Menü

2014.01.28.     Hozzászólás 10

Melyik bukósisak biztonságos?

Az EU-nak köszönhetően sajnos gyér a felhozatal.


Milyen jó lenne, ha azt mondhatnánk, hogy menj el szépen a boltba, vegyél egy kerékpáros vagy síbukót, és nincs többé miért aggódnod. Ja, amikor válogatsz, akkor a színen, a szellőzésen, a dizájnon, az áron és a kényelmen kívül esetleg szánj egy percet arra, hogy megbizonyosodj róla, az adott sisak megfelel valamelyik szabványnak. És bár utóbbit tényleg mindenképp tedd meg, a dolog egy kicsit bonyolultabb.

 

Mit bír a bringás bukó?

Az EU 1996-ban szakértők bevonásával (akik között sisakgyártók is előfordultak) léptette érvénybe a ma is aktuális sisakszabványát, az EN 1078-at, amiben meghatározza, hogy milyen behatásoknak milyen mértékben kell megfelelnie egy bukónak. A fő cél az, hogy a sisak elvezesse az agyra ható energiát a különböző rétegek segítségével. Ha túl kemény lenne, akkor az egyenes felülettől kapott ütést képtelen lenne a saját anyagával mérsékelni, és az agy egy az egyben kapná a fejet érő energia erejét. Ha az anyag túl puha, akkor az élesebb, kisebb felülettel érintkező dolgok esetében nem tudna ellenállni a külső behatásnak, beszakadna, és az összetömörült anyagtól a fej közvetlenül kapná a megrázkódtatást. Ezért áll különböző rétegekből a sisakunk.

Csakhogy, van egy kis probléma. Az európai szabvány előtt bizony léteztek már irányelvek. Az EU-s szabvány tehát ezeket gondolta tovább, és szigorította? Nem. Sajnos az előírások engedékenyebbek lettek a korábbiaknál.

Alapvetően három felületre tesztelik a bringás bukókat: egyenesre, félgömb alakúra és járdaszegélyszerűre. Ebből az EU-s szabvány mindössze kettőre ad meg határértékeket: az egyenesre és a járdaszegélyre, holott a legtöbbször egyenes vagy félgömb alakú felülettől keletkezik a fejsérülés.

 

EN 1078

 

Ezzel ellentétben a Snell B-95 szabályozás mindhárom felületen tesztel, a Snell B-90 pedig pont az éleset hagyja ki. Az EN 1078 az egyenes felszínnel való ütközésnél a sisaktól - mérettől függően - 46-90 joules energiaelnyelést vár, a Snell B-95 ezzel ellentétben 110 joules-t. A szegélyszerű felületnél az európai szabvány 35-64 joules-lal számol, a Snell B-95 viszont egységesen 72-t vár el. Összes energiaelnyelésre az EN 1078 min. 81, max. 154 joules-t ír elő, ezzel szemben a Snell min. 326, max. 364 joules energia elvezetését követeli meg. Ehhez nem árt tudni, hogy egy sima esésnél az energiabehatás könnyen elérheti a 75 joules-t, ami ellen egy európai szabványnak megfelelő bukósisaknak már nem kell védenie. És akkor nem volt szó a motoros járművekkel való ütközésről, ahol akár többszáz joules is érheti a fejünket ütés formájában. Ma nagyjából az utcai (tehát nem downhill) bukók arra vannak tervezve, hogy ha egy gyalogos megbotlik és elesik, akkor az ő fejét megvédi a sérüléstől. És hogy miért nem terveznek biztonságosabb felszerelést? Mert a biciklizés sport, ahol számít a nyakunkon vitt súly, a szellőzés, a hallás, és önmagunktól még a gyártók sem tudnak megvédeni. (Cyclehelmets.org)

 

Most akkor ne is hordjuk a bukót?

