Menü

2012.06.13.     Hozzászólás 5

Az olimpiai lánggal futni - interjú Kiss Mirellával

Kis Mirella ideiglenesen lebénult deréktól lefelé, és a mai napig tart a felépülése. Ennek ellenére maratonokat fut, verseket ír, és doktori iskolába jár.


„Egy kullancs csípése miatt deréktól lefelé teljes lebénultam. Szerencsére ez gyorsan elmúlt, de fél évig alig bírtam járni.”

Kis Mirella 36 éves író, költő és nem utolsó sorban maratoni futó. 2008-ban egy kullancs megfertőzte Lyme-kórral, melynek köszönhetően ideiglenesen lebénult deréktól lefelé, és a mai napig tart a felépülése. Ennek ellenére maratonokat fut, legutóbb Milánóban teljesítette sikerrel a 42 km-es távot, verseket ír, verseskötetet jelentetett meg és doktori iskolába jár.

 

 

Hogy történt az eset a kullanccsal?
2008. augusztusában Erdélyben voltam, amikor megcsípett a kullancs. Augusztus 18-án kerültem kórházba, ahol egy hetet töltöttem. Deréktól lefelé teljesen lebénultam, de ez szerencsére hamar elmúlt.

Mi történt pontosan?
A kór két idegpályát érintett. Az egyik a csípőmtől lefelé a jobb lábamba futó, a másik egy, a hátam bal oldalába menő pálya volt. Fél évig irtózatos fájdalmakkal éltem, járni alig tudtam.

Hogy sikerült túl lenni rajta, mi tartotta benned a lelket?
Egyértelműen a futó barátok. Többen éjjeli műszakot tartottak, fogták a kezem, főztek rám, specialistához vittek, vitamint és gyógyszereket hoztak. Iszonyú amit tőlük kaptam. Nem is gondoltam, hogy a világban van egy ilyen jól működő mikrotársadalom, akik ennyire segítenek egymáson, kitartanak egymás mellett. Ráadásul ekkor még alig ismertek, hiszen alig két éve futottam.

Mekkora fájdalmaid voltak?
Eleinte akkorák, hogy mindenre gondoltam, még a halálra is. Aztán szép fokozatosan csillapodott. Olyan ez, mintha egy kilométert kellett volna milliméterenként megtennem a gyógyulásért. Sok türelmet és kitartást igényelt a folyamat.

 

 

Sikerült a kilométer végére érned?
Még nem teljesen, ma is, ha fáradt vagyok a terhelés hatására lezsibbad a jobb lábam. A hátam is szokott ilyenkor fájni, de már nem annyira, mint kezdetben. Az orvosok azt mondják, fel fogok épülni, csak azt nem mondják meg mikor. Járok kontrollra, masszázsra, szedek vitaminokat, hogy erősebb legyen az immunrendszerem és nem adom fel. Ennél többet nem tehetek.

Hogy tértél vissza a futáshoz?
Lépésről lépésre. Először 200 métert, majd 300-at tudtam futni. És egyre többet. 2010-ben pedig lefutottam a maratont. Ennek az utolsó 10 km-re borzalmas volt, de megérte. 3:31-et sikerült teljesítenem, séta nélkül, noha úgy tervezetem, hogy 30 km után sétálni fogok. Akkor annyira megerőltettem magam, hogy utána egy hétig csak színleltem a járást!

3:31? Az nem rossz idő még extra fájdalom nélkül is! Ehhez kell ám kitartás és céltudat, azt hiszem ezek a tulajdonságaid tettek Téged az egyik magyar fáklyavivővé. Hogy történt?
Mindig is nagy álmom volt az Olimpia. Egy kolléganőm, aki tudott erről, nevezett be, de nem gondoltam, hogy én leszek az egyik kiválasztott. El sem tudom mondani, mennyire örülök ennek. Sokszor könnyes szemmel gondolok erre, nem tudom, hogy fogom kibírni sírás nélkül.

 

 

Nem is kell kibírni szerintem. Mit lehet tudni az eseményről?
Pontos részleteket nem tudok még. Július 12.-én indulunk, 13.-án futunk, és marad még két nap városnézésre. Ezen felül azt tudom még, hogy 300 métert kell futnom. Életem legszebb 300 métere lesz!

