Történelmi siker a Nanga Parbaton Hír

Történelmi siker a Nanga Parbaton Hír

Pintér László
Pintér László
2016/02/26
27 év és 31 sikertelen expedíció után a Meztelen Hegy először engedett fel valakit a csúcsára télen. Alex Txikon, Ali Sadpara, Tamara Lunger és Simone Moro kitartása meghozta a sikert a világ egyik leghalálosabb nyolcezresén.
Hirdetés

Sikerült! Először jutottak fel hegymászók a Nanga Parbat csúcsára télen! Két különböző expedíció erőit egyesítve közösen érte el a csúcsot a Diamir-fal Kinshofer-útján át. Tamara Lunger néhány méterrel a csúcs előtt visszafordult. A csúcsot a pakisztáni Ali Sadpara, a baszk Alex Txikon és az olasz Simone Moro érte el helyi idő szerint 15:37-kor. Ezzel Simone Moro rekordot állított fel: négy nyolcezer méter feletti csúcsot ő mászott meg elsőként télen.

A mászók halálosan fáradtan érkeztek vissza a 7200 méteren lévő 4. táborba. Természetesen mindannyian nagyon boldogok, de elmondták, hogy a nap „nagyon hosszú és nehéz volt”, a csúcstrapéz „meredekebb, mint amire számítottak” és az utolsó kuloár „nagyon jeges volt". Holnap 10:00 órakor kezdik meg az ereszkedést az alaptáborba. Az időjárás továbbra is stabil.

A Nanga Parba a csúcstámadás hajnalán Forrás: Alex Txikon Facebook
A Nanga Parba a csúcstámadás hajnalán
Kép forrása: Alex Txikon Facebook

A Nanga Parbat a csúcstámadás reggelén (Katt a képre, van még fotó!)

Bárkinek is sikerül ez –elsőként, másodikként vagy akár tízedikként – az egy olyan álmot teljesít be, amelyről a hegymászók az elmúlt harminc évben álmodnak - Simone Moro.

Egy ilyen mászáshoz végtelen türelemre van szükség. Lunger úgy fogalmazott, hogy „a királyfinak hosszasan kell küzdeni, hogy elnyerje a királykisasszony kezét.” A Nanga Parbat esetében ez konkrétan kéthónapnyi várakozást jelentett. Moro és Lunger ugyanis december 20-án indult el Olaszországból a Meztelen Hegy felé.

A 2015-16-os expedíciók

Idén öt komoly expedíció is próbálkozott, plusz volt egy tejesen komolytalan vállalkozás Cleo Weidlichtől. Utóbbi az a hölgy, aki a 2014-es, 16 serpa áldozatot követelő Everest-lavina után helikopterrel vitette fel magát a kettes táborba, hogy megmássza a Lhocét, miután minden más expedíció levonult a hegyről. A csúcsnak akkor végül neki sem futott. Ezúttal január végén jelent meg a Nanga Parbat Rupal alaptáborában, néhány magashegyi mászó serpa társaságában. A beálló rossz idő miatt az alaptábort sem tudták elhagyni, serpái pedig ismeretlen okok miatt otthagyták az „expedíciót”, így Weidlich úrhölgy két hét után távozott is.

Erős lengyel mászókból állt a 9-tagú „Nanga Dream”, más néven „Justice for all” csapat, Marek Klonowski és Pawel Dunaj vezetésével. Ők a Rupal-fal Schell-útján próbálkoztak.

Adam Bielicki és Jacek Czech „Nanga Revolution” név alatt alpesi stílusban, oxigén használata nélkül szerette volna megmászni a hegyet a Diamir-fal Kinshofer-útján. A kedvezőtlen időjárás és Jacek egészségi állapota miatt az alpesi stílusról hamar lemondtak és csatlakoztak Daniele Nardiék expedíciójához.

Daniele Nardi a baszk Alex Txikonnal és a pakisztáni Ali Sadparával (akinek eredeti neve Muhammad Ali, de a szülőfalujáról Sadparának nevezik) klasszikus expedíciós stílusban, táborlánc építésével célozta meg szintén a Kinshofer-utat. Velük tartott a szintén lengyel Janusz Golab, de róla később semmilyen hír nem érkezett.

