Menü

2009.04.01.     Hozzászólás 0

www.mozgasvilag.hu

Rafting válogatottunk - 3. rész - Miből és hogyan élünk?

"...seprűnyeleket lógatunk le a Hajógyári-szigetre vezető autóhídról és itt próbáljuk gyakorolni a szlalom versenyszámot – hasonlóan a jamaicai bobcsapathoz, akik a fürdőkádban gyakorolták a kanyarokat..."

Sorozatunk előző részéből megtudhattuk, hogyan jött létre a mai rafting válogatott, most pedig nézzük meg, hogyan és milyen körülmények között készülnek a versenyekre, és milyen eredményeket értek eddig el – ezzel folytatja a mesélést a csapatkapitány.

 

Mivel Magyarországon nincsenek vadvizek, nagyon nagy hátrányban vagyunk azokkal az országokkal szemben, ahol magas hegyek és vad folyók vannak. A felkészülésben ennek megfelelően olyan apró trükköket kell alkalmaznunk, amik segítségével felvehetjük a versenyt a külföldi csapatokkal. Az erőnlétünket kell elsősorban fejleszteni, ez körülbelül az összteljesítmény 80 százalékát adja – így a csapattagjaink jobban bírják a versenyeket, mint a többiek. A felkészülési lehetőségek itt is adottak ehhez, csupán sok munka kell ahhoz, hogy kihozzuk magunkból a maximumot.

78733-kondi_tanmedence.jpg
Téli alapozás (tanmedence, kondi)

 

Fontos még a csapatszellem, az összhang: menet közben mindenkinek „együtt kell gondolkodni”, ugyanazt kell kiolvasni a szituációkból, hogy meg tudjuk oldani a menet közben felmerülő problémákat. Olyan ez, mint a golf: „olvasni kell a pályát”, előre látni kell, merre kell majd lejutni a folyón – ez az, amit csak nagyon sok gyakorlással lehet elsajátítani.

Ami az edzéseket illeti: azok szinte ugyanúgy zajlanak, mint a síkvízi kenusoknál. Télen erőnléti edzések az UTE (Újpesti Torna Egylet) Kajak-kenu szakosztályának sporttelepén  (akik támogatásukkal nagyon sokat segítenek nekünk), súlyzózás, futás, úszás, ezenkívül evezés a tanmedencében.

Ahogy kicsit javul az idő, nagyon sokat evezünk, főként a Duna újpesti szakaszán. A szlalom gyakorlásánál alkalmazzuk például az egyiket a fentebb említett kis trükkök közül: a Hajógyári-szigetre vezető autóhídról seprűnyeleket lógatunk le, és itt próbáljuk gyakorolni ezt a versenyszámot – hasonlóan a jamaicai bobcsapathoz, akik a fürdőkádban gyakorolták a kanyarokat. Az azonban valószínűleg senkit nem lep meg, hogy nem ez a legerősebb versenyszámunk.

 

 78733-rafting_slalom.jpg
Találd meg mind a 10 különbséget a két kép között!

 

Sajnos a külföldi, igazi vadvizeken való gyakorlási lehetőségeink meglehetősen szűkösek. Mivel a rafting nem olimpiai sport, állami támogatást nem kap, a szponzorok pedig szintén nem tülekednek, hiszen a vadvízi evezés egyelőre nem túl ismert versenysportág hazánkban, annak ellenére, hogy most már évek óta szállítjuk a jó eredményeket. Több éven keresztül szinte minden versenyre saját pénzből utaztunk ki, azonban – mivel a rafting nem tartozik az olcsó sportágak közé: sokat kell utazni, és a felszerelés sem két fillér – ezt nem bírtuk túl sokáig anyagilag.

A 2007-es világbajnokságot Dél-Koreában rendezték. Mivel ez nincs a szomszédunkban, nem tudtuk önerőből megoldani az utazást, hiába éreztük, hogy a csapat nagyon jó formában van a sok kemény edzésnek köszönhetően. Elkezdtünk hát támogatókat keresni. Néhány magánszponzort sikerült szereznünk, de ezek főként a baráti körünkből kerültek ki, és kis cégek lévén csupán 50-100 000 forintot tudtak számunkra biztosítani. Koreába azonban csupán a repülőjegy 200 000 forint fejenként, és akkor még nem beszéltünk a nevezési díjakról. Így a világbajnokság előtti fél évet azzal töltöttem, hogy megpróbáltam szponzorokat szerezni: leveleket és e-maileket írtam, telefonáltam, felkerestem cégeket… azonban szinte semmi eredményt nem sikerült elérnem. A családi kasszák „kifosztásával”, baráti segítséggel és három, az utolsó pillanatban beugró szponzor segítségével végül a hét repülőjegyből hatra sikerült összeszedni a pénz – de még mindig hiányzott 200 000 forint. Utolsó kétségbeesésemben körülbelül egy hónappal a vb előtt küldtem egy körlevelet az egyik ismerőskereső portálon a barátaimnak, akik végül 5-10 ezer forintonként dobták össze a pénzt. Köszönöm nekik így utólag is!

Így tehát sikerült kijutnunk a világbajnokságra, azonban a sok hercehurca úgy megviselte az egész csapatot, hogy nem tudtunk kellően koncentrálni a versenyre, így a 13. helyen végeztünk.
A vb-n elért eredmény nem tükrözte a csapat valódi tudását, így kétszeres erővel készültünk rá, hogy 2008-ban, az Ausztriában megrendezett Európa-bajnokságon bizonyítsunk…

 

Az EB végül soha nem látott fantasztikus sikerrel zárult: a magyar csapat a sprint és a down river versenyszámban is ezüstérmet szerzett!

Ez utóbbihoz hozzátartozik, hogy a down river versenyszámra úgy készült a válogatott, hogy megpróbálták minél gyorsabban körbeevezni a Hajógyári-szigetet…

 

78733-rafting_kupa.jpg

 

Nem váratott sokáig magára az újabb siker sem: alig négy hónappal a világbajnokság után egy boszniai Európa Kupán a H2H-ban, a down riverben és az összetettben is aranyérmes lett a csapat, míg a sprint versenyszámot a harmadik helyen zárták.
 

A következő részben kiderül, hogy áll ma a rafting sport helyzete Magyarországon, illetve, milyen kilátások és tervek vannak a jövőre nézve.

 

Maulik Nikolett - Mozgásvilág.hu

A Világbajnokságra való felkészülésben nyújtott támogatásért köszönetet mondunk:
Decathlon, Játéksziget, Kanyon Aktív, Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda, Mediterrán FruitsMerkapt, Mozgásvilág.hu, ProviceUTE

Olvass többet a témáról: rafting, magyar, edzés, csapat

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.