Menü

2011.05.20.     Hozzászólás 47

Baki Ádám

Margit-híd: a kihagyott ziccer

Mindent sikerült elkövetni annak érdekében, hogy az embereknek eszük ágába se jusson kerékpárral átmenni a hídon

A Margit-híd felújítása jóval többről szólt, mint az elrozsdásodott szerkezetek cseréje: fontos szerepe volt, illetve lehetett volna a városkép rehabilitációjában és a közlekedés megreformálásában. Ennek egyik lényeges eleme a kerékpáros infrastruktúra kialakítása, ami egyébként az EU-támogatás feltétele is volt. A végeredmény azonban egy évtizedekre bebetonozott gócpont lett.
 
Nem szeretném azzal kezdeni, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése miért fontos egy európai nagyváros életében, és hogy milyen előnyökkel jár a város számára, ha minél többen közlekednek kerékpárral. Európa nyugati és északi városaiban a biciklis közlekedés részarányának növelése olyan axióma, ami nem szorul magyarázatra, és pozitív hatásait bárki felfedezheti, aki ellátogat egy fejlett kerékpáros kultúrával megáldott városba.


 
Ez a cikk inkább arról szól, hogy Budapesten miért nem élünk még azokkal a lehetőségekkel sem, amelyek önmagukat kínálják fel.


 
Látogassunk el például Londonba, ahol az elmúlt éveket a bringás boom határozta meg. Ott sokkal inkább a városvezetés tudatos politikája viszi előre az ügyet, ellentétben Budapesttel, ahol a civil mozgalom és a mögötte álló szakmai háttér nélkül aligha történne érdemi előrelépés. Londonban sorra alakítják ki a kerékpársávokat, már gyorsforgalmi útvonalakat is építettek kerékpárosok számára, és mégis: a kerékpározás fejlesztésére fordítható pénz nagy részét nem is ezekre költik, hanem a tudatformálásra és a promócióra. Tudják, hogy milyen előnyökkel jár a kerékpárral járók részarányának növelése, mint ahogy azt is, hogy sokkal nagyobb szükség van bátorításra és informálásra, mint sárga csíkokra. A Londoni Közlekedési Vállalat külön webhelyet is üzemeltet, amelyen minden fontos tudnivaló megtalálható a városi kerékpározásról. Nálunk ezek is közösségi oldalakon, önszorgalomból írt vagy fordított cikkek formájában érhetők el.


 
Budapesten a gyakorlati tapasztalatok alapján a városvezetésnek inkább egyfajta kötelezően letudandó penzum a kerékpáros infrastruktúra kérdése, melynek csak a statisztikai megléte fontos, a használhatósága már korántsem, azt pedig végképp nem gondolják komolyan vezetőink, hogy feladataik közé tartozna az emberek rászoktatása a kerékpározásra.
 
Budapesten a Margit-híd felújítása hozott egy olyan lehetőséget, melyet egy londoni típusú vezetés nem szalasztott volna el. A város egyik legfontosabb útvonala lett elvágva, ami sokak számára már nem tette ésszerűvé az autózást. Akik eddig autóval jártak, azok közül sokan kipróbálták volna a kerékpárt a mindennapi közlekedésre. Azt pedig a statisztikákból tudjuk, hogy aki egyszer elkezd kerékpárral közlekedni, az annyira rákap, hogy jó eséllyel vissza sem ül az autójába.


 
A Margit-híd felújításának kezdetével mindent sikerült elkövetni annak érdekében, hogy az embereknek eszük ágába se jusson kerékpárral átmenni a hídon, és még az is elkerülje, aki már hosszabb ideje kerékpározik.
 
A lezárás első napjaiban teljes volt a fejetlenség és az információhiány. A lezárt (csak buszok és az első napokban taxik számára nyitott) út első szakaszára kifejezetten engedélyezték a behajtást kerékpárral, de a bicikliseket a biztonsági őrök a járdára terelték arra hivatkozva, hogy a 10 km/h sebességkorlátozással közlekedő járművek között kerékpározni veszélyes. Amikor kiderült, hogy a KRESZ szerint a bringások áthajthatnának a hídon, rendőrt vezényeltek ki a hídfőkhöz, mert ő felülbírálhatja a táblát. A 90-es évek „kerékpárút-építési” technikáját idézve időközben gyalogkerékpárút tábla is kikerült a híd járdájára, ami már kötelezővé teszi az ott haladást. Néhány nap alatt bebizonyosodott azonban, hogy a gyalogos és kerékpáros forgalomra akkora az igény, amit a járda nem visel el. Egy jelentéktelen elsodrásos baleset után – amelyről azóta sem derült ki, hogy okozója kerékpáros vagy robogós volt-e – a rendőrség megtiltotta a kerékpározást a járdán. Megindult a másfél évig tartó küzdelem, a kerékpárosok közt is éles viták zajlottak arról, hogy áttekerjenek vagy leszálljanak és tolják-e a 610 méteres útszakaszon. A rendőrök mindenesetre büntettek, a bringások és gyalogosok közt pedig sok volt a konfliktus.


