Menü

2010.11.30.     Hozzászólás 4

Mozgásvilág.hu

Síelés 7000 méter fellett - interjú Wetzl Péterrel

A magasság 7100 méter, a levegő mindössze mínusz 20 Celsius fok, a hegyoldal színtiszta jég... ez jó, mert így kisebb a lavinaveszély...


7100 méter felett a a levegő sűrűsége a normál érték 35%-a, mínusz 20 Celsius fok van, a hegyoldal színtiszta jég. Ez jó. Kifejezetten jó. Havas lejtőn nagy a lavinaveszély. A Cho Oyura feligyekvő további 27 expedíció tagjai nem örültek volna, ha még egy lavina a nyakukba szakad.

 

Síelés 7000méterről

 

Amíg ott voltunk 2 lavina vitt el összesen 12 embert. Mindegyikük túlélte, de voltak komoly sérülések. A Himalájában ismeretlen a hegyimentés, a Pieps helyére is inkább más, fontosabb eszközt teszünk. Ha ilyen magasságban elvisz a lavina, akkor vagy saját lábadon mész ki vagy ott maradsz, ezért különösen oda kell figyelni hol, milyen nyomvonalon ereszkedsz le. - Meséli Wetzl Péter aki, a 8 201 méter magas Cho Oyura próbált meg feljutni annak a csapatnak a tagjaként, melynek Erőss Zsolt is tagja volt. Csak lefelé a gyorsabb utat választotta.

 

Ereszkedés? Nem síelni mentél?
Igen ez nem az a síelés, amire elsőre mindenki gondol. A lejtő olyan meredek, és jeges, hogy inkább ugrálás, mint, síelés. Levegőben ugrálva fordítom a léceket, hogy aztán a kantnin megkapaszkodjak. A levegő olyan gyér, hogy maximum 4-5 fordulót tudtam megtenni pihenés nélkül. Van, amikor ez sem elég, kötéllel kell leereszkedni egy-egy jégfalon. Ilyenkor is rajta van a sí a lábamon. Maga a síút 4-5 órát vett igénybe, ennyi idő alatt jutottam le 7100 méterről a 6400 méteren lévő táborba.

 

Síelés 7000méterről

 

 

Honnan tudod a megfelelő útvonalat?
A felfelé úton tervezem meg. Ebben az esetben maximum 200 méterrel távolodtam el a felfelé vezető út vonalától.

 

Síelés 7000méterről

 

Egyáltalán miért akar valaki ilyen magasságban síelni?
Az a filozófiám, hogy minden fehér lejtő arra van, hogy lesíeljenek róla. És a szabadság. A sítúrázás, mint a kerékpár megteremti annak a lehetőségét, hogy oda is eljuss ahova autóval nem lehet.

 

Síelés 7000méterről

 

 

Eddig milyen helyekre jutottál így el?
30 éve sítúrázom. Első nagy sízésem az Elbrusz volt, aztán az Alpok 4000-ei, (Signalkuppe, …) majd 11 éve megmásztam, majd lesíeltem a Mt. McKinleyről, Alaszkában. Eddigi legmagasabb hegy amiről lecsúsztam a Mustagh Ata, Kínában. Ez egy 7500 méteres hegy, amit az Isten is sízésre teremtett!

De körbebringáztam már Új-Zéland déli szigetét is. Ennek a túrának a végén eladtuk a bringákat és a kapott pénzből túráztunk a Mt. Cook hegységben.

Taiwant is körbetekertem. A sziget nyugati fele érintetlen esőerdő, 270 db 3000 méternél magasabb heggyel. Teljesen lakatlan, de utak - a japánoknak köszönhetően - vannak. Ennek ellenére nem sokan járnak arra, mert nagyon sok a földrengés, földcsuszamlás. Egyik éjszaka mi is arra ébredtünk, hogy remeg a föld. Mondanom sem kell ugrottunk ki sátorból! Aztán volt, hogy olyan falu mellet haladtunk el, amit egy földcsuszamlás teljesen betemetett, csak a templom tornya látszott ki. A keleti oldal ellenben biciklivel járhatatlan, 20 millió ember lakik egy Magyarországnál fele akkora területen. Nem bicikli barát.

