Menü

2012.07.21.     Hozzászólás 0

TransAlp 2012 - Mozgásvilág expedíció VII. nap

A tegnapi „király-etap” sokaknak nem lett meg, de akiknek mégis, ma újabb esélyt kaptak a feladásra.


Idén a szervezők biztosra mentek. Legalábbis abban a tekintetben, hogy a tavalyinál biztosan nehezebb pályát jelöljenek ki és biztosan kevesebb hivatalos teljesítője legyen a Transalpnak. A tegnapi „király-etap” sokaknak nem lett meg, de akiknek mégis, ma újabb esélyt kaptak a feladásra. 72 km-re 3200 m szint, ami gyakorlatilag a tegnapival azonos szintemelkedést jelent 30%-kal rövidebb távon. Ez a mi olvasatunkban egyet jelentett a sokkal több tolással.

 

 

Amúgy ami a sebességünket illeti ökölszabályként úgy kalkuláltunk, hogy 15 perc alatt teszünk meg 100 m szintet, meredekségtől függetlenül. Ergo ma csak a mászásokra 8 órát számolhattunk és akkor még a lejtmenetekről szó sem esett. Magyarán ma is kevés volt az esély a szintidőn belüli beérésre.

 

 

Ponte di Legno kellemes falucskáját elhagyva rögtön emelkedni kezdett az út, először aszfalton. Itt még elememben voltam, Gábor kicsit lemaradva jött mögöttem. Útközben elbeszélgettem az egysebis lánnyal, akit már az első napon tátott szájjal bámultunk, hogy hogyan volt képes nekivágni a versenynek a maga 45 kilójával egy full merev, egysebességes géppel. Neki sajnos a tegnapi napot fel kellett adnia, a mai nappal kapcsolatban viszont optimista volt.

 

 

Az emelkedő tetején megvártam Gábort, aztán rövid lejtőzés után a következő hegymenetnek már együtt vágtunk neki. Gyönyörű völgyben tekertünk egyre feljebb és feljebb, közben én elhűlve figyeltem, hogyan kanyarog a bringás kígyó végeláthatatlanul felfelé a fölöttünk tornyosuló hegy oldalában.

 

 

Nem kevés szenvedés árán mi is feljutottunk a 2400 méteres magasságig, ahonnan elképesztően szép panorámát nyújtó egynyomos ösvényen indultunk el lefelé. Az első etetőpont 30 km táján volt, de már alig vártuk, hogy elérjük, annyira lenulláztuk az energiánkat. Itt az ellenőrzőpont táján találkoztunk össze Mészivel a KIZ Groupból, akivel jól eldumáltunk menet közben.

 

 

Egy hosszú és igen vegyes lejtmenetet követően – ahol immáron harmadszorra ütöttem fel a bringa hátulját - egy Ossana nevezetű faluból indult a nap második nagy mászása, úgy 1300 méter szintemelkedéssel. Erre a röpke három órára Mészivel három fősre bővítettük a csapatunkat, az ő párja valahol előttünk egymagában küzdött. Néha tekertünk és rengeteget toltuk a bringákat, de mivel a szintidő már egyértelműen elúszott, nem nagyon zavartattuk magunkat. Sztorizgattunk és közben szép lassan haladtunk felfelé. Csak az utolsó 200 méter szint nem esett jól, mert arra már nem igazán számítottunk, hogy egy rövid beetető gurulás után még egészen a hegy tetejéig felhajtanak minket.

 

 

Sebaj, letudtuk valahogy, jöhetett az utolsó nagy lejtőzés a célig, szinte végig tempós dózeren. Igen ám, de a szervezők mára is tartogattak meglepetést a tarsolyukban, méghozzá egy felszántott, saras út és egy azt követő totális sártenger formájában. Itt már mindhármunknak elgurult a gyógyszere, folyamatosan és felváltva káromkodtunk, amíg át nem vergődtük magunkat a hatalmas dagonyán.

 


A célba hármas befutóval gurultunk be, 9:50 körüli idővel.

Én beadtam a bringámat a Scott szervizbe, azután a pasta party-n jól belaktunk, miközben megcsodálhattuk a színpadon a 2012-es finisher mezt, ami ebben az évben narancssárga színű lesz. Talán mi is kapunk belőle egyet-egyet. Csak addig még hátra van az utolsó etap, ami nagyon úgy néz ki, hogy esős menet lesz. Már most este szakad az eső és holnapra sem ígértek semmi jót. De ezt az utolsó napot már muszáj megoldanunk valahogy. Ha esik, ha fúj.

 

 

Táv: 72,53 km
Szint: 3037 m
Idő: 9:51 óra

Olvass többet a témáról: Transalp 2012

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.