Tomek Maczkiewicz és Elisabeth Revol „Gumikacsák” nevű expedíciója a Messner-úton próbálkozott, alpin stílusban, amin eredetileg Tamara Lunger és Simone Moro párosa is. Mackiewicznek ez volt a hetedik, az elmúlt években sorozatban hatodik próbálkozása. Tavaly 7800 méterről fordultak vissza.

Türelemjáték

A sok expedíció versenyfutást vetített előre a csúcsért, de Simone Moro igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: “Mindannyiunknak ugyanaz a célja, ez pedig nem az, hogy elsőként érjünk fel a csúcsra, hanem hogy egyszerűen megpróbáljunk a lehető legmagasabbra jutni. Bárkinek is sikerül ez –elsőként, másodikként vagy akár tízedikként – az egy olyan álmot teljesít be, amelyről a hegymászók az elmúlt harminc évben álmodnak.“

Január közepén nem sokon múlott, hogy tragédia történjen a hegyen. Adam Bielicki és Daniele Nardi a 2-es tábor felé tartott éppen, amikor Adam standolt, de az őt rögzítő vékony kötél vélhetően elszakadt. Bielicki 70-80 métert zuhant, de zúzódásokkal megúszta élete legnagyobb esését. Ahhoz mindenesetre eléggé megütötte a kezét, hogy ne tudjon tovább mászni, így Bielicki és Czech elsőként utazott haza. A zuhanás után rövid videó is készült:

Az első csúcskísérlet – fogynak a csapatok

Az első komoly csúcskísérletre január 18-án kezdődő néhány napos időszakban nyílt lehetőség. A hőmérséklet ugyan -40 fok körül alakult a csúcsrégióban, viszont alig fújt szél és néhány nap csapadékszünet állt be.

A lengyel „Nanga Dream” csapata elérte a Mazeno-gerincet, és 7500 méterig jutott. Számukra ez volt az expedíció vége.

Mackiewiczék szintén 7500 méterig jutottak a Messner-úton. Mivel az érkező rossz időjárású időszak hosszúnak ígérkezett, expedíciójuk befejezése mellett döntöttek. Mackiewicz csalódottságában hazaérkezése után egyenesen azt nyilatkozta, többet a Himalájába sem megy, nemhogy a Nanga Parbatra.

Miután a lengyel-francia kettős levonult a hegyről, eltanácsolták Moróékat a Messner-úttól, mert az út felett lógó jégtornyok bármelyik pillanatban összeomolhattak. Moróék ekkor úgy döntöttek, csatlakoznak Txikonékhoz a Kinshofer-úton.

Szappanoperába illő vita közepette február elején távozott Alex Txikon eredeti társa, az olasz Daniele Nardi is. Az ok természetesen a pénz volt, pontosabban az az összeg, melyet Txikon szerint Nardi nem fizetett ki az expedíciót szervező társaságnak, valamint a pakisztáni vezetőnek, Ali Sadparának. Nardi természetesen cáfolta a történetet. Távozása után mindenesetre végre nyugalom honolt az alaptáborban. Ekkor már csak Tamara Lunger, Simone Moro, Alex Txikon és Ali Sadpara volt a hegyen.

Az előző három hétben nagy mennyiségű hó esett, viszont a tomboló szél és a lavinák valamelyest letisztították a Kinshofer út felső szakaszát. A hét közepétől egy viszonylag hosszú, szélcsendes és csapadékmentes időjárási ablak ígérkezett. A Nanga Parbaton, de általában véve a Himalájában télen a mászásra alkalmas időszakok 3 napnál nem nagyon tartanak tovább. Emiatt a mászók sokszor még rossz időjárási körülmények között indulnak el, hogy kellően magasan legyenek a csúcstámadáshoz, mire a jó idő megjön.

A mászás

Február 22-én Alex Txikon, Ali Sadpara, Tamara Lunger és Simone Moro elindult az alaptáborból, és viharos szélben, nehéz körülmények között, erőltetett menetben egyenesen a 6100 méteren lévő 2-es táborba ment fel. Ez 2000 méternyi szintet és 11 órás mászást jelentett.