Csakúgy, mint Florida. Az volt életem legnagyobb tévedése. A kétszer 6 sávos autópályán halálközeli élmény bringázni.

 

Síelés 7000méterről

 

 

Vissza a mostani túrához.
Az alpinistákkal ellentétben neked még a sít is cipelned kellett.
Nem nagy hátrány ez?

De igen. Mondhatjuk, hogy eggyel nehezebb, mint a „sima” alpinizmus, ellenben a mostani lécek fantasztikusak. Engem az Atomic szponzorált meg egy speciálisan magashegyi sítúrázásra kialakított léccel. Ez a léc szuper könnyű. Famagos, de a háza carbon-szálas erősítésű, az egész pár mindössze 1.8 Kg! A sítúra lécek mind keskeny, nagyívű lécek. Hasonlóak a 20 évvel ezelőtti alpesi lécekhez így kevesebb anyag kell bele, ezért is könnyebb.  A jégen nagyon jól megáll, a mélyhóban ellenben kis hátrányt jelent. Főleg ha a szűzhavas lécekhez hasonlítom, de egy olyat nehézkes felvinni egy ilyen nagy hegyre. Túl súlyosak.

 

Síelés 7000méterről

 

A sí kiválasztásánál felmerült a kérdés,hogy egy nehezebb freeride sí vagy a super könnyü verseny túrasí az ideális társ a nagy magasságban.
Mind a két sínek megvan a maga előnye. A választást a terep adottsága befolyásolta és a döntés jó volt! A választott sí az ATOMIC TOUR ULTIMATE super könnyü verseny túrasi volt. Ezt a modellt a gyártó csak 163 cm hosszban késziti. A könnyü súlya miatt (kötéssel,fókaszőrrel 2,4kg) nem volt megeröltető a hátizsákon tőrténő szállítása. A lesízéshez szükséges dinamikát és torziós merevséget a jó belső szerkezet, a fa és carbon konstrukció bíztosította. Nehéz meredek, jeges szakaszokon a sí kellően keménynek bizonyult, a léc éleit biztonságosan meg lehetett akasztani. A bizonytalan beszakadós mély hóban - a léc keskenységéből adódóan -fokozottabban kellett figyelni és kerültem a nagy sebességet. A mély porhóban a sí mélyebbre süllyed, mint a szélesebb társai, ezért több munkát igényelt felhúzni a hó tetejére, de működött!
Összességében csak jót tudok írni a síről.A turázás felfele,fókaszőrrel pedig - a súlyából adódóan -, könnyed,szabad érzést bíztosított.

  

Síelés 7000méterről

 

És a sícipőd? Azt is külön kell vinni?
Nem, egy speciális bakancsban voltam. Ez egy műanyag magashegyi bakancs, amiben járni és sízni is lehet. Mivel műanyag egy 7 mm-es neoprén külsőt húztam rá, hogy ne fagyjon el a lábam!

 

Azt mondtad, hogy 30 éve magashegyi síelsz.
Hogyhogy csak most próbálkoztál először a Himalájával?
A Himalája számomra különleges. Eddig nem éreztem, hogy készen lennék rá, csak most jött el a pillanat. Meg hát nem olcsó mulatság…

 

Síelés 7000méterről

 

Tényleg mennyibe kerül egy ilyen expedíció?
Csak az engedély 4000 USD fejenként. A helyi logisztika (serpák…) még 2000 USD. Ezen felül a repülőjegy, további útiköltségek, speciális felszerelés. A szponzorok nélkül ez lehetetlen.

 

Sokszor beszélnek az egyes helyeken mostanság elterjedt kereskedelmi túrák előnyeiről, hátrányairól. Te mit gondolsz erről?
Az igazság az, hogy számomra ez egy kicsit idegen. Itthon még az internetet sem használom rendszeresen. Régen egy kalandorról akkor jött hír, amikor ő maga meghozta. Ma meg: az alaptáborban szinte egy sajtóközpont működik. Bármi, ami a hegyen történik, 1 óra múlva már a világhálón van. Az expedíció tagjai akár napelemmel tölthető, fűthető ruházatban másznak. De nem hiszem, hogy magashegyi sítúrákat kereskedelmi alapon szerveznének a közeljövőben. Ehhez sokkal több tapasztalat kell.