 
A felújítás másfél éve során a kivitelező egy szöget nem vert be annak érdekében, hogy ezeket a konfliktusokat csökkentse. Egy olyan felújításnál, ahol költséget nem kímélve van lehetőség háromszor átépíteni egy dupla villamosvágányt felsővezetékkel együtt, feltehetően nem megoldhatatlan mérnöki feladat egy keskeny szakasz elkülönítése a kerékpárosok számára. Rengetegen használták volna, sokakat ösztönzött volna arra, hogy rendszeresen kerékpárral közlekedjenek (és akkor talán ma kevesebb autó állna a hídon a dugóban). Különösen annak fényében szomorú ez, hogy a híd felújítására 2,3 milliárd forintot a fővárosi kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére szánt pénzből vettek el, holott nyoma sincs olyan kerékpáros fejlesztéseknek a hídon és környékén, amelyek ennek az összegnek akárcsak a töredékét felemészetnék.


 
Az útpályát átadták, a Margit-híd körüli csatáknak azonban még nincs vége. A városvezetés, ragaszkodva az elmúlt 20 év politikájához, csak a járdán volt hajlandó elképzelni a megújult híd kerékpárútját. A járdák még nem készültek el, de szélességüket látva borítékolható, hogy a gyalogosok és kerékpárosok közötti konfliktus 30 évre be lett betonozva. Főként a keskenyebb déli oldal problémás, ahol az Nemzeti Közlekedési Hatóság a balesetveszélyre hivatkozva már le is húzta a kerékpárutat a járdáról, ami viszont ellehetetlenítette volna a szabályos áthajtást Budáról Pestre, valamint az EU-s támogatási szerződésnek is feltétele a kétoldali kerékpárút. (Arról nem is beszélve, hogy a járdáról nem terveztek lehajtót az útra.) Hogy mégse legyen kötelező a gyalogosok közötti szlalomgyakorlat, a Városháza a – már a kivitelezés lezárta után hozott – döntése szerint az úttesten is lehet majd kerékpározni. A már kész úttest viszont túl keskeny, kerékpársáv nem jelölhető ki, csak szimbolikus piktogramokat tudnak felfesteni. Dugóban a kerékpáros nem fér majd el az autók mellett, gyérebb forgalomnál pedig az autósoknak jelent bosszúságot és extra balesetveszélyt a bringások előzése. Előáll tehát az az abszurd helyzet, hogy (a jelenlegi tervek szerint) a két irányban összesen 5 kerékpáros útvonal lesz (kétirányú kerékpárút az északi járdán, egyirányú kerékpárút a déli járdán, kerékpáros nyom az úttesten), de egyik sem lesz alkalmas a konfliktus- és akadálymentes közlekedésre. Miközben elegendő lett volna egy-egy szakszerűen megtervezett kerékpársáv mindkét oldalon az úttesten, ahogy azt a Kerékpárosklub eredetileg javasolta.


 
A Margit-híd mind a felújítás, mind a végeredmény tekintetében mementója lesz annak, ahogy a városvezetés a kerékpározáshoz viszonyul. A nemtörődömség, a szakmai dilettantizmus és a hiedelmeken alapuló döntéshozatal képviselője lesz generációk számára. Lehetett volna egy gyönyörű hídunk, amelyen tényleg európai színvonalú a közlekedés. Lehetett volna sok új bringás közlekedő, csökkenthettük volna a belvárosi autóhasználatot. A valóság azonban sajnos az, hogy a hídat továbbra is gyorsforgalmi útnak tekintik az autóvezetők (ehhez nagyban hozzájárul a belvárosi körülmények között teljesen felesleges, érthetetlenül magas szegély és a korlát, ami csatornaszerűvé teszi az utat), a megvalósuló kerékpáros infrastruktúra pedig generálni fogja a konfliktusokat, inkább akadályozva, mint segítve az áthaladást. Nem is beszélve arról, hogy ha a hídon a járdára tereljük a bringásokat, és a kerékpárút a – kerékpárúttal természetesen nem rendelkező – körúti járdába torkollik, ráadásul akár a közúti forgalommal ellentétes irányban, akkor nehezen várhatjuk el, hogy a kerékpárosok ne a járdán közlekedjenek tovább...
 