Azért ezen felbuzdulva ne hagyjuk otthon a sisakunkat. A gyerekeknek például maximálisan érdemes felvenni a fejvédőt, mivel gyakran kisebb sebességgel és alacsonyabbról esnek, az ő agyukat tehát jó eséllyel megvédi a sérüléstől. Ezenkívül nem csak száguldozva szoktunk potyogni, például egy fékezésnél esős vagy havas úton kis sebességnél is megcsúszhatunk, és ilyenkor a bukó segítségével megmenekülhetünk a komolyabb bajtól. Vagy ha átbucskázunk a biciklinken, és a kormány/pedál épp a fejünket vette célba landolás közben, akkor a sisak megkímélhet pár órányi kórházban üldögéléstől, és 10 négyzetcenti leborotvált felülettől a hajunk helyén.

Az is probléma, hogy az EU-ban azt kell feltüntetni, a fejvédő átment-e ez európai teszten. Szerencsére előfordul ugyanis, hogy a szigorúbb szabványnak is megfelel, csak épp ez nem szerepel rajta. A Specialized-nak például több terméke a Snell B-95-ös minősítést is megszerezte, tehát vásárlás előtt nagyon is érdemes utánamenni, milyen magas volt a léc a tervezésnél és gyártásnál, hátha nem csak a gyenge szabvány előírásait tartották be.
A bringás sisakok tehát jócskán nem nyújtanak 100%-os védelmet. De: ha van bármi, amitől megóvhatják a fejünket, az arcunkat vagy az agyunkat, akkor miért ne biztosítanánk a testünknek legalább ennyi védelmet? Csak ne ringassuk magunkat hamis biztonságérzetbe.

 

Kerékpáros Baleset

 

A fejsérülés nem katonadolog

De mi is történhet a fejünkkel? Ebcsont beforr, meg katonadolog, nem igaz?
Nem. Az agyat érő behatások sokkal súlyosabb következményekkel járnak, mint egy lábszártörés. Egyes becslések szerint kb. 3 agyrázkódást vagy enyhe fejsérülést lehet elszenvedni anélkül, hogy kialakulna egy összetett akut szindróma, ami aztán felelős lehet a depresszióért, öngyilkosságért, epilepsziáért, impotenciáért, Alzheimer- vagy Parkinson-kórért. Persze minden egyéntől függ, a statisztika csak az irányokat mutatja meg, nem teszi kötelezővé a következményeket. Ennek ellenére azért elég ijesztő, ha a számok szerint a durva fejsérülést elszenvedő egyének 70%-ánál jön ki később az epilepszia, és az öngyilkosságok száma is négyszer magasabb, mint az össztársadalmi mutató szerint. Ráadásul már egy sérüléstől is felléphetnek beszédzavarok, hallás- vagy látáscsökkenés, koncentrációs vagy memóriazavar, mozgásproblémák, vagy akár érzelmi változások, ami a személyiség átalakulását is okozza. A hozzátartozók számára gyakran utóbbi jelenti a legnagyobb terhelést.

 

A síbukó jobb?

És hogy mi a helyzet a havas sportokkal? Tippelhettek.
Az európai szabvány, az EN 1077 itt is gyengébb a legelismertebb amerikainál. Igaz, arról is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyivel csökkenti a sisak a fejsérülés kockázatát. Számtalan tanulmány született, de mivel mindenhol különbözőek voltak a mintavételi körülmények, eltért a minta és a definiálás (pl. mi számít súlyos fejsérülésnek), egymásnak ellentmondó eredmények is születtek. Pl. arról, hogy csökkenti-e a hallást a bukó. Úgy tűnik, az emberi hangok áthatolnak a héjon, a súrlódó zajok viszont, pl. egy kanyarodás a deszkával nem. De a látásról sem született igazi konszenzus, volt, ahol a sisak miatti látáscsökkenés rovására írtak halálos balesetet, mások szerint azonban a síszemüveg akadályozza az észlelést, a bukó viszont nem.

Abban nagyjából megegyeztek a kutatások, hogy a nagyon durva becsapódásoknál a bukó sem segít, gyerekeknek viszont síelésnél is hasznos a sisak használata, mivel alacsonyabbról esnek, és mert az agyuk még érzékenyebb. Ha például fejsérülést szenvednek, a koponyaűri vérzésnek kevesebb helye van, ahol gyűlhet a vér, tehát hamarabb nő a nyomás, ami károsítja az agy területeit.

