Mi az az izomláz? Hír

Annyi biztos, hogy az izmok valamilyen (aerob vagy anaerob) tevékenység közben olyan terhelést kapnak, amihez nincsenek hozzászokva, ezáltal duzzanat vagy gyulladás (vagy valami más) keletkezik, és ezt érezzük mi fájdalomnak. Kialakulás a terhelést követő 12-24 órában jellemző, a legfájdalmasabb szakasz azonban 24-72 óra között követezik be. Amíg az izomláz tart, az izomerő átmenetileg csökken.

Elképzelhető, hogy kétféle izomlázról kell beszélni (bár az érzés ugyanaz, így ennek létjogosultsága megkérdőjelezhető). Amikor egy alapvetően aerob mozgás közben anaerob tartományba kerülünk, a glükóz bontása (innen nyerjük az energiát) megváltozik, sokkal kevésbé lesz hatékony. Oxigéngazdag állapotban a glükózból víz és széndioxid lesz, míg oxigénhiányos állapotban tejsav, ami az izom és a szervezet sav-bázis egyensúlyát a savas irányába tereli. Erre reagálva az izomrostok megduzzadnak, és ez okozza a fájdalmat. Vagy nem.

Az anaerob terheléseknél az izomláz vélhetően mikrosérülések, és az ezekből adódó duzzanat és gyulladás következménye. Ilyenkor is fokoznia kell a szervezetnek az izmok megfelelő oxigén- és tápanyagellátását, hogy a sérülések mihamarabb begyógyulhassanak, és immár erősebb izommal kezdjünk neki a következő terhelésnek. Ezt az elméletet egyébként szintén nem igazolták a kutatások.

Az is lehet, hogy a kalcium ion túlzott felszaporodása áll a háttérben, de hát, ezt sem sikerült még egyértelműen igazolni.

Az a helyzet, hogy lehet szó valamilyen sejtanyagcsere-folyamatról, de eddig nem született olyan hipotézis, amit a kutatások alátámasztottak volna.

Izomláz megelőzése és kezelése

Az egyik legjobb megelőzés - ahogy a görcsnél is - a fokozott terhelés. Ha folyamatosan, de fokozatosan növeljük a terhelést, kisebb a (durva) izomláz valószínűsége.

A terhelés utáni nyújtás is csökkentheti a későbbi izomlázat, bár a kutatások ezt sem támasztották alá, csak a tapasztalat.

A rádolgozás is olyan kérdés, aminek hatékonyságára nincs bizonyíték. Mégis, az empíria alapján a durva izomlázra nem érdemes rádolgozni, a könnyűre igen. Abban jellemzően mindenki egyetért, hogy egy könnyű átmozgatás hasznosabb a teljes pihentetésnél.

A masszázs nem tesz jót az izomláznak, hiszen önmagában is képes izomlázat okozni.

Szokták ajánlani a szaunát vagy akár a melegvizes borogatást, ez azonban, ha gyulladásról lenne szó, nem kéne, hogy segítsen. Mások épp a jeges borogatásra esküsznek, ami garantáltan lelassítja a jelátvitelt, tehát ha másra nem, arra biztos jó, hogy kevésbé érezzük a fájdalmat. Nem mintha ez hasznos cél lenne.

Szóval az izomlázat egyelőre hatékonyan nem hogy kezelni nem tudjuk, de a folyamat sem világos, ami okozza.