A magyar sportok történelme - V. rész Hír

Mozgásvilág.hu;http://www.mozgasvilag.hu/
2006/12/12
A testkultúra fejlődésének új irányzatai XVI-XVII. Század A végvári harcok időszakában a magyar urak egy részét nem érdekli a haza sorsa. ők Bécsben, Pozsonyban vagy Prágában tornajátékokon szórakoznak. Ezek a kihunyó lovagi kultúra utolsó fellobbanásai. Ferdinánd, majd Miksa és utóda, Rudolf által kedvelt szórakoztató játékoknak a magyar urak szívesen látott résztvevői.
Hirdetés

Nemegyszer egy-egy nevezetesebb viadal alkalmából egyik-másik híres bajvívó végvári kapitányt is Bécsbe, Pozsonyba kényszerítenek, hogy a császár és az udvar előtt bizonyítsa ügyességét. A XVI. Század második felében a párviadalok mellett Nyugatról új játékok divatja terjed: ezek közt első helyen áll a labdajáték. Miksa császár Pozsonyban labdaházakat építetett, ahol az oda bejutó kiváltságosok a külföldön divatos új labdajáték szabályaival is megismerkedhetnek. Ez a mai tenisz őse. Még pergamennel bevont ütőkkel, de már háló felet ütik a labdát. A labdajáték hamar káros szenvedélyé fajul. . A lovagi játékok és a lovagi tornák a XVI-XVII. Században is divatban voltak, nem hiányozhattak egy udvari ünnepségről sem. A lándzsával, karddal vívott tornák mellett a párviadalok új, a töröktől átvett formája, az ún. kelevézjáték is meghonosodott. Lovon ülve fenyőfabottal vagy tompa kopjanyéllel a kezükben ütköztek meg a vívók egymással. Végére kék vagy vörös porfestékkel töltött labdát kötöztek, így az ellenfél ingére ejtett színek jelezték a találatot. A városi polgárság legjellegzetesebb csoportja évszázadokon át a céllövészet volt, amelynek gyakorlására céllövő-egyesületekbe tömörültek. A lövészegyesületek életének középpontjában a nyári nagy lövészversenyek állottak. A lövészünnepségek megszervezése az egyesületek élén álló lövészmesterek feladata volt. A céllövészet változatai: - céltáblára - madárlövészet (böklövészet) - harcászati lövészet A lövészverseny győztese a lövészkirály címet nyerte. A természetjárás egyre nagyobb érdeklődésre tartott számot. Az új mozgásforma a turistáskodás. A sportszerű turistáskodás első nyomai a XVI. Század közepén a felvidéki városok környékén találjuk. Gyakori kirándulásokat szerveztek a Magas-Tátra sziklafali közé. A Tátra legmagasabb csúcsait 1615 körül szakszerű felszereléssel ellátott turisták látogatták.   Felhasznált irodalom: A magyar testnevelés és sport története (Földes, Kun, Kutassi) 1989
- Szentgyörgyi Nikoletta - - Mozgásvilág -
Hirdetés