EN 1077 versus Snell RS-98

Talán nem túlzás leírni, hogy szégyen az európai szabvány: amíg az EN 1077 egyenes felületen 69 joules elnyelését írja elő, addig a Snell RS-98 100 joules-ét, a másik ismert amerikai minősítő rendszer, az ASTM pedig 96 joules-ét. Az EU-s szabvány a gömbölyű felületeknél (pl. fa, felvonóoszlop) nem támaszt semmilyen elvárást a bukóval szemben, míg a Snell 80 joules elvezetését írja elő, éles felületen pedig (pl. szikla!) szintén 80 joules-ét. Az EN 1077 éles felületekre sem tesztel. Ha tehát az európai szabványnak megfelelő bukósisakot veszünk, akkor jobb, ha a gyártók jóindulatában bízunk, mert az előírások szerint sziklával vagy fával ütközve a fejvédő legálisan nem véd semmitől.

 

A jó hír - biztonságos bukósisakok


Azért nincs minden veszve. A gyártóknak is érdekük, hogy biztonságos termékeket kínáljanak, és szerencsére sokan látják a rendszer jelenlegi hiányosságait. A fejlesztés folyamatos, kísérleteznek anyagokkal és mechanikus megoldásokkal, amiknek mind az a céljuk, hogy az agy minél kisebb rázkódást szenvedjen.

Az iparágban az eddigi gyakorlatban EPS-t (expandálható pilosztirolt) használtak az ütések felfogására. Ez a sisakokban egy kemény műanyag hab, amely viszonylag jól elnyeli az energia-behatást, viszont közben deformálódik, összenyomódik, és korábbi alakját nem nyeri vissza. Ez azt jelenti, hogy a következő ütésnél már sokkal kisebb az ellenállása, csökken a védőfunkciója, tehát az EPS-ből készült bukókat egy esés/ütközés után már lehet is cserélni még akkor is, ha nincsenek rajta feltűnő külsérelmi nyomok. Emiatt a tulajdonsága miatt kezdtek el azon gondolkodni a gyártók, hogy milyen más anyaggal lehetne kiváltani, ami elég kemény ahhoz, hogy kibírjon egy nagy ütést, viszont képes legyen utána újra felvenni az alakját. Így készült el a Pro-tec SXP nevű anyaga, vagy a POC fejvédőkben használt EPP (expandálható polipropilén), amelyek szintén ellenálló műanyagok, de a formájukat újra és újra visszanyerik, tehát nem kell minden ütődés után új bukót venni.

 

MIPS

 

A Smith is abba az irányba indult el, hogy szeretett volna olyan sí- és bringabukót fejleszteni, ami egyszerre véd meg a kis és nagy sebességű becsapódásoktól. Ennek érdekében olyan többrétegű anyagot gyártanak, amelyben a külső héj a szokásos kemény műanyag, belülre azonban egy Koroydnak elnevezett méhkaptár-puhaságú polymer került, ami a lassabb ütközések erejét nyeli el.

A Giro is olyan puhább habot kísérletezett ki, ami megfelel ugyan a durva ütközéseknél fellépő követelményeknek, viszont képes elviselni több kisebb találkozást is.

A svéd MIPS nevű cég a forgástól, pörgéstől szeretné megvédeni az agyat, pontosan úgy, hogy lemásolja a saját fejünk védőmechanizmusát. A külső héj és a belső hab között egy olyan réteget alakít ki, amin a héj elmozdulhat, tehát nem a saját sejtmembránunknak kell reagálnia az elfordulásra, hanem a szintetikus anyagnak. Itthon a RED Hifi modelljében találkozhatsz vele, egyes Scott sisakok is tartalmazzák, illetve POC bukókban keresheted, de a legjobb, ha vásárlás előtt ellenőrzöd, abban a modellben valóban megtalálható-e a MIPS rendszer. Ezt itt teheted meg...