Milyenek a csapattársak?
Mind nagyon értékes ember, van akit régebb óta ismerek, de többekkel most találkoztam először. 

Hogy éled a napjaidat mostanában?
Jelenleg az ELTE BEAC Polythlon csapatának vagyok a tagja, de sajnos kevés edzésre járok velük. Ezen felül a BSI belvárosi futónagykövete vagyok, itt egész szép társaság verődött össze. Minden szerdán napfelkelte futásra indulunk az Erzsébet-hídtól. Velük voltam legutóbb a Milánó maratonon is. A futás mellett filozófia doktori iskolába járok, egy multinacionális cégnél dolgozom, írok és készülök a nagyatádi ironmanre.

Csak nem ironmant teljesítesz egyéniben?
Még nem, csak majdnem. Párban indulok. 1,9 km úszás, 75 km kerékpár és 27 km futás lesz az én feladatom. Bár ezek közt lesz pihenő, azért úgy érzem a határaimat fogom feszegetni. A szpíkerek meg készülhetnek, mert mi is készülünk elnyerni az ő különdíjukat!

A legmosolygósabb női csapatét!
Igen. Szeretnénk szívecskéket dobálni és a ruhánknak is valami vicceset tervezünk felvenni.

 

 

Hát sok sikert kívánok ehhez is, ahogy a sikeres és felejthetetlen élményhez is az olimpiai lánggal futás során.

Olvass többet a témáról: olimpia

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • YP 2015.01.26.   11:00

    YP

    Sei issima e miravigliosa! Sai chi sono e cosa sento. Grazie per la gioia e per il dolore. Tuo Paul

    válasz erre...

  • József 2012.11.13.   16:58

    József

    Nahallod, nem csoda, melyik a Prof és melyik a Zsűl? És min veszett össze a két pasi, ha ennyire jóban voltak:


    A rendező

    „Lilla folyton arról beszél, hogy
    úgy játszana valami filmben, mert
    biztos jó lenne, ezt érzi, de még
    soha nem volt alkalma, ezért elhatá
    roztam, hogy leviszem Lillát egy válo
    gatásra, ahova csinos csajokat keres
    nek, remélem nem szexfilmbe! Ne
    vetett Lilla, mert nagyon várta a nagy
    napot, mikor  majd megmutatja, és
    biztos, hogy ki fogják választani, az
    nem lehet, hogy nem, néztem Lillát,
    és tetszett, mert végre mosolygott, és
    nem bosszantott a Proffal, várta a
    nagy napot, vártam én is, reggel Lilla
    kiöltözött, mondta, kísérjem el, Én
    Lillácska! Te is csaj vagy, és ki
    öltöztem én, s látom, hogy Lilla fésü
    li Viktor szőrét, Viktor nyuszit, Lilla!
    ez későb is ráér, de Lilla fésülte to
    vább Viktort, fogta a pórázt, Mehetünk!
    Hova így?, – néztem, a válogatásra!
    te nem vagy... Így megyünk és kész,
    és elmentem Lillával a válogatásra,
    a rendezÅ� kérdezte, hogyan szedünk
    fel pasikat, Mi az, hogy csak pasi
    kat? A rendezőnek csillogni kezdett
    a szeme, Lilla folytatta, kit, mit, ho
    gyan, a rendez� simogatta Viktort,
    Na látod Te is! kiáltott fel Lilla, és
    ecsetelte tovább a csábítási trükköket,
    hogy ezt mind tőlem tanulta, az uszo
    dában, meg az egyetemen, a kutyá
    val, liftben, a rendező simogatta
    tovább Viktort, én izzadtam, Lilla
    csak folytatta, a rendezőmondta, ír
    hatna egy forgatókönyvet neki,
    Lilla örült, mert sikere volt, s én

    is belekezdtem, hogyan is van, hogy
    se kor, se nem nem szab határt,
    a rendező örült, mert végre valaki,
    végre két csaj őszintén dumál vele,
    és ez , mert ritka, s mi lenne, ha
    ti hárman, javasolta, ha ti ketten meg
    a kutya játszanátok, Lilla nézett,
    s elvállaltuk életünk elsö filmes
    szerepét.


