Sziklamászók ujjsérülései I. Hír

Egy kis anatómia
A hosszú kézujjak (ezek sérülése a leggyakoribb) három ujjperccsontból állnak, ezek között ízületek helyezkednek el. Az ízületeket a csontvégek, az ezeken elhelyezkedő porcfelszínek, az ízületi tok és a számunkra most lényeges oldalszalagok alkotják. Ezek a szalagok akadályozzák meg az oldalirányú elmozdulást az ízületekben. Két hajlító ín végzi az ujjak hajlítását: a felületes ujjhajlító izom ina a középső ujjpercen, a mély ujjhajlító izom ina a körömpercen tapad, mindkét izom az alkar csontjairól indul. Ezek ketten végzik az ujjak munkáját mászás során - mint ahogy egy bábut mozgatunk a hozzá kötött madzagokkal. Az inak körül ínhüvelyek helyezkednek el. Az inakat gyűrű alakú szalagok (ínhüvelygyűrűk) veszik körül, és a csontokhoz pányvázzák őket. Így az inak a csontok mellett futnak, és hajlításkor nem emelkednek el tőlük . Ezek sérülésekor maguk a hajlító inak tépik el a gyűrűszalagot. Az inak gyakoribb sérülései A felületes ín gyakrabban sérül, főként zárt peremes fogásnál (alsó kép). A mély ín elsősorban nyitott fogás (felső kép) esetén sérülhet, de mivel a mászók többsége ezzel az izommal kisebb erőkifejtésre képes, kevesebben is használják ez a fogástípust. Az ujj inai sérülhetnek rándulással, részleges és teljes szakadással. Ez utóbbi nagyon ritka, szinte csak akkor fordul elő, ha az előzőleg már többször károsodott, és nem megfelelően gyógyult ín kerül nagy megterhelés alá. Gyakran nehéz eldönteni, hogy melyik sérülésről van szó, mivel egy rándulás és egy részleges szakadás tünetei között (főként, ha az ujj egyéb részei, pl. rögzítőgyűrű is megsérül) nincs mindig nagy különbség. Gyakran a kórlefolyás mutatja meg, milyen sérülésről is volt szó pontosan. Míg egy kisebb rándulás viszonylag hamar (1-2 hét) meggyógyul, egy súlyosabb szakadás után akár hónapokig is szükséges a kezelés és rehabilitáció. Meg kell említeni, hogy nem csak egy nagy erőkifejtés, hanem a hosszú távon elkövetett túlterhelés is árt az inaknak. Krónikus gyulladás, vagy a mikroszkopikus nagyságrendű, de meg nem gyógyult sérülések összessége fájdalmas, kevésbé terhelhető, sérülékeny inakat eredményez. Mik tehát a sérülések főbb tünetei és a teendők (súlyossági sorrendben): - fájdalom a mászás végén (teendők: elemezni a technikai hibákat - túlterhelés!-, egy ideig csökkenteni az edzés nehézségét) - fájdalom a mászás alatt (teendők: felhagyni a mászással, amíg a fájdalom el nem múlik és minden olyan tevékenységgel, ami fájdalmat vált ki) - fájdalom a mindennapi tevékenységek (ajtókilincs lenyomása, stb..) során (teendők: minden tevékenység beszüntetése, ami fájdalmat okoz). Gipsz, sín csak extrém súlyos esetben jön szóba. Rehabilitáció: Minden fájdalommal járó tevékenységet kerüljünk. A fájdalom ugyanis mindig sérülést, esetenként a már gyógyulóban lévő ín ismételt sérülését jelzi! Jég, gyulladáscsökkentők alkalmazása az első 5 napban segíthet. Óvatos nyújtást is alkalmazhatunk. Amikor a mindennapi tevékenységek már fájdalommentesek, elkezdhetjük az ujj óvatos terhelését, - elsősorban erőkitartási gyakorlatokat, később excentrikus gyakorlatokat végezzünk. A maxerő tilos! Amennyiben valami fájdalmat okoz, azonnal vissza kell lépni a nehézségi fokban. A mászást fokozatosan kell elkezdeni, amikor az előbb említett gyakorlatok már mennek. Nagy fogások (nyitottan), függőleges fal, majd egyre nagyobb áthajlás, egyre kisebb fogások. Csak a legvégén kezdhetjük el a dinamikus mozdulatokat. Figyelem, a rehabilitáció nem edzés! Túl gyakran hallani a "pihentem, utána mégis elkezdett fájni az ujjam mászáskor" mondatot. Itt egy sérült rész fokozatos terheléséről van szó, és ne felejtsd el, ha újra érzed a fájdalmat, azt jelenti, hogy a sérülés újra kialakult és kezdheted elölről az egészet! Amennyiben lehetséges kérdezz meg egy ehhez a részhez értő orvost, hiszen előfordulhat, hogy félrekezelsz valamilyen teljesen más típusú betegséget. Folyt. köv.
Szerző: Kati Forrás: www.szikla.hu