 

Videó

 

Mi a célod, következő terved?
Expedícióimmal meg szeretném mutatni, mit lehet kihozni egy pár sílécből! Most nem sikerült 8000 méter fölé jutni, és onnan lesíelni. Következő nagy célom ez lesz!

 

Síelés 7000méterről

 A Vadvidék túrabolt a túrasízés támogatója......

Olvass többet a témáról: himalája, cho oyu, interjú, atomic

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • yadd 2011.02.07.   12:08

    yadd

     

    <a href=http://google.com> http://google.com </a>

    [url=http://google.com] http://google.com [/url]

    válasz erre...

  • sherpa 2010.12.14.   11:45

    sherpa

    Kedves Árpád!

    Ha van elég elszántság és vágy az ismeretlen felfedezéséhez, akkor a kemény munkával megszerzett javakat repülőjegyre fordítom. Megérkezve az ismeretlenbe, lemondva minden luxusról csak magamra hagyatkozva, közel kerülök álmaimhoz. Lehetséges azonban, hogy az önerőből megszerzett eredmények szponzorok figyelmét is felkeltik, és innentől kezdve egyszerűsödik a helyzet. Szerencsés, ha valakinek munkája közel áll hobbijához, szenvedélyéhez, én konkrétan síoktatással foglalkozom.

    Üdvözlettel: Péter

    válasz erre...

  • sherpa 2010.12.14.   11:44

    sherpa

    Kedves Árpád!

    Ha van elég elszántság és vágy az ismeretlen felfedezéséhez, akkor a kemény munkával megszerzett javakat repülőjegyre fordítom. Megérkezve az ismeretlenbe, lemondva minden luxusról csak magamra hagyatkozva, közel kerülök álmaimhoz. Lehetséges azonban, hogy az önerőből megszerzett eredmények szponzorok figyelmét is felkeltik, és innentől kezdve egyszerűsödik a helyzet. Szerencsés, ha valakinek munkája közel áll hobbijához, szenvedélyéhez, én konkrétan síoktatással foglalkozom.

    Üdvözlettel: Péter

    válasz erre...

  • Árpád 2010.12.02.   13:00

    Árpád

    Tisztelt Wetzl Péter, és mindenki más, aki hozzá tud szólni a kérdéshez!

     

    Kérdésem általános jellegű, de most ezen cikk kapcsán vetődött fel bennem.

     

     

    Az ilyen vagy akár más jellegű expedíciós túrák, valamint az extrém(ebbnek gondolt) sportok költségesek.

     

    Az, aki ilyennel foglalkozik, először is rendelkezik elkötelezettséggel, tehetséggel, elszántsággal, tapasztalattal, ez OK.

    De általában hogyan tudják előteremteni a hobbijuk gyakorlásához szükséges pénzeszközöket?

    Nem a legjobbakra gondolok, akik esetleg reklám-szerződéseket kötnek, hanem arra a néhány száz (vagy ezer) emberre, akik nem közismertek, de eljutnak a Föld sok helyszínére, helikopterrel felmennek a hegy tetejére és onnan síelnek le... stb. sok extrém és/vagy költséges sport van.

     

    Mi a gyakoribb? A szponzoráció, vagy hogy saját forrásból teremtik elő a pénzt?

    Saját forrás lehet az is, hogy mivel speciális tudása van, túravezetést vállal az ideje egy részében...

    Vagy jól menő vállalkozása van...

    vagy ez mind kevés lenne?

     

    Lehet azt mondani, hogy az esetek túlnyomó részében szponzor van a háttérben? Na de az hány százalékát fedezi az összköltségeknek? Ha csak a felszerelést adja, az még édes-kevés, talán 10-30%-a az összköltségeknek, nem?

    Nem (csak) a felszerelés a lényeg, hanem a kiutazás, az ott-tartózkodás, szállás, helikopteres megközelítés, engedélyek költsége...

    Ezekre mind lehet szponzort találni?

    Mennyire nehéz ez?

     

    Hogyan szokták finanszírozni általában a megszállottak ezeket a költségeket?

     

     

    Üdvözlettel,

    Árpád

    válasz erre...