 

Még egy cég, a HIP-Tec is innovatív technológiával lépett piacra. Nem tervez saját sisakokat gyártani, hanem csak olyan belső részt, ami mindenféle ütközés esetén védi a fejet. A külső réteg az eddig is használt EPS-hez hasonló hab, a belső réteget pedig az jellemzi, hogy képes deformálódni, majd visszaáll eredeti alakjára, így több kis sebességű becsapódást is elvisel. A kettő közé a HIP-Tec egy forgó mozgást lehetővé tevő réteget helyezett el (akárcsak a MIPS). Ők először 2014-ben rukkolnak elő a találmányukkal, egyelőre még nem hirdetnek olyan bukót, amiben lenne ilyen védelem.

 

Addig is
Szóval úgy néz ki, egyes gyártók igyekeznek betömni a piaci rést, és mind a sportolók, mind saját érdekükben újító megoldásokkal teszik biztonságosabbá a sportot. Amíg azonban arra várunk, hogy valaki halálbiztosan megvédje a fejünket, használjuk is kicsit a még (remélhetőleg) működő funkciókat. Tényleg olyan magasról kell ugratnom, különben nem bizonyítok magam vagy a haverok előtt? Tényleg olyan gyorsan kell mennem, hogy az előttem bénázó síelőt csak szerencsével tudom kikerülni? Uralom a deszkát, uralom a bringát, vagy az égiek kegyén múlik, hogy ma otthon vacsorázom-e? Meddig kell feszítenem a húrt, hogy jól érezzem magam a bőrömben? Megéri a kockázat?

A sisakot tartogassuk azokra az esetekre, amikor önhibánkon kívül csapódik valami a fejünknek.

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • Kükü 2014.10.09.   10:44

    Kükü

    "A bringás fejvédő viselése elleni kommunikáció (miszerint a valódi védelem az, ha jó sokan bringázunk) nekem azt sugallja, hogy bátran áldozzunk fel pár tucat bringást annak érdekében, hogy majd x év múlva jó sokan, elég sokan legyünk ahhoz, hogy az autós forgalom ne veszélyeztessen minket." -írja Eisi. Csakhogy ez nem feláldozás, hanem életmentés. Ilyen alapon ne legyenek tűzoltók, mert meghalhatnak tűzoltás közben. Az én véleményem az, hogy ha a kerékpározásra nem ragad feleslegesen a VESZÉLYES bélyeg, akkor az az egyre több kerékpáros életét is megmenti a mozgáshiány miatti korai haláltól, és tovább csökkenti az egy kerékpárosra jutó baleseti kockázatot. Budapesten már van olyan év, amikor nem hal meg kerékpáros, miközben évente újabb tízezrek ülnek nyeregbe, mert végre megdőlt a régi sztereotípia, hogy aki Budapesten teker az öngyilkos. Tízezer ember 3 életévet nyerve (dán tanulmány alapján) összesen 30.000 nyert életév. és ez nem a jövőben van, hanem most, és tavaly, és tavalyelőtt, stb... A sportolók pedig igen, viseljenek sisakot, ez tőlem is parancs!!!! :)

    válasz erre...

  • Norush 2014.02.12.   18:39

    Norush

    Az a kerékpáros állítja, hogy nem kell fejvédő, akire még nem nyitotta rá az autós az ajtaját! :) Egy rutinos bicós sok balesetet meg tud előzni nagy odafigyeléssel, ez tény, ezt a spontán szituációt azonban nem! Természetesen mindenki döntse el maga, hogy van-e szüksége védelemre vagy sem! Én örülök, hogy még bringázhatok, és nem tudatlanul ülök egy kerekesszékben és a családom pelenkáz. Jól jött az a bukó, na! :)

    válasz erre...

  • kutya 2014.02.06.   14:58

    kutya

    Hogy egyszerű legyek, mnt egy kő: a bukósisak véd, és emiatt kell! Hogy azt most egy bukás után kidobhatjuk vagy sem, engem nem érdekel. Ha esek, sokszor valóban mindenem leér csak a fejem nem. Azért ha például erdőben kerózok, nem egyszer megesik, hogy egy ág úgy ver fejbe, hogy észre sem veszem, illetve azért létezik olyan, amikor elkerülhetetlen, hogy a fejünk is belekveredjen a csattanásba. Ezekben az esetekben a bukó szuper. Egy frontális autóval való találkozáskor, vagy egy szakadékba zuhanáskor hogy mi ér, azt magam sem tudom. Ilyenkor azért szkeptikus vagyok, hogy számít-e egyáltalán. Ilyen erőknél kb. a nyak is kitörik már, hiába lenne egyébként egyben a fejem. Az összes többi csontomról ne beszéljünk... Teljesen személyes véleményem: ha szemben találkozom egy 150nel előző BMW-vel, akkor már végezzen teljes munkát. Karalábé nem szeretnék lenni... Ettől függetlenül 25éve fejemen a bukó, a fenti esetek miatt.

    válasz erre...

