Menü

2005.06.27.     Hozzászólás 0

Hadd megközelítése a hosszútávfutó edzéshez - Kiegészítés a második részhez!

Vessünk egy pillantást arra, milyen negatív hatásokkal jár, ha az anaerob rendszerből “kölcsönzünk” hosszútávfutás során (bármely távon, 5 kilométertől felfelé). Akik úgy gondolják, hogy ők ezt nem teszik, vessék össze a különböző távú eredményeiket. Ha nincs szoros kapcsolat, tévednek.



1. Mikor egy izomsejt a lábunkban túlságosan elsavasodik (anaerob futás hatására), a sejt megszűnik ellátni a feladatát, mert a savasság gátolja az enzimtevékenységet és az izom összehúzódó képességét, az energiaátalakítás nem tud folytatódni. Tehát minél többet dobunk a tűzre, nyomjuk a gázt, terheljük az izmot, annál több izomrost szünteti be a működést. Ha ugyanezt az izomrostot aerob módon használjuk, a kikapcsolódás nem történik meg.
2. Egy molekula glükózt anaerob módon lebontani szörnyű üzemanyagpazarlás. Olyannyira gazdaságtalan, mintha az autó 90 litert fogyasztana százon. Ugyanezt a glükózmolekulát aerob módon felhasználva, olyan gazdaságosan futhatunk, mint egy 5 liter benzinnel 100 kilométert megtévő kocsi. Ha elég messzire akarunk futni (félmaraton, maraton) legjobban tesszük, ha olyan gazdaságosan használjuk az üzemanyagkészletünket, amennyire csak lehet, máskülönben elfogy, és összeomlunk, még a célvonal előtt. Vegyük azt is figyelembe, hogy anaerob üzemmódban nem fogjuk tudni elérni hatalmas mennyiségű és gazdaságos zsírkészleteinket (aminek felhasználása olyan jó hatásfokú, mint egy messze 5 liter alatt fogyasztó autó). Olyan üzemanyag ez, ami túlvisz a 32 kilométeres maratoni falon, és még sokkal tovább.
Gondoljuk ezt el a következő módon: állítsunk egymás mellé egy ezres szuzukit (autót persze :-), és egy ferrarit, üres tankkal. Kapjon mindegyik 5 liter benzint, és versenyezzenek, melyik jut messzebb. Melyik fog vajon győzni?
Mivel a laktátküszöb méri, milyen tempónál váltunk aerob energianyerésről (egyre inkább) anaerobra, azt is meghatározza, mikor veszítjük el a gazdaságosságot, és kezdünk pazarolni. Azt mondhatjuk tehát, hogy az alacsony laktátküszöb egyben alacsony hatásfokot is jelent.
Biztosan ismertek futókat (én legalább kettőt), akik 32 kilométeres edzésfutásokat csinálnak 6 perces mérföldekkel (3:43/km), mégsem tudnak befejezni egy maratont ebben a tempóban. Miért? Mert üzemanyag-hatékonyságuknak (vagy annak hiányának) köszönhetően, a szénhidrátkészletük kimerül az utolsó 10 kilométerre. Üzemanyag-gazdaságosságuk, következésképpen laktátküszöbjük, túl alacsony.

(A szerző Olaszországban élő, amerikai származású edző.)
Folyt. köv.!!!

Az I. rész


A II. rész

Olvass többet a témáról: Hadd megközelítése

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.