Szenzációs téli szóló Patagóniában Hír

Szenzációs téli szóló Patagóniában Hír

Pintér László
Pintér László
2016/09/20
A kanadai Marc Andre Leclerc feljutott a Torre Eggerre. Ez mindössze a hegy második szóló megmászása, és szintén csak a második sikeres téli próbálkozás.
Hirdetés

Néha érdemes kitekinteni, hol is tart most az alpesi mászás. Ennek a kanadai srácnak a nevét pedig érdemes lesz megjegyezni.

Marc Andre Leclerc akár Alex Honnold kanadai unokatestvére is lehetne. Alexszel ellentétben azonban tudja, hogyan kell felvenni a hágóvasat, és nem fél azt a legextrémebb körülmények között használni. Gyakran mászik szólóban, nem áll tőle távol a gyorsasági mászás sem, és az El Capitanon is otthonosan mozog. Igazi eleme azonban a jeges falak birodalma.

Marc Andre a brit kolumbiai Squamishban született. 9 évesen kezdett teremben mászni, de már négy évesen a hegyek vonzották. 12 évesen jutott ki először a valódi természetbe, 15 éves korától kezdve foglalkozik komolyan alpesi mászással. 21 évesen járt először Patagóniában. Most 23 éves. Értitek? Hu-szon-há-rom! (Mindjárt kiderül, miért kiabálok.)

2015 januárjában zöldfülűként érkezett Patagóniába. Két hónappal később olyan utakkal a tarsolyában tért haza, ami egy veteránnak is dicsőségére válna.

Egy kisebb utat és némi boulderezést leszámítva első útja a Patagónia-specialista Colin Haley-vel a fordított Torre-traverz első megmászása volt (La Travesía del Oso Buda: Cerro Torre – Torre Egger – Punta Herron – Aguja Standhardt; 1200m, 5.10, A1, M5, WI 5-6). Két héttel később szintén elsőként mászták át a Cerro Torre teljes északi falát (Directa de la Mentira, 1200m, 5.10, A1, WI 4-5).

A Corkscrew-út a Cerro Torrén Forrás: Patagonia Vertical/Rolando Garibotti
A Corkscrew-út a Cerro Torrén
Kép forrása: Patagonia Vertical/Rolando Garibotti

A Cerro Torre Corksrew útjának történelmi szólója. Van még fotó, katt a képre! (Fotó: Patagonia Vertical/Rolando Garibotti)

Levezetésként pedig olyat mászott, amit a Patagonia Vertical szerzője, a nagyszerű Rolando Garibotti egetrengetőnek nevezett. Egyetlen nap alatt megszólózta a Cerro Torrén a Corkscrew utat (5.10d, A1). Garibotti a környék mászótörténetének legalaposabb ismerőjeként így jellemezte Leclerc akkori mászását: “Ez messze a legnehezebb út, amit valaha szólóztak a Cerro Torrén, összességében is csak a hetedik szóló erre a csúcsra (három a Kompresszor-úton, és három a Via dei Ragnin). Egy ilyen színvonalú szólót csak Renato Casarotto első megmászása szárnyal túl a Fitz Roy északi pillérén.”

Marc Andre fél év múlva ismét Patagóniában utazott. Célja ezúttal az Aguja Standhardt téli szólója volt. A tél utolsó hetében futott be El Chalténbe, mire azonban a várt jóidő-ablak megérkezett, a hivatalos téli szezon véget ért (szeptember 20. a tél utolsó napja). Persze, ha Patagóniában jó az idő, az ember mászik, Marc is ezt tette. Az eredmény a Tomahawk és Exocet utak összekötésével született onsight free szólója, a Standhardt első szólómászása lett.

Most pedig harmadszor van Patagóniában, és harmadszor mászik történelmi utat. Ezúttal még a téli időszakban sikerült szólóban feljutnia a Torre Eggerre, mindössze 21 óra alatt oda-vissza. Az alsó 300 méteren az olasz út mellett teljesen új variánst mászott, majd a „Téli összekötőt” használva nagyjából félmagasságban csatlakozott a Titanic útba.