  • Pepe 2014.02.05.   16:32

    Pepe

    Kedves Laczkó! Nem értek egyet a kategorikus kijelentésével, mely szerint a bukósisak a legkevésbé hasznos felszerelés. Nekem mindössze az életemet mentette meg. Az "...egészséges ember reflexből védi a fejét esés közben, így azt igen nehezen éri bármilyen behatás..." nagyon hasonlít arra, amikor vki azt mondja, h nem kapcsolja be a biztonsági övet, majd ütközéskor kitámaszt a karjával és a lábával... Az emberek túlnyomó többsége nem rendelkezik olyan gyors reflexszel és helyzetfelismerő képességgel zsigerből, és nem tud úgy esni, hogy akár csak egy 20km/h-ás sebességű biciklizésnél bukás esetén (pl. padkának ütközve) megóvja a fejét esés közben, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen esésnél a kézfejben lévő csontok, vagy a kar csontjai eléggé könnyen törnek, ha azzal "automatikusan" védjük magunkat (aki nem tanult meg esni). A cikkben idézett jogszabályok pontos ismeretének hiánya miatt a megadott, és az Ön által jelzett értékekről, határértékekről, mértékegységekről nem vitatkoznék, de mivel mérnök vagyok, nem gondolom, hogy az előírások határértékei légből kapottak a jogalkotók által. Azonban jelzem, hogy a J egy energia mértékegység, aminek fizika jelentése erőhatásra lebontva (mert ugyebár a sisak a fejet érő erőhatástól óv meg): 1J az az energia, amennyit 1N erő 1m úton végez. Tehát mindenképpen mozgási (dinamikus) erőhatás által keltett energiáról beszélünk. Az erőhatás, ami 75J energiát hoz létre, az a fej felületén (illetve jó esetben a bukósisakra) gyakorol nyomást, azaz felület nagysága függvényében hoz létre nyomófeszültséget. Nem ismerem az emberi fej nyomófeszültségének határértékét, de 1Newton erő 1négyzetmilliméter felületre hatva 100 tonna négyzetméterenkénti nyomást jelent. Ha a fej ütközésnek kitett felülete mondjuk 0,04m2 (20x20cm), akkor ez 1N erő esetén is 4 tonna erőhatásának felel meg a 0,04m2 felületen (a fejen) elosztva. Ha 75N erő (75J) hat a fejre, akkor ez 300 tonna által keltett erőhatást jelent, ami a fej felületén oszlik el. Szerintem ebből az aspektusból vizsgálva, ha vkit 300 tonna fejbe csap, az nem elhanyagolható erőhatás! Ráadásul a fej (ill. bukósisak) ütközési felülete méretének függvényében kisebb felület (pl. gyermeki fej) esetén ugyanaz az erő kisebb felületen koncentrálódva nagyobb feszültséget, nagyobb igénybevételt generál! Én senkit nem bíztatnék a "majd eséskor kivédem az ütést" hozzáállásra. Még Michael Schumacher szerencsétlen síbalesete, vagy mások szerencsétlensége sem lehet elég ahhoz, hogy kételkedve inkább lemondjunk a bukósisak nyújtotta védelemről. A Tour-on is hatalmas tiltakozás fogadta, amikor kötelezővé tették a bukósisakot. Casartelli, vagy mások halála vezetett ott is a triatlonban már régóta kötelező bukósisak viselésének kötelezővé tételéhez. Mindenkinek további örömteli és sérülésmentes kerékpározást kívánok, akár bukósisak párti, akár nem!

    válasz erre...