    A szüzesség

    Lilla, még meggondolhatod!
    Nem! Lilla fel-alá járkált a lakás
    ban, mikor jön már Zsü? nemsokára,
    csöngettek, Zsül aggódott,
    mert ez lesz az elsö, az elsö,
    a kezdete, a vége valaminek.
    Kész vagy, Lilla? Igen, s elindultunk
    Én, Lilla és Zsül, elindultunk a
    Profhoz, a Prof várt, búcsúzni akart,
    de mi hárman voltunk, félt, hogy
    meg akarjuk veretni, mondtuk, nem,
    csak búcsúzni jöttünk, s mi igazi
    búcsút akarunk a Proftól,
    Milyen jól néztek ki! – mondta a Prof,
    nem is tudtam, hogy ilyen jól
    nézel ki, Lilla! Lilla nevetett, ugye,
    Te is tudod? Rám nézett, ravasz
    Némber, hozott pálinkát, ittunk,
    enni nem kértünk, ittunk, a Prof
    evett egy kis uborkát, Menjünk be,
    a Prof töltött, csókolta Lilla nyakát,
    én csókoltam az övét, Zsül simoga
    tott engem, a Profot, Lillát, a Prof
    kicsit megijedt, de mégis akarta, mert
    Neki is ez az elsö, s ez az utolsó velünk,
    élvezte, mert nem érdekelte, aki hol
    naptól fogva érdekelni fogja, akiért
    most nem hoz áldozatot, Velünk volt,
    Velem, Lillával és Zsüllel, téptük egy
    mást, erÅ�szak nélkül téptük egymást,
    Lilla szájában a Prof, Prof szájában Zsül,
    számban Lillácska dombocskája,
    helycsere, véres támadások, dombocs
    kák és tomporok, vigyázz Lillára!, Prof
    nem vigyázott, élvezte egyre csak,
    élvezte a helyzetet, élvezett bele, bennem,
    Lillában, élvezte Zsül is, Lilla is, néha
    Én is felnyögtem, vagy ordítottam,
    aztán hasra fordítottuk a Profot, simi-simi,
    Lilla két oldalról nyalogatta, Zsül, gyere!
    súgtuk neki, Zsül odabújt, a Prof egy
    pillanatra megmerevedett, ne félj,
    súgtam a fülébe, majd megcsókoltam,
    a Prof felnyögött, mikor elvesztette,
    s mi állati módon kentük szét egymáson
    az áldozat véres nedveit.

     

    válasz erre...

  • József 2012.11.13.   16:51

    József

    Nahallod, nem csoda, melyik a Prof és melyik a Zsűl? És min veszett össze a két pasi, ha ennyire jóban voltak:

    A rendez�

    „Lilla folyton arról beszél, hogy
    úgy játszana valami filmben, mert
    biztos jó lenne, Å� ezt érzi, de még
    soha nem volt alkalma, ezért elhatá
    roztam, hogy leviszem Lillát egy válo
    gatásra, ahova csinos csajokat keres
    nek, remélem nem szexfilmbe! Ne
    vetett Lilla, mert nagyon várta a nagy
    napot, mikor Å� majd megmutatja, és
    biztos, hogy ki fogják választani, az
    nem lehet, hogy nem, néztem Lillát,
    és tetszett, mert végre mosolygott, és
    nem bosszantott a Proffal, várta a
    nagy napot, vártam én is, reggel Lilla
    kiöltözött, mondta, kísérjem el, Én
    Lillácska! Te is csaj vagy, és ki
    öltöztem én, s látom, hogy Lilla fésü
    li Viktor szÅ�rét, Viktor nyuszit, Lilla!
    ez késÅ�bb is ráér, de Lilla fésülte to
    vább Viktort, fogta a pórázt, Mehetünk!
    Hova így?, – néztem, a válogatásra!
    te nem vagy... Így megyünk és kész!,
    és elmentem Lillával a válogatásra,
    a rendezÅ� kérdezte, hogyan szedünk
    fel pasikat, Mi az, hogy csak pasi
    kat? A rendez�nek csillogni kezdett
    a szeme, Lilla folytatta, kit, mit, ho
    gyan, a rendez� simogatta Viktort,
    Na látod Te is! kiáltott fel Lilla, és
    ecsetelte tovább a csábítási trükköket,
    hogy ezt mind t�lem tanulta, az uszo
    dában, meg az egyetemen, a kutyá
    val, liftben, a rendez� simogatta
    tovább Viktort, én izzadtam, Lilla
    csak folytatta, a rendezÅ� mondta, ír
    hatna egy forgatókönyvet neki,
    Lilla örült, mert sikere volt, s én

