Menü

2006.06.21.     Hozzászólás 0

Az antioxidánsok és a zöld tea szerepe

Egy táplálkozási szakértő főorvos összeállítása az antioxidánsokról, illetve a zöld teáról, tudományos irodalmi anyagok alapján.

Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban. A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magas vérnyomást, magas koleszterin szintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek.

Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás. Sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy a fent említett rizikófaktorok a daganatos betegségeknek is elsőrendű rizikófaktorai, melyek egyébként a dohányzás kivételével, a táplálkozással is összefüggnek. Ez a rizikófaktorokra fókuszáló stratégia azonban nem hozta meg a daganatos betegségek előfordulásának csökkenését, az adatok az Egyesült Államokban csupán néhány százalékkal javultak és napjainkra már a szív- és érrendszeri betegségekhez hasonló elterjedtséget mutat.

 

 

Mára már egyre több adat utal arra, hogy a daganatos betegségekben egyéb rizikófaktorok is, vagy sokkal inkább egyéb rizikófaktorok játszanak szerepet, amelyek kutatása napjainkban is erőteljesen folyik. Ennek egyik formája az ártalmas, instabil oxigént tartalmazó ún. szabad gyökök fokozott termelése, melyek a szervezet stabil molekuláihoz kapcsolódva sejtkárosodást, újabb szabad gyökök felszabadulását eredményezi. Mindez károsítja a szöveteket, elősegíti az öregedést, és a daganatos betegségek, bizonyos szívbetegségek, az Alzheimer kór, izületi gyulladások, asztma keletkezésében is szerepet játszik. Szerencsére léteznek antioxidáns természetű vegyi anyagok, melyek csökkenthetik a oxidációs folyamatokat. Átfogó vizsgálatok bizonyították - többek között 118 000 amerikai ápolónő táplálkozási és egészségügyi állapotát felmérő Nurses Health Study -, hogy azok között, akik magas antioxidáns tartalmú tápanyagokat fogyasztottak, a szív- és érrendszeri és bizonyos daganatos betegségek előfordulása is ritkább volt.

 

 Antioxidánsok előfordulhatnak természetes állapotban, így például élelmiszerekben, de mesterséges antioxidánsként laboratóriumokban is előállítható. Természetes antioxidánsok főleg a következők:

 

  • E-vitamin: forrás: növényi olajok, búzacsíra, levélzöldségek, tojássárgája, margarin, hüvelyes zöldségek.
  • C-vitamin: forrás: citrusfélék, paradicsom, káposzta, zöldpaprika
  • Cink: forrás: sertéshús, belsőségek, bab, tengeri ételek (pl. osztriga)
  • Magnézium: forrás: borsó, répa, gabonafélék, dió- és mogyorófélék
  • Szelén: forrás: marhahús, vadhúsok, tengeri ételek

Mesterséges antioxidánsokat különböző kapszulák, tabletták, táplálék kiegészítők formájában forgalmazzák -gyógyszertárakban és más helyeken is kaphatók.

 

 Az antioxidánsok kedvező hatását különböző vizsgálatok értékelték. Ezek közül azok voltak igazán eredményesek, amikor természetes antioxidánsban bővelkedő étrendek hatását mérték le, például a mediterrán étrendét a Lyon Diet Heart Study-ban. Az említett tanulmány kimutatta, hogy infarktuson átesett betegek közül azok esetében, akik mediterrán étrendet fogyasztottak - összehasonlítva egy szokványos western diétával -, többszörösen csökkent az újonnan fellépő infarktusok száma. A csökkenés olyan mértékű volt, hogy a jelentős különbség miatt 27 hónap után a vizsgálatot meg kellett szakítani, hiszen nem lett volna etikus infarktusos betegeket a mediterrán diéta előnyeiből kizárni. Ezek után logikusnak tűnt, hogy ha az antioxidánsokat tablettában koncentrálva alkalmazunk, hasonló eredmény várható. Ez azonban nem igazolódott. Az E-vitamint, illetve például a béta karotint szedők között nem csökkent a szív- és érrendszeri ill. a daganatos betegségek előfordulása. Ennek megfelelően azok a természetes módon felvehető táplálékok kerülnek a figyelem középpontjába, amelynek antioxidáns tartalma magas. Ilyenek többek között a brokkoli, a káposzta, a vörösbor, az áfonya, citromfű, spenót, a tökmagolaj, homoktövis, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, paradicsom, a papaya, a feketeribiszke, a narancs, és nem utolsó sorban a zöld tea.