  • Laczkó 2014.02.05.   08:26

    Laczkó

    Egyrészről egy egészséges ember esetében a bukósisak az egyik legkevésbé hasznos védőfelszerelés, mivel egy egészséges ember reflexből védi a fejét esés közben, így azt igen nehezen éri bármilyen behatás. (Volt, hogy egysávos útszakasz előtt kezdett egy autós előzésbe, csak befejeznie nem sikerült az útszűkület előtt, ami azt eredményezte, hogy az útszűkületnél kezdődő szalagkorláton bukfenceztem át kb. 33-35 km/h sebességgel. Persze ripityára törtem magam, meg a kerékpárom is, de a fejem az egész esés során kizárólag levegővel találkozott.) Persze aki képes arra, hogy beverje a fejét esés közben, annak valóban nagyon fontos hogy valami védje helyette a fejét. De ha a cikkben leírt számok igazak, akkor minden sisak nevetségesen kevés védelmet nyújt. Bár vannak furcsa számok: "egy sima esésnél az energiabehatás könnyen elérheti a 75 joules-t" ha én a 70 kilómmal álló bicikli nyergéről leesnék, az is minimum 300-400 J energiabehatást jelentene földhöz csapódáskor, egy "utazósebességnél" (kb. 30 km/h) bekövetkező esésnél, vízszintes felületre érkezésnél kb. 1100 J, valami olyan akadályra esésnél, amely a vízszintes irányú sebességet is csökkenti (pl. oszlopnak, fának ütközés) pedig simán elérheti a 4000 J-t az erőbehatás (le lehet ellenőrizni, általános iskolás szintű fizika tudás elegendő hozzá). Ha esetleg a cikkben említett 75 J a fejre jutó erőbehatásra vonatkozna - csak ezt elfelejtették odaírni -, és így reálisnak tekinthető, akkor jól mutatja, hogy egy esésnél az erőbehatásnak milyen elhanyagolhatóan kis hányada jut a fejre.

    válasz erre...