Marc Andre Leclerc szóló útvonala a Torre Eggerre Forrás: Patagonia Vertical/Rolando Garibotti
Marc Andre Leclerc szóló útvonala a Torre Eggerre
Kép forrása: Patagonia Vertical/Rolando Garibotti

Marc Andre Leclerc téli szóló útvonala a Torre Eggerre. Van még fotó, katt a képre! (Fotó: Patagonia Vertical/Rolando Garibotti)

Egy héttel ezelőtt, első kísérletre hóvihar miatt négy kötélhosszal a csúcs alól fordult vissza, két bivak után. Ez azonban nem szegte kedvét. Rolando Garibotti, a patagóniai mászások krónikása (és a Torre-traverz első megmászója) hozzájárulásával következzék Marc André Leclerc személyes beszámolója a Torre Egger első téli szólómászásáról:

Életemben először másztam sérac alatt

“Szombat éjjel 2:45 körül kezdtem mászni. A skót stílusú folyosót választottam kiindulási pontnak, amit a felette figyelő jégtornyok fenyegetnek. Egy jéglavina ezt már tisztára söpörte, ezért gyorsan tudtam haladni a kemény havon és vízjégen, WI3 nehézségben. Egy szűk kéménybeli mix szakasz után elértem a már meglévő utat. Életemben először másztam sérac alatt.

Egy hosszú mix kötélhosszt biztosítottam (M5 A1), majd könnyebb terepen elértem a függőgleccsert, ahol pihentem egy rövidet. Ez után egy 15 méteres szakaszt biztosítottam egy nagyon törékeny jégoszlopon, ahol egy jégcsavarra lépve kvázi mesterségesen kellett másznom, mert megrúgni nem mertem a jégoszlopot. Innen megint könnyebb terep következett, majd elértem egy hosszú, 5.10+ nehézségű szakaszt, amit elfagyott kezekkel biztosítottam, hogy elérjem a hógerincet a főfal lábánál.  

A főfal nagy részét szabadon szólóztam, kivéve a traverz részt a párkányok előtt. A zsákomat magam után húztam, de néhányszor beakadt, amivel időt veszítettem. A mászás a főfalon nagyon élvezetes volt, rengeteg kitett ujjrepedéssel és egy kéménnyel, amely belül le volt jegesedve, és amit mászócipőben, egy jégszerszámmal küzdöttem le."

A Torre Eggeren, a rámpák előtti traverz Forrás: Patagonia Vertical/Marc Andre Leclerc
A Torre Eggeren, a rámpák előtti traverz
Kép forrása: Patagonia Vertical/Marc Andre Leclerc

A párkányok előtti traverz a Torre Egger főfalán. Van még fotó, katt a képre! (Fotó: Patagonia Vertical/Marc Andre Leclerc)

"Ahol az út elkezd jobbra traverzálni, bakancsra és hágóvasra váltottam, és felvettem a hátizsákomat is. Elég gyorsan, szabadon szólózva másztam ezt a vadul kitett szakaszt, túljutva a pár nappal korábbi kísérletem során elért legmagasabb ponton.

Az utána következő kémény vállalható állagú volt, stabil jéggel, felette pedig egy támasztótechnikás bevágás (megint mászócipőben). Innen már a legfelső havas szakasz következett a zúzmaragombákkal.

Előtte azonban még egy erősen lezúzmarásodott sziklalépcső fogadott, amit back looppal önbiztosítottam (gyakorlatilag fordított toprope – a szerk.), és mesterséges segítségként a jégszerszámaimra támaszkodtam, amiket egy áthajló repedés mélyén lévő jégbe rögzítettem. Ez elég szigorúnak tűnt, de szerencsére hamar túl voltam rajta. Felette aztán egy ferde ereszkedés („statikus” inga traverz – a szerk.), majd két mesterséges mozdulat után elértem a jégvályút, ami a gomba déli oldalára, onnan pedig a csúcsra vezet. Este hatkor értem fel. Viszonylag problémamentes ereszkedést követően este 11-re voltam ismét a sátramnál.”

