Dohányzásról nem csak dohányosoknak Hír

Nem mondható hogy férfias szokás hiszen a nõk körében szintén ilyen mértékben elterjedt. Sajnos nagyon káros szokás, az általa okozott kárt még becsülni sem lehet. Káros az egyénnek, családnak, közösségnek, társadalomnak egyaránt. Mikor a dohányosoktól megkérdezzük, miért cigarettázik, többnyire az alábbi válaszokat kapjuk: "megnyugtat", "pótcselekvés", "figyelmemet összpontosítani tudom vele", "megszoktam", nem tudom miért csinálom" . A dohányzás szenvedély igazi oka a cigaretta nikotin tartalmában keresendõ. A nikotin kezdetben élénkséget okoz, melyet késõbb izomlazulás követ. Ezek a hatások még kedvezõek is lehetnének, de sajnos gyorsan kialakul a hozzászokás, az addikciónak nevezett kóros állapot. A dohányzás elhagyása 4-6 hétig az un. megvonásos tüneteket eredményezi: ingerlékenység, szorongás, fejfájás, lehangoltság lép fel. Ezeknek a tüneteknek elmaradása után még hónapokig fennállhat a sóvárgás a cigaretta után. Hazánkban az alábbi betegségcsoportok állnak a vezetõ haláloki lista élén: szív-érrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek, agyi érbetegségek, balesetek, idült tüdőbetegségek. Az agyi érbetegségek és a balesetek miatti halálozás kivételével a többi esetben a befolyásolható kockázati tényezõk sorában első helyen szerepel a dohányzás. Nagyszámú statisztikai adatok szerint a dohányos emberek 6-8 évvel rövidebb életük nemdohányzó társaiknál. Sajnos az is tény, hogy a dohányzó ember környezetében élők, dolgozók, azaz a passzív dohányosok körében is sokkal gyakoribbak a szív-, érrendszeri és daganatos megbetegedések. A dohányos szülők gyerekeinek születési súlya alacsonyabb, sokkal fogékonyabbak a légúti és fülfertőzésekre, felnőve pedig maguk is gyakrabban válnak dohányosokká. Most pedig tekintsük át azokat a megbetegedéseket, melyeknél a dohányzás ez első helyen szerepel a kiküszöbölhető kockázati tényezők közül. Szív-, érrendszeri betegségek. A koszorúérbetegség, ischaemiás szívbetegség, szívinfarktus kialakulását különféle kockázati tényezők segítik. Ide sorolhatók a sorban "előkelő" helyen lévő cigarettázás mellett az életkor, az örökletes hajlam, magas koleszterin és húgysavszint, magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, elhízottság, edzetlenség, személyiségtípus. Ezek a kockázati tényezõk külön-külön is, de együttesen hatványozottan fokozzák a betegség kockázatát. Ha a dohányzás, mint kockázati tényező csak önmagában van jelen, a végzetes kimenetelű szívbetegség gyakorisága kétszeresére emelkedik. Daganatos betegségek. A cigarettát szívók esetében a tüdőrák előfordulása tízszer gyakoribb. Más megközelítésben a tüdõrákosok 80%-a a dohányzók körébõl kerül ki. Az összes daganatos halálozás 25-35 %-ért a tüdõrák a felelõs. A pipázók ajakrákja is közismert. Kevésbé ismert viszont az a tény, hogy a dohányosok körében az egyéb daganatos megbetegedés előfordulása is többszörös, pl. nyelőcső, hasnyálmirigy, vese, hólyag, méhnyakrák. Idült tüdőbetegségek. Elsősorban ide tartozó a krónikus aspecifikus légúti betegség ( KALB) gyűjtőnévvel illetett betegségcsoport (krónikus légcsőhurut, tüdőtágulat), mely kórelőzményében többnyire szerepel a dohányzás. Légzésfunkiós vizsgálattal dohányzó betegen ezek a tüdőbetegségek már korai stádiumban felismerhetők és a dohányzás abbahagyásával, megfelelő kezeléssel megállíthatók. Bizonyos foglalkozási tüdőbetegségekben (szénbányászok, azbesztmunkások, paprikahasítók, madártenyésztők) a dohányzás rontja a foglalkozás okozta megbetegedést. Egyéb betegségek. a nyombélfekély 2-3-szor gyakoribb a dohányosokban, csonttörések, spontán légmell kialakulása is sokkal valószínűbb. A magas vérnyomás betegséget súlyosabbá teszi (a legerélyesebb érszűkítő anyag a nikotin). Az erős dohányzás kávézás nélkül is súlyos alvászavart okozhat. Romlik a szag-, ízérzés, ráncosodik az arcbőr. Ezekért a betegségekért a nikotin és a cigarettafüstben levő különféle irritatív-, karcinogén (rákkeltő) anyagok a felelősek. A megoldás kézenfekvő: a dohányzást abba kell hagyni. Hallom a dohányosok felzúdulását: könnyű mondani hogy hagyjam abba, igen ám, de hogyan?! Mint minden addikcióhoz vezető állapot esetén, a dohányzásról való leszokás kezdeti időszaka is a legnehezebb. Az első pillanat az átgondolt, tudatos elhatározás a dohányzásról leszokni akarás. A második pillanatban a dohányzás teljes elhagyásának időpontját kell kitűzni. A dohányzás teljes elhagyását követõen rövid időn belül a beteg számos kedvezõ következményt tapasztalhat: javul a légzése; szaglása, ízérzése visszatér, jobban alszik, javul a közérzete, energikusabbá válik, környezetéből eltűnik a cigarettaszag. Sajnos a nikotin megvonás tünetei sok esetben oly erősek, hogy a betegnek nincs ereje tovább folytatni a leszokás folyamatát. Ilyen esetben segít a nikotin éhséget mérséklő nikotin tartalmú tapasz vagy rágógumi. 4-6 hét elteltével a megvonásos tünetek teljesen elmaradnak. Csökkentett nikotin tartalmú tapaszt még 4-6 hétig kell alkalmazni. Ezt követõen sok múlik a családi-, munkahelyi kapcsolatokon, nem utolsó sorban az orvos-beteg viszonyon. Az együttérző buzdítás a környezet részéről a legmegrögzöttebb dohányost is képessé teheti a dohányzás elhagyására. A szociális nyomás jelentõsége is nagy lehet, melyre csak egy példa az USA-ból, ahol magas presztízsű állás betöltésére a dohányos dolgozó jelentős hátránnyal pályázhat. A dohányzás abbahagyását követően az esetek 10%-ban az étvágy javulása miatt jelentõsebb súlygyarapodás elõfordulhat, de ez megfelelő diétával rendezhető. Dr. Nagy Károly háziorvos
Forrás: Fittség.hu