  • Pepe 2014.02.03.   15:30

    Pepe

    Mélységesen egyetértek Eisivel! Ha jól sejtem, ki rejtőzik a név mögött, ő igazán tudhatja a sisak fontosságát! A cikk helytelenül tényleg azt sugallja, hogy a sisak nem mindenható, ami igaz is, de az esetek többségében életet mentett, vagy sokkal komolyabb sérüléstől óvta meg viselőjét. Sajnos már élőben is tesztelhettem sisakokat, de szerencsére működtek!!! Frontális ütközésbe kerékpárral is keveredhet az ember szabálytalanul előző autós miatt... és nem csak a biztonsági öv menthetéletet ilyenkor, hanem a bringás sisak is. Engem egy viszonylag korai BELL modell mentett meg a 120-szal szembejövő kocka Ladától. Még nem volt Inmold, meg külső burkolat, a PS hab testen mindössze egy elasztikus textilhuzat volt. Szerencsére a sisak kiválasztásánál szempontom volt, hogy ez volt az egyik modell, amelyben a PS hab testben elhelyeztek egy karbon vázat, ami egyben tartotta a PS hab testet a becsapódáskor és utána is. Emlékezhetünk Yasec-re, közismert kerékpár és alkatrész konstruktőrünkre, akinek -tudomásom szerint- azt okozta a fejsérülését, hogy egy korai gyártmányú sisakban nem volt sem ilyen merevítő váz, sem kemény héj, amely az éles sziklaperemhez csapódáskor egyben tartotta volna a sisakot, és nem a feje tompította volna az ütést! (...tehát igen is bekövetkezhet éles felülettel való találkozás, amikor egy megfelelő sisakéletet, egészséget menthet! Egy másik esetben verseny közben nem lezárt útvonalon az engem az útról leszorító Dacia kiálló kilincséhez csapódtam fejjel, amikor pedig kemény héjú időfutam sisakom óvott meg attól, hogy a Dacia kilincs széthasítsa a fejemet! Egy másik esetben némi tülekedésben oldalról lökött meg egy másik versenyzőtársam. Ekkor 1mm vastag karbon-kevlár szálakból készült hálós belső merevítésű LT(USA) sisakom védett meg az oldalra eséskor, amikor a fejem az aszfalthoz csapódott. A sisakot tökéletesen egyben tartotta a a sílécek anyagaként használt anyag, ami ott sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve. A PS hab természetesen elrepedt, hiszen így veszi fel az ütközésből eredő feszültségeket, és nem hárítja át a fejre, viszont így egyben maradva sisak tökéletesen el tudta látni feldatát az igénybevétel utolsó pillanatáig! Utoljára néhány éve egy Briko sisak védett meg, amikor egy Ironman versenyen frissítőnél egy óvatlan segítő a kerékpárosok közé lépett. A vészfékezéskor 35-36km/h-ás sebességnél a az első keréken átpördülve fejjel csapódtam bicajostul az aszfaltnak, köszönhetően a "kedvezőtlen" triatlonos pozíciónak is, mivel a könyöklő kormányon "fekve" a kerékpáros súlypontja lényegesen előrébb van, az első tengelyhez közelebb, mint a klasszikus kerékpáros pozíciónál. A sisak teljesítette feladatát, a fejemen gyakorlatilag sérülés nélkül megúsztam a dolgot, annak ellenére, hogy a sisakot levéve szörnyülködve tapasztaltam, hogy a sisak PS hab darabjai a külső Inmold fólia héjról leválva potyognak ki a sisakból, mivel merevítő vázszerkezet nincs benne. Így ezzel a sisakkal nem is mertem tovább folytatni az Alpok hegyei között zajló versenyt, de a becsapódás utolsó pillanatáig ez a sisak is tökéletesen ellátta feladatát!!! Persze az első, Ladás ütközésem következménye 10 nap kóma, és féloldali bénulás lett, de láthatjátok, a sisak megmentette az életemet, talpraálltam, gyógytornászok és orvosok segítségével legyőztem a féloldali bénulást is, és azóta már 5 Ironmant, számtalan féltávú triatlonversenyt, maratont, félmaratont, stb. teljesítettem! Tehát nem csak annyira védett meg a sisak, hogy életben maradtam, és mások számára "szánalmasan" mozgássérültként tengetem napjaimat... Szakmailag lehet, hogy pl. az amerikai ANSI szabványok szigorúbbak, de Európában is vannak nagy múltú, védősisak gyártásban, fejlesztésben komoly hagyományokkal rendelkező gyártók (Carrera, KED, stb. a teljesség igénye nélkül). Aki jobban bízik az amerikai ANSI standard-ok által minősített sisakokban, azok számára itthon is szép számmal kínálkozik választék hobbitól a verseny kategóriáig (Bell, Giro, stb. a teljesség igénye nélkül). Köszönöm Eisi mértékadó hozzászólását, és bíztatok mindenki bukósisak viselésére, és persze, ha lehet, ne a bevásárlóközpontok olcsó Noname tucat termékei közül válasszanak!!! (...bár Ausztriában, Németországban már a nagyáruházak, hipermarketek polcain is megtalálhatók a márkás, szabványmegfelelés-megjelöléssel ellátott sisakok is!!!)

    válasz erre...

