Menü

2015.01.27.     Hozzászólás 0

Héjja Péter

A téli futásról másként

Hogyan őrizzük meg a motivációt télen?


Van ugye ez a fránya tél. Ezen már sokat nem tudunk változtatni, pedig ilyenkor ugye szívesen elröppenne az ember néhány hónapra melegebb égtájra. Dehát valljuk meg, néhány kiváltságos elöljárótól eltekintve kevesen tehetjük ezt meg, akik meg a tűz közelében ülnek azok meg nem félnek a sötétben...

Engedjétekmeg hogy megosszam veletek gondolataimat a téli időszakról, a motiváció elvesztéséről és annak visszaszerzéséről. Az újrakezdés praktikái, avagy a „mentális tunnig”, és a „hogyan éljük túl a telet” témakörben.

Ezek nem a megszokott "húzzál pulcsit télen mert úgy kell futni akkor" jellegű információk, csak amolyan saját tanácsok a thermálmedence széléről.

 

Téli futóútvonal Forrás: creative common

 

Nálam valahogy az őszi átállításkor szokott kezdődni a nehezebb időszak. Ekkorra lefutnak a versenyek, az ember kiad magából mindent amire egész szezonban készült, edzett, és valahogyan kiürülök belülről. Persze a sikerek, az élmények még kitartanak egy ideig, aztán néhány hetes pihenő az év végén, jönnek az ünnepek, és egyéb céges túlélő rendezvények... És vége.

Mostanában sok sporttársal beszélgettem, és közülük is jónéhányan panaszkodtak arra mennyire nehéz néha beleugrani a cipőbe, és kezdeni az egészet előről. Tudom én hogy így van, én is pont így működök.

Magamat sportolóként abba a kategóriába sorolom, aki

egyáltalán nem profi, tehát teljesen amatőr

viszont a mozgással, edzéssel töltött idő jelentős részét képviseli a hetemnek. Tehát ebből a szempontból azért többet foglalkozom a dologgal mint egy „átlagos”, mondjuk úgy, fitness futó.

A tavalyi évem volt az első amikor januárra szembesültem a motivációm teljes elvesztésével, abszolút nem volt kedvem semmihez év elején. Nagyon megijedtem hogy most aztán tényleg elvesztek mindent, és hogy soha nem tér már vissza a futókám. De mentem, kínlódtam, csináltam, bár fogalmam sem volt hogy miért. Nagyon megviselt ez az időszak, viszont azóta kialakítottam néhány taktikát ami nekem sokat segít ebben az időszakban, ezekről szeretnék most írni.

 

Ne csak úgy vaktában
Az első ilyen dolog ami nekem segített, és talán nektek is jól jöhet, ha pontos tervet készít az ember legalább az év első néhány hónapjáról. Manapság sok-sok verseny adatik már a futóknak, és jónéhány verseny nevezhető már januártól. Ne félj új versenyekre nevezni! Próbáld ki a terepfutást, nevezz maratonra vagy bármire ami szimpatikus / kihívás és fizesd be gyorsan a nevezést! Nekem ettől a pillanattól kezdve valahogyan mindig megváltozik a gondolkozásom. Ott van már a fejemben a verseny, másogy kelek, máshogy fekszek, van végre cél ami kézzel fogható, és a naptár pontosan mutatja mennyit kell még aludni addig.

 

Ne csak fuss
Aztán van itt még valami ami eszembe jutott. A téli időszakban próbálok minél több helyre eljárni hogy más sportokat is kipróbáljak. Nem kell görcsösen ragaszkodni a "dehát én futó vagyok" hülyeséghez!
Egyik ilyen sport az úszás.

Az uszoda egy nagyon szuper hely, és az úszás roppant hasznos dolog. Olyan izmokat dolgoztatsz közben amiket a futással nem minden esetben érhetsz. A helyes levegővételekkel a légzésed és a tüdőkapacitásodat fejlesztheted ami később is nagy előnyt jelenthet. És nem tudom hogy van e benne tudományos igazság, de engem nagyon jól ki tud lazítani egy 30-40 perc a vízben.

És aztán jöhet a melegvizes medence. Szentesi ember lévén a thermál hatásairól ódákat tudnék zengeni, én hiszek benne hogy nem véletlenül hívják ezeket „gyógyvizes” medencéknek. És ha már a melegben járunk ki ne hagyjuk a szaunát.