 

 

 

A zöld tea igen gazdag a polifenolnak nevezett antioxidánsokban, hiszen polifenol tartalma nem vész el az erjesztési folyamat során. A zöld tea polifenoljai közül legfontosabb az epigallocathecin (EGCG) és az epicatchecin gallát (EGC), melyek összerkezete nem szenved el károsodást a zöld tea erjesztése esetében - ellentétben a fekete teával. A zöld tea csersav tartalma miatt a benne levő koffein lassabban szívódik fel, mint a kávéban levő koffein, a benne levő fluor pedig védi a fogzománcot. Kínában és Japánban, ahol évezredek óta fogyasztják a zöld teát,  a polifenol tartalom miatt feltehetően közel felével kevesebb egyes rosszindulatú daganatok pl. máj, hasnyálmirigy, emlő, nyelőcső, bőr - sőt az erős dohányzás ellenére - még a tüdőrák gyakorisága is. Emellett a zöld tea a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó atherosclerotikus plakkok kialakulását is gátolhatja az erekben. A zöld teában levő antioxidánsok hatásosan csökkentik a különféle rákos megbetegedések kialakulásának veszélyét. A mediterrán országokban a daganatos betegségek gyakorisága mintegy fele az északi és közép-Európai országokénak, melynek hátterében a mediterrán táplálkozás: a bőséges zöldség, főzelék, gyümölcs fogyasztás, a teljes kiőrlésű gabonafaélék és a hüvelyesek fogyasztása - melyekben a zöld teához hasonlóan bőségesen vannak polifenolok, flavonidok - játszhatnak szerepet.  

 

 

Az antioxidánsoknak, ezen belül a zöld teának, igen kiterjedt irodalma van, és nem csupán a természetgyógyászati, hanem az orvosi szakirodalomban is. A következőkben ebből a kiterjedt irodalomból szemezgetve, kiemelünk néhány lektorált orvosi folyóiratokban megjelent megállapítást a zöld teával kapcsolatban, amelyek evidence based, szakmailag is elfogadott, bizonyítéknak tekinthetők a témában. 

 

 

Már 1995-ben megfogalmazták a szakmában, hogy "a zöld tea nem fermentált és úgy tűnik, tartalmaz rákellenes növényi vegyületeket" (V. Herbert, G.S. Subak-Sharpe: Total nutrition, New York, 1995).

 

 

2003-ban az egyik legnevesebb amerikai táplálkozási folyóiratban (Am. J. Clin. Nutr) megjelent egy összefoglaló a Women�s Health Study-val kapcsolatban. E szerint nem szignifikáns lineáris fordított összefüggés volt a flavonoid bevitel és a szív- és érrendszeri betegségek és a fontosabb érrendszeri események (szívinfarktus, stroke, és szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozás) között. A napi több mint 4 csésze teát fogyasztók vaszkuláris eredményei szignifikánsan kisebbek voltak, de a vizsgálati kérdőívből nem derült ki, hogy fekete, zöld, vagy úgynevezett oolong teát (a fekete és zöld közötti fermentációval készült) ittak. A vizsgálatban három élelmiszernek volt fordított, nem szignifikáns korrelációja a szív- és érrendszeri betegségekkel és eseményekkel: a brokkolinak, az almának és a teának (Sesso, HD et al.: Flavonoid intake and the risk of cardiovascular disease in women. Am. J. Clin.Nutr., 2003, 77, 1400-8).

 

 

Egy másik neves amerikai folyóirat (Arch. Int. Med.) 2003-ban a zöld tea extraktum koleszterin szint csökkentő hatását közölte. A flavonoidoknak úgynevezett kardioprotektív hatásuk van. A theaflavint is tartalmazó zöld tea kivonat hatásosan egészíti ki a csökkentett telített zsírtartalmú diéta LDL-cholesterin csökkentő hatását magas koleszterin szintű felnőttek esetében (Maron DJ et al: Cholesterol-lowering effect of theaflavin-enriched green tea extract: a randomized controlled trial. Arch. Int. Med., 2003, 163, 1338-53).

 

 

A világ egyik legnevesebb orvosi folyóiratában a Lancet-ben 1993-ban a Zutphen Ederly Study eredményeiről számolt be. Többek között a zöld tea összetételéről, annak katechin tartalmáról (1,2 g teában 88 mg epigallocatechin gallate, 82 mg epigallocatechin, 33 mg epicatechin gallate és 32 mg epicatechin van). A Zutphen Elderly Study megállaptíotta, hogy a tea, hagyma és alma fogyasztása fordított összefüggésben van a szív-halálozással. A napi 29 mg-nál magasabb flavonoid bevitel a szív- és érrendszeri kockázat 68 %-os csökkenésével járt 805 idősebb férfi esetében (Hertog MGL et al: Dietary antioxidant flavonoids and risk of coronary heart diseases: the Zutphen Elderly study. Lancet, 1993, 342, 1007-11).