Mivel továbbra is orkán erejű szél tombolt, a következő teljes napot a 2-es táborban töltötték. Próbáltak annyit inni, amennyi havat csak olvasztani tudtak. 24-ére virradó éjjel végre alábbhagyott a szél, így folytathatták a mászást. 24-e estére fent voltak a 3-as táborban, 6700 méteren.

25-én felállították a 4-es táborukat a Bazhin-teknő peremén, 7100 méteren. Ezzel túl voltak az út technikailag legnehezebb szakaszán, de a csúcstól még mindig több mint 1000 méter szint választotta el őket.

A farkasordító hideg miatt viszonylag későn, reggel 6-kor indultak a csúcsra. A csúcspiramis oldalán Ali Sadpara a sziklás részt választotta, míg a többiek egy havas kuloárban haladtak felfelé. Helyi idő szerint 15:37 perckor Alex Txikon, Ali Sadpara és Simone Moro először állhatott fel télen a Nanga Parbat csúcsára. Tamara Lunger néhány méterrel a csúcs alatt kimerültség miatt visszafordult. Reggel többször hányt, ami nem túl szerencsés egy nyolcezres csúcstámadás előtt.

Nagyjából sötétedéskor értek vissza a 4-es táborba. Holnap 10:00 órakor kezdik meg az ereszkedést az alaptáborba.

A csúcstámadó csapat

Tamara Lunger 29 éves, dél-tiroli hegymászónő. 2010-ben megmászta a Lhocét (oxigénnel, legfiatalabb nőként), 2014-ben pedig a K2-t oxigén nélkül. Nem először mászik Simone Moróval. Tavaly a Manaszlun a nagy mennyiségű hó miatt visszavonulót fújtak, de Moro azt mondta róla, hogy ilyen erőt eddig csak férfi hegymászókban látott. Ha feljut a Nanga Parbat csúcsára, ő lehetett volna az első nő, aki elsőként jut fel egy nyolcezresre télen. Eddig egyetlen hölgynek sikerült télen nyolcezrest megmásznia: a svájci Marianne Chapuisat 1993-ban egy népes expedíció tagjaként jutott fel a Cho Oyura.

Simone Moro 48 éves olasz hegymászó, téli specialista. Kilenc nyolcezresen járt, köztük az Everesten négyszer. Téli nyolcezresek tekintetében immáron rekorder: négy nyolcezer méter feletti csúcsot mászott meg elsőként: a Shishapangmát (2005), a Makalut (2009), a Gasherbrum II-t (2011) és a Nanga Parbatot. A Gasherbrum II expedíciójáról készült a drámai „Cold” című fesztiválgyőztes film:

Alex Txikon 34 éves baszk hegymászó, több mint 30 expedíción vett részt. 10 csúcsot mászott meg a 14 nyolcezresből. Ez volt a második kísérlete a Nanga Parbaton télen, tavaly 7850 méterig jutott. Igazi téli specialistának számít. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy 12 testvére van.

Muhammad Ali „Sadpara” 39 éves, pakisztáni hegyi vezető. 18 expedícióval a háta mögött (ebből 4 télen) a legjobb pakisztáni mászó.

Az utolsó bástya

Már csak egyetlen nyolcezres maradt megmászatlan télen, az viszont mind közül a legnehezebb: a K2. Dyenyisz Urubko tavaly szerette volna megpróbálni, de a kínai hatóságok nem adtak ki számára engedélyt. Nemrégiben a lengyel téli mászólegenda, Krzysztof Wielicki jelentette be, hogy a 2016-17-es szezonban egy erős nemzetközi csapatot szervez a K2 első téli mászására. Két csapattal vonulnának fel: az első előkészítené az utat, a másodiknak pedig egy villámgyors csúcstámadás lenne a dolga. Az elképzelés jó, de mint mindig, itt is a hegy és az időjárás fogja kimondani az utolsó szót. Nem véletlen, hogy a K2 maradt utoljára, és eddig kísérlet is alig volt a téli megmászására.

 

Hirdetés