Menü

2011.03.23.     Hozzászólás 0

Az első túrasí túrám - Mountex Adventure

A túrasíző attól boldog, hogy a csúcsról visszanézve látja saját nyomát, a lecsúszás csak hab a tortán...


Dolomitok túrasí tanfolyam - március 12-15.

Életemben először próbáltam ki a túrasít, amely sportról korábban nem nagyon voltak ismereteim.

Gyerekkorom óta síelek, így azt gondoltam, sima ügy lesz, felcsatolok, felmegyek, majd lecsúszom - gondoltam a kezdők naív észjárásával. Hát persze.. . Hiába síeltem végig sok-sok évet, ez a hegyen felfelé mászva vajmi keveset segít. Talán csak annyit, hogy álltam már lécen, tudom használni a botokat.

A túrasí kötés annyiban különbözik a hagyományostól, hogy oldható sarokkötéssel rendelkezik, így lehetséges a lejtővel párhuzamos felfelé haladás is, valamint, a sarok alatt állítható, többfokozatú sarokemelő segíti a lépést a meredek lejtőn. Ez megakadályozza a vádli izmainak túlnyúlását és gyorsabb kifáradását. A kötésbe épített sarokemelő és az egyidejűleg megjelenő öntapadós fókák kiszélesítették a túrasí lehetőségeit (Hogy mitől túrasí a túrasí, egy korábbi cikkben már részletesen leírtuk: Klikk ide!

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

4 nap állt rendelkezésemre, hogy elsajátítsam ezt az új mozgásformát. A felfelé haladás egy külön technika. Nagyon nehéz volt megszoknom, hogy a lécet ne emeljem, hanem a sícipő orrával előrefelé csúsztassam a havon és bízzak a fókákban, hogy nem fogok hátrafelé leszáguldani a hegyről, hanem valóban tapadnak. A kezdeti bénázás tüneteit magam mögött hagyva próbáltam fókuszálni a lécek helyes irányítására, valamint a kemény botmunkára, ugyanis az előrejutás karizmokkal segíteni legalább olyan fontos, mint a lépés helyes kivitelezése. Sokszor nehezen tudtam minderre figyelni, mert mindemellett azzal is küzdöttem, hogy ziháló lélegzetvételeimet normális mederbe tereljem, és egy kis fényképezős szünetnek álcázva pihenőt nyerjek.

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

Örömhír azoknak, akiket már kellően elijesztettem, hogy a 3-4. napra rá lehet jönni, hogy ez egy fantasztikus sport, és már előnyeit/szépségeit is felfedezzük. Velem is ez történt, pont mikor vége lett a túrának, akkor jó lett volna még 2-3 nap, hogy a betanulás után valódi túrasí élményeket szerezzek. (Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy milyen felszereléssel - pl. hátizsákkal - indulunk: Klikk ide!)

Rájöttem, hogy a túrasízők vágya lényegében pont ellentétes, mint lesikló társaiké. A túrasízőt a minél több és változatosabb "felfelé" vonzza, a kihívás a különböző meredekségű szintek megmászásában rejlik. A túrasíző akkor boldog, ha a csúcsról visszanézve a hóban felfedezheti saját nyomát felfelé kúszni a hegyoldalon. A lecsúszás csak hab a tortán, ugyanis ebben a pillanatban azt értékeljük, hogy a felvonó- és tömegmentes hegyoldalon - ha szerencsénk van - akár szűzhóban sízhetünk lefelé.

Nem véletlen a mondás, amely a szállásunkon több helyen is feltűnik mottóként: „A cél maga az út”…amely a túrasíre nagyon is igaz!!

 


Fotógalériához klikk a képre!

 

Javaslom mindenkinek a túrasít, akiben van elszántság és kitartás, nem bánja, ha kezdőként felfelé haladva esik-kel a hegyen, és különös vonzódása van vad és kietlen havas tájak meghódítására!

 

Nézd meg a sítúrán készült képeket: Klikk ide!

 

Még több Mountex Adventure túra: Klikk ide!

Olvass többet a témáról: útibeszámoló, sítúra

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.