Írta: Baki Ádám

 

Olvass többet a témáról: Margit híd kerékpárút

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • betyár 2011.05.30.   15:47

    betyár

    Megvan a megoldás: tekerjünk a síneken, a villamosok után!

    válasz erre...

  • Margit-hídi csata 2011.05.30.   15:35

    Margit-hídi csata

    Nagyon jó ez a cikk; nem lehetett könnyű ilyen higgadtan összefoglalni ezt a felháborító témát. Köszönjük!

    válasz erre...

  • az Ármin 2011.05.25.   13:48

    az Ármin

    Megy a szájkarate ezerrel, de miért is? Mert nem figyelünk oda a másikra, és nem tudunk álázattal lenni mások iránt. Én, ha autóban ülök nem akarok elütni minden gyalogost, ha zebrán gyalogolok nem huzom a belem ( legyen minél hosszabb az a kocsisor ), ha bringázom nem mászok fel az éppen előttem gyalogló hátára, nem hajtok rá az előttem épp bambuló  -hülyegyerekre meg a zannyára -,ennyi és kész. Ja a híd,bringaút nélkül, na azokat aszalnám lámpavason! Megérdemelnék. 

    válasz erre...

  • borisz 2011.05.24.   18:41

    borisz
  • r0b 2011.05.24.   13:36

    r0b

    Annak, hogy a tervezők nem figyelnek oda semmire, ez lett a vége. Nincs elég hely. De sajnos ha lenne hely, akkor előbb lenne parkoló a hídon, mint egy rendes bringaút. Néha nem is értem, hogy hogyan lehetünk része Európának :s

    válasz erre...

  • whatislove 2011.05.23.   16:09

    whatislove

    Valaki tervezett egy futurisztikus gyalogos hidat ide Budapestre:

    http://ingatlan.net/magazin/2011/01/tobbszintes-gyalogoshid-epulhet-budapesten/

    s ha már többszintes, egyik szint lehetne szeparált kerékpáros "sáv" Laughing

    válasz erre...

  • whatislove 2011.05.23.   16:04

    whatislove
  • Zsolt 2011.05.23.   15:45

    Zsolt

    Csak egy otlet, de pl. Sydneyben a Harbour bridgen az egyik oldal (az operahaz feloli) a gyalogosoke a masik csak a bicikliseke.

    Az mondjuk igaz, hogy Bp-en pont a deli oldal lenne alkalmasabb csak bicikliknek de onnan van szebb kilatas a varos fele is, szoval ez talan nem jo otlet, meg mar keso is.

    esetleg meg a korlaton kivul ravarazsolhattak volna egy konnyuszerkezetes utat a bicikliseknek (bar az meg a latvanyt tenne tonkre).

    válasz erre...

  • kakukk 2011.05.23.   12:33

    kakukk

    Szerintem egy szóval sem írtam olyat, hogy a szabályokat betartó kerékpárosokkal valami gondom lenne!

    Ahhoz semmi közöm, hogy valamelyik kerékpárosnak milyen konfliktusa van az úttesten! Azt rendezze le azzal, akivel a konfliktusa támadt!

    Ha a járdán szabálytalankodva velem támad konfliktusa, majd lerendezem vele én!

    Laughing

    válasz erre...

  • Psszt 2011.05.23.   12:24

    Psszt

    ugyanannyit ülök autóban kb., mint amennyit bringázom, távolságtól és időtől teszem függővé, de igyekszem a bringát választani, mert frissebbnek érzem magam tőle... autósként nem tudom megérteni, hogy néhány bringás miért megy előttem (és nem is lehúzódva), ha ott van velünk párhuzamosan egy bringaút is, amikor én ilyet soha nem tennék autóssal... bringázáskor pedig nem értem, hogy miért paraszt velem az autós és húzza rám a kormányt, ha nincs bringaút a közelben, nem tudok máshol menni. egyszerűen arról van szó, hogy az egyik nem érti a másikat, mert nincs meg az élménye, ami alapján mérlegelhetne. a tipikus, csoffadt testű autós nem ül bringára, mer'az gagyi, a tipikus bringás meg nem autózik, elvből. így csak megy a fikázás és a minősíthetetlen beszólogatások itt lejjebb és visszább, ennek soha nem lesz vége, attól tartok :( ha a bringások létező kerékpárút megléte esetén AZT használnák és nem a főutakat (még ha rossz a bringaút, akkor is!) és az autósok egy kicsit is megpróbálnának nem agyhalott paraszt módjára viselkedni, mérsékelhető lenne ez az iszonyatos zűr... talán!

    válasz erre...