Marc Andre Leclerc a Torre Egger csúcsán Forrás: Patagonia Vertical/Marc Andre Leclerc
Marc Andre Leclerc a Torre Egger csúcsán
Kép forrása: Patagonia Vertical/Marc Andre Leclerc

Marc Andre Leclerc a Torre Egger csúcsán. Van még fotó, katt a képre! (Fotó: Patagonia Vertical/Marc Andre Leclerc)

Marc André szólója a Torre Egger második téli megmászása (az elsőt Dani Arnold, Thomas Senf és Stefan Siegrist teljesítette 2010-ben), és mindössze a második szóló valaha ezen a hegyen (az elsőt Colin Haley követte el, idén év elején).

Ilyen, amikor elviszi a barátnőjét síelni (A barátnő Brette Harrington, aki tavaly elsőként mászta szabadon, szólóban a Chiaro di Luna (5.11a) utat a Fitz Roy-csoporthoz tartozó Saint-Exupery toronyra. Ezzel ő lett az első nő, aki a Fitz Roy-csoportban free szólót teljesített.)

Mindeközben a szomszéd hegyen...

Az osztrák Patagónia-specialista, Marcus Pucher is ambiciózus tervekkel utazott a déli féltekére. Régi álma a Cerro Torre első téli szóló megmászása, amelybe tavaly beletört a bicskája. Korábban kétszer is sikerült nyáron szabadon szólóznia a hegyet, második alkalommal gyakorlatilag téli körülmények között. De a mászás nem a körülményektől lesz téli, hanem a naptárban elfoglalt helyétől.

Markus Pucher a Cerro Torrén 2015 Forrás: Markus Pucher Facebook
Markus Pucher a Cerro Torrén 2015
Kép forrása: Markus Pucher Facebook

Markus Pucher 2015-ben a Cerro Torrén. Van még fotó, katt a képre! (Fotó: Markus Pucher Facebook)

Ezúttal fájdalmasan közel jutott hozzá, hogy megvalósítsa álmát: A Via dei Ragni utolsó kötélhosszában, 40 méterrel a csúcs alatt volt kénytelen visszafordulni a hatalmas mennyiségű zúzmara miatt.

A következő jóidő-ablakot kihasználva a Fitz Royra tette át a bázisát, ahol a legendás Supercanaletát próbálta szólózni. Itt a mély hó, fentebb pedig a leheletvékony jég kényszerítette visszafordulásra, pár száz méterre a csúcstól.

Így sem kell azonban üres kézzel hazajönnie: 17-én sikerült feljutnia a Cerro Pollone csúcsára, ami ennek a csúcsnak az első téli mászása és első szólója is egyben.

Markus Pucher a Cerro Pollone csúcsán Forrás: Markus Pucher Facebook
Markus Pucher a Cerro Pollone csúcsán
Kép forrása: Markus Pucher Facebook

Markus Pucher a Cerro Pollone csúcsán. Van még fotó, katt a képre! (Fotó: Markus Pucher Facebook)

Az utóbbi évek magyar mászásai Patagóniában

Legutóbb két kiváló hazai mászónk, Kovács Tamás és Urbanics Áron látogatott el Patagóniába, idén január-februárban. Az időjárás ugyan minduntalan keresztbe tett nekik, de két szép utat tudtak mászni a Fitz Roy-, illetve a Cerro Torre-csoportban. Az egyik az Aguja Rafael Juárez (ex-Innominata) Anglo-Americana útja (kb. 600 m, 6c), a másik pedig a Cerro Standhardt Festerville útja (6c, kb. 700m, a tetején 85° zúzmaragomba).


2013-as expedíciójukon Lám Bencével kiegészítve a Cerro Torre-csoportban az Aguja de la Silla délkeleti falára másztak egy 300 méteres új utat, majd a normál útba átkötve (6a+, 250 m) érték el a Silla csúcsát. Az új út egy egyenes vonalú repedésrendszeren halad végig, nehézsége végig 5c-6a közötti. Feljutottak egyébként a Cerro Torréra is, éppen a Ragni-úton.


Ha szeretnétek némi fogalmat alkotni arról, mit jelent télen mászni Patagóniában, nézzétek meg .

Külön köszönet Urbanics Áronnak a cikk elkészítéséhez nyújtott hegymászó szakmai segítségéért!

Hirdetés