára is, mint a Föld legnagyobb földalatti vizes élőhelye. Mind a föld alatti világ szépsége, mind pedig a felszíni karszt képződmények változatossága ámulatba ejti a látogatókat.

A barlangokban a hőmérséklet általánosan 12 fok.

Mit kínál a park a látogatóknak?
A Skocjan barlangokban vezetett túrákon túl, a park változatos lehetőségeket kínál a karszt régió és annak sajátosságainak bővebb megismerésére:
- Skocjan Múzeum: néprajzi kiállítás a falu múzeumában, ahol illusztrációkon keresztül mutatják be a barlangok felfedezését valamint megtekinthetjük a Természettudományos Intézet archeológiai, biológiai és geológiai kiállítását,
- Tipp: Látogasd meg a barlangot télen, kora tavasszal vagy késő ősszel, ilyenkor nem kell a tömegben tolonganod,
- Skocjan tanösvény: másfél órás kirándulás a park szívében a beomlott Velika- és Mala dolina körül, ahol információs táblák tájékoztatnak a karszt képződmények alaptulajdonságairól és számos itt élő érdekes állat és növényfaj leírása mellett kultúrális és történelmi emlékekről is olvashatsz.

A másfél órás barlangi túrára képzett vezetők viszik a látogatókat, akik angol nyelven folyik a túravezetés.

A park egész évben nyitva áll a turisták előtt, felnőttek 15, gyerekek 7 euróért látogathatják meg a barlangokat.

360 fokos körpanoráma a földalatti kanyonról ITT és a barlangról ITT!

Bővebb információt a következő linkeken találsz:
www.slovenia.info
www.park-skocjanske-jame.si


Idrija, az UNESCO listájához legfrissebben, azaz 2012-ben csatlakozott település. 2011-ben még egy EDEN címet is bezsebelt magának, mindezt természetesen nem véletlenül. Címét Európa második legnagyobb higany bányájával és gazdag kulturális örökségével érdemelte ki. A város múltjából az utolsó 500 év szerves részét képezik a bányászat és a hozzá kapcsolódó technológiai- és ipari fejlesztések eredményei, melyek lokális és globális szinten is értéket teremtettek a világ számára, valamint a város fejlődésének is alapját képezték.

Idrija híres továbbá tradicionális technikával készülő csipkéiről is, amelynek múltja egészen a 16. századig nyúlik vissza. Bizonyítandó a csipkeverés ma is népszerű és divatos mivoltát, a tanulni vágyók örömére az elmúlt években a csipkeverő iskola is megnyitotta kapuit.

A városban és környékén számos látnivaló akad, megcsodálhatod például a Klavze duzzasztógátat az Idrijca folyó felett, amelyet az 1700-as években építettek és a helyiek "Szlovénia piramisának" nevezik, tekints a feneketlen tóba, sétálj Szlovénia legrövidebb folyójának partján, látogasd meg Idrija várát vagy ereszkedj le a napjainkban világszenzációként számontartott, ma már használaton kívüli higany-bánya Antonijev Rov szárnyának mélyére, amely a bánya turisták számára a legjobban feltárt és kiépített része.

Az alábbi kisfilm révén betekintést nyerhetünk Idrija jelentős múltjába és bájos kisvárosi sétát tehetünk a kamera lencséjén keresztül:

(Videó: Idrija-turizem.si)


Ljubljansko Barje, az utolsóként, de nem utolsó sorban a harmadik szlovén UNESCO listán 2011-ben jegyzett tag. A jelölést Svájccal, Franciaországgal, Németországgal, Ausztriával és Olaszországgal osztja meg, amely országok szintén érintettek az Alpok körüli őskori lápvidék megmentésében. A Szlovéniában található terület egy csaknem 160 km2-es síkság, amely a Ljubljana medence kb. 2 millió évvel ezelőtt lesüllyedt területe. A süllyedés eredményeképpen a folyók elkezdték hatalmas mennyiségű hordalékkal feltölteni a medencét, amely hordalék gyakorlatilag eltorlaszolta a Sava-val egyesülő Ljubljanica folyót. Így történhetett, hogy a területet elárasztotta a két folyó vize. Ám kb. 6000 évvel ezelőtt a Barje tó kiszáradt, mocsaras vidéket hagyva maga után. A síkság nagy részén rétegzett tőzeg alakult ki, amely néhol eléri a 9 méter vastagságot is.

Annak ellenére, hogy ez a környezet nem ideális a letelepedésre, számos régészeti lelet bizonyítja, hogy ez a terület már a rézkorban is lakott volt. Ez volt az az idő, amikor a cölöpökre épített kunyhók és egy Európa szinten is összeköttetésben álló fejlett kultúra alakult ki és az ásatások folyamán előkerült kerámia- és réztárgyak a szakértők számára is kivételes leleteket jelentenek.

Ljubljansko Barje
Galériáért katt a képre! (fotó: Ljubljansko Barje (c) K. Dolenc)


A rendszeres áradások viszont hosszú távon a mocsár lecsapolására késztették az embereket, akik ezzel már a 16. századtól próbálkoztak. A 19. századi sikeres lecsapolást követően az értékes tőzeget elkezdték kitermelni a földből, amely sokkal több pénzt hozott a régiónak, mint bármilyen nemű mezőgazdálkodás. A föld kizsákmányolása egészen a 20. század közepéig tartott. Szinte csoda, hogy mindezen kártékony hatás ellenére a természet a mai napig meg tudta őrizni szépségét és változatosságát. Azóta az emberek és a természet békés együttéléseként egyedülálló és rendkívül színes táj, valamint kultúra bontakozott ki ezen a vidéken, amelynek élő- és növényvilága kivételes populációval rendelkezik egész Európa szerte. Ezt a területet a városiasodástól, iparosodástól és túlzott mezőgazdálkodástól megvédendő, uniós szabályozásokat hoztak, ugyanis Európa vizes élőhelyeinek 70%-a már a múlté. Ennek eredményeképpen vált Ljubljansko Barje először a Natura 2000, majd az UNESCO lista védett tagjává.

Ha erre jársz, érdemes mindenképp felkeresni a Természeti Parkot, ahol egyedi növény- és állatfajokat ismerhetsz meg és felfedezheted a lápvidék múltját és jelenét.

Még több információ a Ljubljansko Barje-ról:
www.ljubljanskobarje.si
www.slovenia.info 

Olvass többet a témáról: túra, szlovénia, Unesco

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.