  • Eisi 2014.02.03.   09:23

    Eisi

    Ez egy rossz cikk! Haragszom arra, aki írta. Nem azért, mert nem lenne szakmailag korrekt, hanem mert a kicsengése és a bonyolultsága (épp a mélyreható, részletessége miatt) elbizonytalanítja az ecceri olvasót, hogy hasznos vagy sem a fejvédő használta. Sajnos vannak sokan (ahogy Kükü is itt feljebb), akik téves megközelítésből a fejvédő viselése ellen lobbiznak. Egy ilyen cikk, amely mérőszámokra és hivatalos adatokra hivatkozik, újabb alapot adhat azoknak, akik le akarják beszélni a bringásokat a fejvédőről. A cikk bár utalásokat tartalmaz arra, hogy a fejvédőt azért használjuk, mégis elbizonytalanít. Ez szerintem életveszélyes! Főleg egy olyan honlapon, ahol egyébként sportoló, túrázó bringások az olvasók. Küküvel ezer dologból 999-cel egyetértek, a fejvédő viselés ügyben határozottan nem. A fejvédő életet ment. Pont. Ezzel vitatkozni értelmetlen. Ugyanúgy életet ment, mint az autóban a biztonsági öv (amely egyébként a fejsérüléstől is véd, hiszen nem engedi a szélvédőnek csapódni az utast). Természetesen itt jönnek azok a rémtörténetek, amikor (taxis sztorik) amikor az autós annak köszönhette az életben maradását, mert nem volt bekötve. De ezek egyrészt baromságok, másrészt ha millió esetből egyszer van is valós alapjuk, akkor a többi 999.999 esetben a védelmi eszköz valóban véd (ha valakinek volt már frontális autós balesete, akkor tudja miről beszélek). A bringás fejvédő viselése elleni kommunikáció (miszerint a valódi védelem az, ha jó sokan bringázunk) nekem azt sugallja, hogy bátran áldozzunk fel pár tucat bringást annak érdekében, hogy majd x év múlva jó sokan, elég sokan legyünk ahhoz, hogy az autós forgalom ne veszélyeztessen minket. De én nem szeretném, azt, hogy akár az én családom, az ismerőseim, vagy akár mások hősi halottak legyenek! Hordják csak szépen azt fejvédőd, ha túráznak, sportolnak, vagy akár ha városban bringáznak. mert hasznos, és megvéd! Igen, bizonyára vannak fontos szempontok a vásárlásnál, választásnál, és ezt ez a cikk elég (vagy inkább túlságosan is) részletesen leírja, de a legfontosabb az, hogy viseljük a fejünkön a meglévő, karbantartott és jól beállított fejvédőnket!

    válasz erre...

  • mözsö 2014.02.03.   07:31

    mözsö

    Laikusként: köszi az alapozást, jól összefoglaltátok a lényeget! mözsö

    válasz erre...

  • Kükü 2014.02.03.   01:14

    Kükü

    A bukósisak ártani nem árt, akkor meg miért ne hordjuk, szokták mondani... Pedig árt. A közlekedési célú(!) kerékpározás terjedése előtti legnagyobb gát a félelem. Ennek pedig vizuális megerősítése az egyébként a cikkben helyesen nem túl hatékonynak körülírt sisak viselése. Minél több védőeszközt hordunk (mellény, sisak, maszk, protektorok), annál inkább pozícionáljuk a fejekben a veszélyes extrémsport kategóriába a kerékpározást. A valóság azonban az, hogy a kerékpáros közlekedés kockázata egyetlen eszközzel csökkenthető érdemlegesen, ez pedig a kerékpáros közlekedők számának növelése. Míg a sisak megvédhet a komolyabb balesetek mondjuk 10%-ban, a kerékpárosok számának növekedése magát a baleseti kockázatot csökkenti drasztikusan. Budapesten ez nagyjából tizede a 7 évvel ezelőttinek, miközben a kerékpárosok száma nagyjából 8-10-szeresre nőtt. Fontos megfigyelni, hogy egyetlen "sisakos" kultúrájú városban, országban sem nő 15-20% fölé a kerékpárosok száma. Amszterdamban 1% körüli a sisakviselés, és 42% a kerékpárosok aránya a közlekedők közt. Koppenhágában 33% az arány, és 3-4% a sisakviselés. Tehát aki a rövidtávú saját kockázatát csökkentené, annak érdemes sisakot hordani, de aki a saját hosszútávú kockázatát is, annak nem. Nem könnyű kérdés.

    válasz erre...

  • Zed 2014.02.02.   10:33

    Zed

    Az, hogy egy európai gyártó sisakja nem kapott Snell-95 minősítést nem jelenti, hogy gyengébb, mindössze azt mutatja, hogy nem tesztelték a szabvány kritériumai szerint. Ettől függetlenül lehet, hogy ugyanúgy átment volna. Tehát egy Snell szabvány szerint nem tesztelt bukónál még lehetett ugyanolyan magas a mérce, mint amerikai sztenderd szerint tesztelt társánál, és könnyen lehet, hogy ugyanazt, vagy még jobb védelmet kínál.

    válasz erre...