Menü

sportág: KERÉKPÁR    táv: 26 km    szintemelkedés: 450 m    szintidő: 5 óra     nehézség: Könnyű (Családi)

Erdők, mezők, házak, romok

Útvonal: Lillafüred – Bükkszentkereszt – Miskolc – Lillafüred

Ha Bükk, és ha országúti kerékpározás, nem maradhat ki Lillafüred. Parkolóhelyeket könnyen találunk, plusz számos büfé és kifőzde nyújt lehetőséget egy korai érkezés esetén reggelizésre illetve túránk végeztével energiapótlásra. Alapból csak maga a település is több látnivalót tartogat számunkra, így érdemes úgy időzíteni a túránk, hogy ezekre is jusson időnk.

 

 

Lillafüred
A Garadna-völgyben két patak összefolyásánál kialakult természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet. Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt). Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palota-szállót. A Szinva-patak eredetileg a Hámori-tóba torkollott, de a Palotaszálló építésekor áthelyezték folyását, többek között egy mesterséges vízesést is kialakítva, mely Magyarország legmagasabb vízesése. Egyéb látnivalói a kisvasút, a Hámori-tó, és két barlangja, melyek egyike cseppkő, míg másika mésztufa jellegű.

Kerékpárra pattanva Eger fele indulunk a műúton. Komótos emelkedésével lassan bemelegszünk, miközben apránként lopjuk a magasságot a számos kanyarral tűzdelt hegyi úton. Utunk megközelítőleg hatodik kilométerénél érünk fel Hollóstetőre, ahol kopottas táblák jelzik a helyes irányt Bükkszentkeresztnek. Innen már jobban kell az útra is figyelni, mert annak minősége erősen romlik.

A Palotaszálló Lillafüreden 

A forgalomtól picit zajos úton hamar beérünk a csodálatos hangulatú hegyi településbe. Itt fagyizó, büfé és kisbolt is övezi utunk, így ha semmit nem vinnénk magunkkal, harmad távnál frissíthetünk. Követjük a fő utat, keresztül a településen, ahol a büféket követően nagy lendületet vehetünk a 10%-os lejtőn. 

Bükkszentkereszt
Az ország egyik legmagasabban fekvő települése (tszf. 600 m). A tiszta, magaslati levegő kedvezően hat a pajzsmirigy működésére; a levegőkúrával enyhíthetők a bazedov-kór tünetei. Hasonképp előnyösen hat egyes légzőszervi megbetegedésekre (asztma), ezért a falut szubalpin gyógyhellyé minősítették. A vérszegénység gyógyításában előkúrának javasolják.

A település végén még egy éles kanyar, majd elhagyjuk a házakat, és kis forgalmú, és elfogadható minőségű, sűrű lombozatú, zöld erdővel, mindkét oldalról burkolódzó úton haladunk… rövid ideig még felfele. Felérve a Lőrinc-hegyre, az út átbukva a túloldalra lejteni kezd. Ezt a részt télen rallyzó helyi arcok használják, mely jól leírja annak kanyargós mivoltát. Az alsóbb részre érve, a Mexikóvölgy névre hallgató szakaszon, előbb a régi kőbánya piszkosan romos épületei között, majd további kopottas ipari épületek előtt tekerünk el.

 

Balra fordulunk az első nagyobb elágazásnál, majd a Muhi majd Szervezet utcákat követjük, végig egyenesen, míg egy jobbos törésnél enyhén balra tartunk, a Tópart utcába. Ennek végében jobbra fordulva már előttünk találjuk a Diósgyőri-várat. Érdemes rászánni az időt és a belépőjegy árát, hogy megtekintsük történelmünk egyik csodálatos részét.

Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát „a királynék vára”-ként. Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult: a XIX. századi metszetek már csak romokat mutattak. A vár helyreállítása 1953-ban kezdődött el.

Ha folytatnánk utunk, akkor a főbejáratát hátunk mögött hagyva guruljunk ki a Vár utcában egészen a Nagy Lajos király útjáig, ahol jobbra folytatva a tekerést elérünk a Lillafüred fele vezető kétszer-kétsávos, villamos sínekkel kettészelt Árpád-úthoz. Itt balra fordulunk, és követjük az utat kifele a városból.

 A Diósgyőri-vár

Sajnos ez a rész igen forgalmas, legyünk kellő óvatossággal! Ahogy egyre jobban magunk mögött hagyjuk a nagyvárosra jellemző hatalmas panel épületeket, és egyre több kertes ház között gurulunk, a forgalom is egyre elfogadhatóbbá válik körülöttünk. Miután keresztezzük a kisvasút sínpárját, már nincs sok a városhatárig, ahonnan ismét fákkal övezett úton haladhatunk, ismét enyhén felfele kapaszkodva, míg végül beérünk Alsóhámorba, és az utolsó ház utáni egyenes részen balunkon, előttünk megpillantjuk a Palotaszállót. Innen már csak két kilométer van hátra, és ismét a kiindulási pontunkhoz érünk.

 

Összesítés

A Erdők, mezők, házak, romok hossza 26 km, az útvonal szintemelkedése 450 méter, szintideje 5 óra, nehézsége könnyű (családi). Az útvonal Magyarország területén található.

GPS track letöltés: klikk ide!

Várható időjárás (hőmérséklet, csapadék, szélerősség)

Péntek Szombat Vasárnap Hétfő
°C -2 / 4 -5 / 2 -5 / 1 -5 / 2
mm 0.0 0.0 0.0 0.0
km/h 18.0 6.1 6.1 6.8

Hosszabb távú, részletesebb előrejelzések: meteoplaza.info