Menü

2006.10.11.     Hozzászólás 0

Évadzáró Tirol vadvizein

Annak ellenére, hogy a magyar vadkajakosok már az idény elején tudták, hogy az osztrák vizek közül nem a leggyengébb kategóriát választjuk az évadzáró helyszínéül, az igen nagy számú, nagyszájú és nagy nevű jelentkező közül csak némi töredék érkezett meg a helyszínre.

Az első kiszemelt folyó, a Kelsauer Ache volt, ahol a hagyomány szerint az első éjszakát folyóparti csövezéssel töltöttük egyelőre négyen: Zalka, Dóri, Máté és Endru.

Reggel elindultunk folyónézőbe, de nem sok reménnyel, mert mind a Kelsaueren mind a környező folyókon nagyon alacsony volt a vízállás. Így aztán elhagytuk a környéket és délutánra elértünk a tavalyi nagy felfedezetthez, a Melachbach-hoz. Egy szűk, nagy esésű erdei patakról van szó, keskeny mederrel, ami élménydús, izgalmas evezést kínál. Egymásután jöttek a technikás és gyorsfolyású szakaszok (4+). A parti fákról belógó ágak és a csodás délutáni napsütés igazi expedíciós hangulatot kölcsönzött a túrának. A nap már lenyugvóban volt, amikor Zalka, aki visszafutott a buszért megjött, és a gyors szárazruha-csere után nekifogtunk a hajók felkötözésének. Ezután nekilódultunk a 80 km-el arrébb fekvő Landechbe, ahol a csapat másik, később indul felével volt találkozónk.


A hajnal folyamán a csapat 8 főre duzzadt: megérkezett Pusztító, Baloghy, Kicsi, és Bencsik Tomi a „gereblyével”, 3 méteres hajójával. Reggeli után a 3000 m magas Sílvretták hegyből folyó Trisannát eveztük. 3-4-5 erősségű, az átlagos esése 20 m/km, komolyabb helyeken 50 m/km. A folyóra a Labene hídnál szálltunk és egészen See városáig eveztünk. Itt kezdődik a 800 m hosszú 5-ös szakasz, egy nagy vízhengerrel. Vicces kis folyó volt, az alacsony vízállás ellenére, érződött a nagy esése. A piansi katarakt most is nehéz volt. Innen már Sanna néven folyik tovább a folyó, mert a beleömlik a St. Antonból érkező Rosanna. Együtt már egész bővizűvé vált. Házig eveztünk, mert a kajakkemping a Sanna partján állt. A nap hőstette volt Máté és Baloghy P. füves-hegyoldalas kajaklesiklása és Endru 30 méteres, 45* -os, csúszó betonvízesés zuhanása.


Szombatra a híres Venter Achét választottuk. Szerintem ez az egyik legjobb kajakos folyó Európában. Nagy esésű, szlalomos víz, sziklákkal, kiállókkal, sok hengerrel. Erőssége 4+. Ne ússz a Venteren! Mondja a kajakoskönyv. Komoly izgalom és drukk volt rajtunk, mert tavaly 3 hajónk úszott itt el. 11 körül értünk be a völgybe, de itt még mindig nagyon hideg volt, a füvön még sok helyen dér ült. Úgy gondoltuk, hogy először megevezzük az alsó szakaszt, majd délután a legfelsőt, addigra már izgalmas lesz a folyót tápláló gleccserből kiolvadó jégtől. A meder viszonylag keskeny, vízmennyiség: kb. 10 m³/sec, átlagos esés 28 m/km. Sűrűn következtek egymás után a nagy esések, nagy sziklák között, helyenként egyenes sziklafalak közé zártan, de ezek viszonylag rövidek voltak, sokszor választható útvonallal, a sziklák mögött többnyire jóindulatú limányokkal! és mindig volt kis pihenő utánuk. Nagyon élveztük a folyót. Még aznap tovább mentünk az Ötzre, annak is a felső, Kaisers alatti szakaszára. Elég alacsony volt a vízállás. A beszállónál a katarakt azért mutatott valamit, de semmi veszélyérzetünk nem volt a folyón.


Az utolsó napra egy igazi nagyágyút terveztünk a V-VI erősségűnek írt Pitzbachot. A folyó nehézséget a kanyon adja. Itt mindig összehúzódik a gyomor, mert a kanyonban nincs kiszállás, rossz érzés, hogy nem hibázhatsz! A kanyon 50 m falai riasztónak tűntek most is. A vízállás azonban a közepes 140-hez képest most csak 100 cm volt. Végül problémamentesen, bár nagyon lassan eveztünk e gyönyörű, érintetlen vad tájékon. A lassúságot a szakasz közepén bedőlt fák és torlaszok okozták. Sok idő elment a bejárással és a bebiztosítással. Felbátorodva sikereinken továbbmentünk a VI-os szakaszra. Sosem látott tájakon eveztünk. 5 méteres vízesések, fél méteres szűkületek …szóval sokat gyalogoltunk, emeltünk is. A víz hatalma minden betöltött, mintha egy másik dimenzióba kerültünk volna. Mi a VI-os szakaszt folyamatos X-esnek (evezhetetlennek) éltük meg. Hiába az a tudás és tapasztalat, ami ehhez kell, egy teljesen más világ. Végül ránk esteledett, és szerencsénkre találtunk egy 60 méteres 60*-os falat, ahol hátunkon a kajakokkal drótkötél segítségével kimenekültünk a folyóról. Soha nem szívtunk még ilyen jó hangulatban. Jövőre visszamegyünk!


Katarakt – nagy esésű zúgók sokasága
Vízhenger – zúgok alatt örvénylő-forgó, szívó hatású víz
X-s szakasz – elméletileg is evezhetetlen
6-os szakasz – az elméleti evezhetőség határa
V-ös szakasz – nagyon nehéz, nagyon technikás
4-os szakasz - erős vadvíz


szöveg: Bot Máté, Nagy Endre
fotó: Bot Máté, Zalka

Forrás: www.outdoorsport.hu

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.