    is belekezdtem, hogyan is van, hogy
    se kor, se nem nem szab határt,
    a rendezÅ� örült, mert végre valaki,
    végre két csaj Å�szintén dumál vele,
    és ez , mert ritka, s mi lenne, ha
    ti hárman, javasolta, ha ti ketten meg
    a kutya játszanátok, Lilla nézett,
    s elvállaltuk életünk elsÅ� filmes
    szerepét.

    A szüzesség

    Lilla, még meggondolhatod!
    Nem! Lilla fel-alá járkált a lakás
    ban, mikor jön már Zsűl? nemsokára,
    csöngettek, Zsűl aggódott,
    mert ez lesz az els�, az els�,
    a kezdete, a vége valaminek.
    Kész vagy, Lilla? Igen, s elindultunk
    Én, Lilla és Zsűl, elindultunk a
    Profhoz, a Prof várt, búcsúzni akart,
    de mi hárman voltunk, félt, hogy
    meg akarjuk veretni, mondtuk, nem,
    csak búcsúzni jöttünk, s mi igazi
    búcsút akarunk a Proftól,
    Milyen jól néztek ki! – mondta a Prof,
    nem is tudtam, hogy ilyen jól
    nézel ki, Lilla! Lilla nevetett, ugye,
    Te is tudod? Rám nézett, ravasz
    Némber, hozott pálinkát, ittunk,
    enni nem kértünk, ittunk, a Prof
    evett egy kis uborkát, Menjünk be,
    a Prof töltött, csókolta Lilla nyakát,
    én csókoltam az övét, Zsűl simoga
    tott engem, a Profot, Lillát, a Prof
    kicsit megijedt, de mégis akarta, mert
    Neki is ez az elsÅ�, s ez az utolsó velünk,
    élvezte, mert nem érdekelte, aki hol
    naptól fogva érdekelni fogja, akiért
    most nem hoz áldozatot, Velünk volt,
    Velem, Lillával és Zsűllel, téptük egy
    mást, erÅ�szak nélkül téptük egymást,
    Lilla szájában a Prof, Prof szájában Zsűl,
    számban Lillácska dombocskája,
    helycsere, véres támadások, dombocs
    kák és tomporok, vigyázz Lillára!, Prof
    nem vigyázott, élvezte egyre csak,
    élvezte a helyzetet, élvezett bele, bennem,
    Lillában, élvezte Zsűl is, Lilla is, néha
    Én is felnyögtem, vagy ordítottam,
    aztán hasra fordítottuk a Profot, simi-simi,
    Lilla két oldalról nyalogatta, Zsűl, gyere!
    súgtuk neki, Zsűl odabújt, a Prof egy
    pillanatra megmerevedett, ne félj,
    súgtam a fülébe, majd megcsókoltam,
    a Prof felnyögött, mikor elvesztette,
    s mi állati módon kentük szét egymáson
    az áldozat véres nedveit.

    válasz erre...

  • Futó 2012.11.12.   21:29

    Futó

    Hát, az alábbi linkben szereplő versek megjelentek edzésonline-on.
    Állítólag Péter Attila és Muladi György (BSI) a megjelenés után feljelentette egymást a rendőrségen. Vajon mi váltott ki belőlük ekkora érzelmet? A kérdés költői...
    http://esolap.hu/archive/entryView/687

    válasz erre...

  • Enikő 2012.10.01.   18:23

    Enikő

    • GratulálokSmile

    válasz erre...