Persze a lazítás ezen formája nem teljesen egyenértékű munka egy futóedzéssel - mondhatja joggal a kedves olvasó - viszont nem is ez a célunk. A célunk az, hogy ha nincs futóka, akkor bátran engedjük el magunkat.

 

minden egyes kipróbált sporttal valahogyan többnek érzem magam

 

Nagyon téli futóútvonal Forrás: Ali Inay

 

Ne féljünk néhány hetet kihagyni. Engedd el az egész addigi életed kicsit. Nyugodtan lehet új dolgok után nézni. Ne felejtsük el hogy ez a tél! Más az anyagcserénk, más az életciklusunk, fogadjuk el hogy nem teljesíthetünk 365 napon keresztül a toppon! Nem kell erre ráfeszülni annyira. Hiszek benne hogy a megfelelő időben, és ideig beiktatott pihenő legalább annyi jótékony hatással van az emberre mentálisan, mint egy megfelelően kivitelezett edzési ciklus az állóképességre. És ha tegyük fel ezt a pihenő időszakot nem a TV előtt töltjük, hanem aktívan pihenünk, az állóképesség sem csökken nullára. Nekem így teljes az alapozási időszak, és nem a lefutott egytrilló km számít. Ahogy szerintem egy verseny sem csak azon múlik hogy mennyit edzett rá a mókus.

Valljuk be őszintén a munka, a család és egyéb ügyes bajos dolgok mellett sokszor erőn felül teljesít az ember. Néhány kivételtől eltekintve mi már soha nem leszünk élsportolók. És nem is kell hogy azok legyünk. És speciel abszolút azért sportolok, mert örömömet lelem benne. Nincsenek nagy elvárásaim a sport karrieremet illetően. Vagyis vagyis vannak, de a saját realitásomat figyelembe véve próbálom meg ezeket belőni (még ha néha fölélövök is kicsit). A szabad akarat és a szabad választás adja a legnagyobb boldogságot számomra. Az, hogy megválaszthatom mikor mit akarok csinálni a szabadidőmben, ez nagy kincs és ez a lényeg. Tényleg nincs értelme szenvedni ha nem megy...

Nagyon szeretek még eljárni fallabdázni. Játszani ugyan nem tudok, de mindig úgy iszom a turmixom mintha valami befutott ügyvéd lennék..

Nagyon körültekintő bemelegítést igényel, mert elég sérülésveszélyes sport, de ha kicsit ráérez az ember roppant szórakoztató tud lenni. Pillanatok alatt 200 a pulzus és dől rólad a víz. És hogy miért is jó ez nekem? Azért is persze mert nagyon jól esik utána a sör, és azért is mert minden egyes kipróbált sporttal valahogyan többnek érzem magam. Új emberekkel találkozok, új játékszituációkba keveredek, és új megoldásokat tanulok amitől vitathatatlanul több leszek. A sport számomra játék. Fontos hogy jól érezzem magam miközben művelem, persze enélkül elképzelhetetlen lenne egész műszakokat a pályán tölteni.

 

A falmászást is bátran ajánlom mindenkinek. Véleményem szerint az egyik legnagyobb koncentrációt igénylő sportág. Ha oda felmászol csak te maradsz és a fal. Minden lépést, minden fogást meg kell tervezni. Egyetlen pillanatra sem lankadhat a figyelem mert perec lesz a vége! De ha ráérzel határtalan szabadságot és sikerélményt kapsz cserébe egy-egy mászott út után.

 

Igazából mindegy hogy hova, a lényeg hogy menjetek. Egy nehéz téli nap estéjén se essetek kétségbe, ha éppen láncos kotróval se tudnának lehúzni futni. Ha nem futni, hát terembe, vagy usziba, vagy csak a melegvízbe. Tanuljatok új sportokat, találkozzatok más sportágakban jártas emberekkel és érezzétek jól magatokat. Ha nem megy a futás, kár vele szenvedni. Bátran ki kell hagyni egy kis időt, nem fog összedőlni a világ. Az idő javulásával garantáltan visszatér majd a motiváció. Ilyenkor persze én is inkább a futásnak szentelem az időm java részét, de ezek a „téli sportok” mindenképpen sokat segítenek nekem hogy könnyebben átvészeljem a sötét időszakot.

 

Olvass többet a témáról: téli futás, héjja péter

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.