Menü

2012.06.11.     Hozzászólás 1

Nevezni tudni kell! Céges Triatlon OB

Nincs Magyarországon egyetlen cég sem, aki ki merne velünk állni triatlonban!


 

Hetedik alkalommal csobbant mezőny a Balatonba Balatonfürednél, ám első ízben rendezték meg a cégek váltóversenyét, melyhez rögtön hozzácsaptak egy országos bajnoki címet is. Mi, a Mozgásvilág.hu csapata ebből a címből rögtön kettőt is hazahoztunk!

 


Itt még csak rápihentünk a győzelemre (Még több fotó: klikk ide!)

 

A program a villám váltóval kezdődött. A cégek mellett családok is részt vehettek az eseményen, hogy kipróbálják a triatlont "én úszom, te kerékpározol, ő fut" formációban. A táv tényleg villám volt, ugyanis 250 m úszást, 6 km kerékpározás és 1,6 km futás követett. Később indult az amatőr futammal együtt az olimpia távú váltóverseny is, ahol majdnem a klasszikus rövidtáv volt a teljesítendő mennyiség (1,5 km úszás, 37 km kerékpár, 10 km futás).

 


Interjú a verseny előtt... ráéreztek, hogy ki lesz itt a sztár (Még több fotó: klikk ide!)

Az interjúhoz klikk ide!

Igazából számunkra a nevezésnél eldőlt minden. Egy csapattag cserével tisztán férfi kategóriában indultunk a villám távon, míg vegyes kategóriában az olimpiai váltón. Ezzel mindkét futamban a kategória egyetlen indulói lettünk - ami annyit jelent, hogy nincs Magyarországon egyetlen cég sem, aki ki merne velünk állni triatlonban! És akár hiszitek, akár nem, csak a csere után, a nevezés zárásánál tudtuk meg, hogy nem lesz ellenfelünk!

 

(Még több fotó: klikk ide!)

 

A villám váltók 10:30-kor vágtak neki a távnak. A 250 métert elsőként ifj. Czencz Péter fejezte be, de alig fél perccel mögötte, a harmadik helyen már a Főnök Úr érkezett meg vízből. Kattogtak a vakuk, tolongtak az újságírók, amint a váltást átadta a Barterkirály, sales managernek, aki pattant is a Merida bringa nyergébe, hogy felszaggassa vele Füred aszfaltját. A Főnök félrelökve a CNN és BBC újságíróit jött és nekünk nyilatkozott először: „Húúú, hát ez nehéz volt. 100 méter után azt sem tudtam hol vagyok.” - lihegte. 

 


Fejtorzulós váltó-technika (Még több fotó: klikk ide!)

 

Kerékpáron a „Barterkirálymanager” hatalmas tempójának köszönhetően felhozta a csapatunkat a második helyre, mely teljesítménye után magabiztosan állította, hogy az elit mezőnyben sem lenne gondja a bringával. A befejező számban a Főszerk. futott egy bemelegítő kört a délutáni futamra. A raftingosok becsületére váljon az ideje, ugyanis 5:11-et vágtatott az 1,6km-es Tagore sétányon, ezzel közel 3 perccel a futam leggyorsabb futóidejét tudhatta magáénak, mellyel abszolútban a 2. helyre, míg a kategória első helyére hozta be a váltót.

Eredmények itt

 

Az ellenfeleink nem mertek a közelünkbe jönni. (Még több fotó: klikk ide!)

 

Délben álltam rajthoz, mint az olimpiai céges váltó úszóembere. Később folytattam a versenyt egyéniben, de erről majd máskor. A Balaton alacsony vízszintje miatt a szokásos 110 cm-es magasságból induló verseny kicsit több lett, annyira, hogy nem vállaltam be a fejest.

 

(Még több fotó: klikk ide!)

 

CicaBettivel, a kerékpáros Istennővel jó előre megbeszéltük, hogy zöld sapka lesz rajtam erről fog felismerni, ne nézze a ruhát, mivel mindenki fekete neoprént viselt. A sapkám 750-nél elhagyta a fejem, ennek ellenére gond nélkül lezavartuk a váltást.

 

Hol a sapkád Nándi? (Még több fotó: klikk ide!)

 

Betti szintén a Merida nyergében lavírozott a pályán az egyre népesebb mezőnyben. Előre megmondta, nem fog bolyozni, és így is tett. Egyedül rótta a köröket, így még ideje is volt integetni nekem, amikor szemben elhaladtunk egymás mellett. „Tetszett nagyon az egész, de olyan félelmetes volt, hogy mindenki közel megy egymáshoz.” mondta, élete első országúti és egyben bolyozós versenye után. 

 

(Még több fotó: klikk ide!)

 

A befejező szám ismét a Főszerk.-re várt, ám most egy helyett hat kört kellett megtennie a Tagore sétányon. Érdekes volt megfigyelni, hogy a rajtja előtt, mennyit vigyorgott a pálya szélén, úgy szurkolt nekem. Az első körében aztán, szó szerint, összefutottunk, de ekkorra már visszafogottabb lett. Csak azt hallottam, hogy valaki liheg mögöttem, aztán vigyorogva megelőzött és pózolt a fotónak. Fél körrel később visszaelőztem ugyanis küzdöttem az egyéni dobogóért és tempót váltottam (no meg én is lelassítottam direkt - a Főszerk.). Aztán a jókedv átment nem őszinte mosolyba, majd szúrós, kemény tekintetbe. Így amikor a befutó előtt a pálya szélén szurkoltunk neki, már ki sem nézett ránk, csak a célvonalat látta!

 

(Még több fotó: klikk ide!)

 

Végül a második csapatunk is nyerni tudta a kategóriát (meglepő módon) és a villámlábúakkal ellentétben egy gyönyörű kupát is kaptunk a diadal mellé!

Eredmények itt

 

(Még több fotó: klikk ide!)

 

Tegnap este a Főnök Úr összefoglalta a napot:

„Köszönöm a sikes részvételt mindenkitől, azt hiszem mindenki jól érezte magát! A kupák számát meg kezdjük el gyarapítani!”

Ezt pedig veheti mindenki fenyegetésnek és kihívásnak, ha céges váltóversenyt készül rendezni!

 

(Még több fotó: klikk ide!)

 

Olvass többet a témáról: triatlon

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.