 

 

Egy másik 2004-ben publikált (Am. J. Clin. Nutr.) cikk további megállapításai: �200 ml zöld teában 4-7 mg flavonol (kvercetin, miricetin, kampferol); 20-160 mg katechin, ill. epikatechin található. Katechinok sok gyümölcsben előfordulnak, de legbőségesebben a zöld teafűben. A fekete teában ennél kevesebb, mert a fermentáció alatt egy része oxidálódik. A tea epicatechin tartalma stabil, főzés közben csak 15 %-a megy tönkre (Manach Cl et al: Polyphenols: food sources and bioavailability. Am. J. Clin. Nutr., 2004, 79, 727-47)".

 

 

Egy további cikkben objektíven analizálták a zöld tea összetételét, kiemelve, hogy a zöld teában nemcsak catechinek, hanem a szintén antioxidáns hatású C-vitamin is jelen van (Kimura M et al, EurJClinNutr. 2002, 56, 1186-93).

 

 

Hasonló szakmai elemzés más folyóiratban is fellelhető: az összes flavonol a zöld teában készült teában 5,2 mg/100 ml, a feketében 3,9; az összes flavanol 132,1, ill. 34,3 mg/100 ml, de a thearubiginek 1,1, ill. 73,4. (Beecher GR: Overview of dietary flavonoids: nomenclature, occurrence and intake. J. Nutr. 2003, 133, 3248S-3254S).

 

Ugyanebben a folyóiratban a teák antioxidáns hatását vizsgálták és elemezték, mely szerint �A zöld és fekete tea fogyasztás a plasma antioxidáns kapacitásának szignifikáns növelésével jár. A tea flavonoidok gátolják az LDL-oxidációt in vitro. Számos vizsgálat igazolta, hogy a fekete tea fogyasztása (2 csésze naponta) a koszorúér-betegség csökkenését eredményezte. A teafogyasztás csökkeni a lipid-oxidációt in vivo (nem szignifikáns). A zöld és a fekete tea egyaránt szignifikánsan gátolja a DNS károsodást (Rietveld A, Wiseman S: Andioxidant effects of tea: evidence from human clinical trials. J. Nutr, 2003, 133, 3285S-92S)".

 

 

Az orvostudományban fontosak az egyes vizsgálatok, de nagyon racionálisak az ún. metaanalízisek is, amikor biometriai módszerek segítségével nem egy vizsgálatból, nem egy beteganyagból, hanem sok vizsgálat összesítéséből vonnak le következtetéseket. Egy ilyen metaanalízist publikáltak 2003-ban, melyben 12 országból származó 30 vizsgálat adatait összegezték. A vizsgálat szakmai konklúziója a következő volt: A rendszeres zöld tea fogyasztása (kisebb mértékben a fekete tea fogyasztása is) valószínűleg protectív szerepet játszik a lakosság szignifikáns részében - pl. a vastag és végbél daganatok megelőzésében (Arab L, Il�yasova D: The epidemiology of tea consumption and colorectal cancer incidence. J. Nutr, 2003, 133, 3310S-18S).

 

 

Örömteli, hogy a flavorindok biológiai jelentősségét 70 évvel ezelőtt a Nobel díjas, magyar Szentgyörgyi Albert és Rusznyák Sándor felfedezte és a világ egyik első számú lapjában a Nature-ban leközölte (Rusznyák SP, Szent-Györgyi A., Nature, 1936, 138, 27).

 

 

Az évezredes, évszázados tapasztalatokhoz, amelyek a zöld tea kedvező hatásait feltételezik, orvosi szempontból a fenti, konkrét szakmai véleményeket lehet hozzáfűzni. A polifenolokat, flavonidokat tartalmazó élelmiszereknek, tápanyagoknak a tudatos többletfogyasztása orvosilag is megalapozott és indokolt, ugyanakkor biztonságos, mellékhatásuk nem várható. Ezek közül egyik kiemelt anitoxidáns forrásnak éppen a zöld tea jelölhető meg, amelyből napi 1 liter elfogyasztása is - szakmai bizonyítékok alapján - érvédő és daganatellenes tulajdonságokkal bír.


Forrás: Fittség.hu

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.